Földrajz feladat: Elég egy pont a vaktérképen, hogy megmondd a várost?
Ez a földrajz feladat egy vaktérképről szól. Egyetlen piros pont ül rajta, és három dunántúli város közül kell kiválasztanod azt, amelyiket jelöli: Mosonmagyaróvárt, Győrt vagy Tatabányát. Felirat nincs, út sincs, csak a pont és az országhatár körvonala.
Mielőtt tippelsz, érdemes tudni, hogy a három településnek nagyon különböző a múltja. Mosonmagyaróvár 1939 óta él egy néven, addig Moson és Magyaróvár külön város volt. Tatabánya 1947. október 1. napján kapott városi rangot, amikor Alsógalla, Felsőgalla, Bánhida és a bányatelep egyesült. Győr helyén a rómaiak is ismertek települést, Arrabona néven. Ezek az adatok egyik jelöltről sem árulják el, hol a helye a térképen, de segítenek abban, hogy ne csak a pontra nézz. A földrajz feladat megoldásához a környező vizekre és a szomszédos településekhez viszonyított helyzetre is szükséged lesz.
Nézd meg alaposan a vaktérképet! Melyik jelentős magyar nagyvárost jelöli a piros pont?
Share your Results:
Földrajz feladat megoldása és magyarázata
A helyes válasz: Győr.
A pont helyét három lépésben lehet kitalálni. Először rendezd nyugatról keletre a három jelöltet. Mosonmagyaróvár áll legnyugatabbra, közel az osztrák és a szlovák határhoz, Tatabánya legkeletebbre, Budapest felől érkezve ezt éred el először, Győr pedig a kettő között. Másodszor nézd meg, hol van víz a pont körül. Győrnél a Mosoni Duna, a Rába és a Rábca találkozik, ezért nevezik a folyók városának. Harmadszor: a pont a három közül a középső helyre esik, a vizek összefutásához, vagyis Győrt jelöli.
Két dolog vezet félre ebben a földrajz feladatban, és mindkettő logikusnak tűnik. Az egyik a víz: Mosonmagyaróvár is a Mosoni Duna partján áll, mellette a Lajta folyik, így aki csak azt keresi, hol van folyó, ott is megállhat. A másik az útvonal. Aki Budapest felől halad nyugatra, Tatabányával találkozik elsőként, és fejben könnyen ott marad, mert a vaktérkép nem mutatja, mennyit kell még menni.
A földrajz feladatokban a helynevek is segíthetnek, és Győr neve jó példa. A rómaiak Arrabonának hívták a települést, a német neve Raab, és mindkét alak a Rába folyó nevével függ össze. A magyar Győr szó viszont valószínűleg egy régi magyar személynévből ered, nem a folyóból. A város ma az ország hatodik legnagyobb települése, és nagyjából félúton fekszik Budapest és Bécs között.
Ne maradj le a kvízeinkről!
