Történelem kvíz: Ki fedezte fel Amerikát és hol van a Magellán-szoros? Vagy kifog rajtad a történelem?

1. Mettől meddig tartott a földrajzi felfedezések kora?
Helyes válasz: A 15. századtól a 17. század közepéig.
A korszakhatár nem egyetlen évszám. A 15. században indultak meg a rendszeres óceáni expedíciók, a 17. század közepére pedig a felfedezést felváltotta a szervezett, nagyüzemi tengeri kereskedelem.
Ennek jelképe a holland VOC, a világ egyik első részvénytársasága, amelyet 1602 márciusában alapítottak. Innentől már nem az ismeretlen partok, hanem a fűszerpiac uralma volt a tét.
A csalóka „18. század vége” változat James Cook útjai miatt tűnhet jónak, de azokat a történetírás már a tudományos expedíciók külön korszakához sorolja.

2. Melyiket nem soroljuk a nagy földrajzi felfedezések közé?
Helyes válasz: Marco Polo bejárta Kínát és a Mongol birodalmat.
Marco Polo 1271 körül indult el Velencéből, és csak 1295 táján tért haza. Ez jó két évszázaddal a nagy felfedezések kora előtt történt.
Úti beszámolóját genovai fogságban diktálta le cellatársának, Rustichello da Pisának. Az Il Milione később a hajósok kedvelt olvasmánya lett, és sokakat a nyugati útvonal keresésére ösztönzött.

3. Kik indították el elsőként a felfedezőutakat?
Helyes válasz: A portugálok.
A kiindulópontnak sok történész Ceuta elfoglalását tartja 1415 nyarán. Innen indult a módszeres hajózás Afrika nyugati partjai mentén.
A motor Tengerész Henrik herceg (1394 és 1460 között élt) volt. A sagresi „hajósiskola” története inkább legenda, de Henrik valóban térképészeket, hajósokat és expedíciókat támogatott.
Az eredmény lenyűgöző: Bartolomeu Dias 1488 elején már Afrika déli csücskét is megkerülte.

4. Mit fedeztek fel és hódítottak meg elsőként?
Helyes válasz: A Madeira szigetcsoportot.
João Gonçalves Zarco és társai 1419 és 1420 táján értek partot, és hamarosan megkezdődött a betelepítés. Ez volt a korszak első tartós tengerentúli szerzeménye.
Érdekesség, hogy a szigetek már az 1351 körül készült Medici atlaszon is feltűnnek, vagyis nem teljesen ismeretlen földet foglaltak el.
India tengeri elérése csak 1498 májusában, Amerikáé 1492 októberében következett, mindkettő jóval később.

5. Az újonnan meghódított területek felosztásában ki volt a „döntőbíró”?
Helyes válasz: Spanyolország és Portugália a pápát kérte fel.
VI. Sándor pápa 1493 májusában adta ki az Inter caetera bullát, amely egy sarktól sarkig húzott képzeletbeli vonallal osztotta fel az új világot a két hatalom között.
A portugálok elégedetlenek voltak, ezért 1494 júniusában megkötötték a tordesillasi szerződést, amely a vonalat jóval nyugatabbra tolta.
Ennek az apró tologatásnak köszönhető, hogy ma Brazíliában portugálul beszélnek, a kontinens nagy részén viszont spanyolul.

6. Hol van a Magellán szoros?
Helyes válasz: Amerika déli csücskénél, a kontinens és a Tűzföld között, és a világ két legnagyobb óceánját köti össze.
Magellán 1520. október 21. és november 28. között, nagyjából 38 nap alatt hajózott át rajta. A szoros mintegy 570 kilométer hosszú, szeszélyes széljárásáról hírhedt.
Magellán eredetileg Mindenszentek csatornájának nevezte el, a mai nevét később kapta. Ma Chile felségvizeihez tartozik.
Jelentőségét a Panama csatorna 1914 augusztusi megnyitása csökkentette, ma már főleg kutatóhajók és expedíciós hajók járnak arra.

7. Ki jutott el 1492-ben elsőként európai felfedezőként Amerikába?
Helyes kvíz válasz: Kolumbusz Kristóf.
Kolumbusz 1492. október 12-én kötött ki a mai Bahamák egyik szigetén, a helyiek által Guanahaninak nevezett földön, amelyet ő San Salvadornak keresztelt.
Haláláig meg volt győződve róla, hogy Ázsia partjait érte el, innen ered az „indián” elnevezés is.
Ádám apró kiigazítása: igazából nem ő volt az első európai. Leif Eriksson vikingjei már 1021 körül fát vágtak a ma UNESCO világörökségi L’Anse aux Meadows telepen, ezt egy 2021-es Nature tanulmány évgyűrűs vizsgálata igazolta.
A kontinens pedig nem róla, hanem Amerigo Vespucciról kapta a nevét Martin Waldseemüller 1507 körül megjelent világtérképén.

8. Kik voltak a konkvisztádorok?
Helyes kvíz válasz: Spanyol hódítók.
A szó a spanyol conquistar, vagyis meghódítani igéből ered. A konkvisztádorok katonák és kalandorok voltak, akik saját kockázatukra, a korona engedélyével indultak zsákmányért és földért.
A hittérítők egészen más csoportot alkottak. Közülük Bartolomé de las Casas domonkos szerzetes lett a hódítók egyik legélesebb kritikusa, aki az őslakosok védelmében írt.

9. Melyik birodalmat hódította meg Hernán Cortés?
Helyes kvíz válasz: Az azték birodalmat.
Cortés 1519 tavaszán szállt partra néhány száz emberrel. Egyedül esélye sem lett volna, de a tlaxcalai és más, aztékokkal szemben álló népek tízezrei csatlakoztak hozzá.
A fővárost, Tenochtitlant 1521. augusztus 13-án foglalták el, a himlőjárvány addigra megtizedelte a védőket. A romjaira épült a mai Mexikóváros.
A maja városállamok meghódítása jóval tovább tartott: az utolsó független maja központ, Nojpetén csak 1697 tavaszán esett el.

10. Mivé váltak az elfoglalt területek?
Helyes kvíz válasz: Gyarmatokká.
A meghódított földeket az anyaország igazgatta, és nyersanyagforrásként használta. A spanyol korona alkirályságokat szervezett, ezek élén a király helyettese állt.
A gyarmati gazdaság egyik jelképe a bolíviai Potosí ezüstbányája, amelyet 1545 tavaszán fedeztek fel, és amelynek ezüstje évszázadokig áramlott Európába.
A függetlenség csak a 19. században jött el: Mexikó 1821 szeptemberében, Brazília 1822 szeptemberében vált önállóvá.

Mettől meddig tartott a nagy földrajzi felfedezések kora?
A magyar tankönyvek a 15. századtól a 17. század közepéig számolják. Ez nagyjából két évszázad, amely alatt az európai hajók útvonalai az egész bolygót behálózták.

Hány kérdésből áll ez a kvíz, és kinek ajánlott?
Tíz kérdésből áll, és pár perc alatt kitölthető. Diákoknak ismétlésnek, felnőtteknek emlékfrissítésnek ajánljuk, mert a hatodikos töriórák anyagára épül.

Miért indultak útnak az európai hajósok?
A keleti fűszerek, a selyem és az arany drága közvetítőkön át jutottak Európába. A hajósok közvetlen tengeri útvonalat kerestek, hogy megkerüljék a költséges szárazföldi kereskedelmet.

Hogyan tájékozódtak a hajósok a nyílt tengeren?
Iránytűvel és asztrolábiummal, amellyel a szélességi fokot mérték. A hosszúsági fokot viszont csak a 18. században, John Harrison tengerészeti órájával tudták megbízhatóan meghatározni.

Hol láthatók ma a korszak emlékei?
Lisszabon Belém negyedében áll az 1960-ban felavatott Felfedezők emlékműve. Sevillában az Indiák Levéltára őrzi a gyarmati iratokat, 1987 óta UNESCO világörökségi helyszín.

Hol találok még hasonló kvízt a Keresztlabdán?
A Tudáspróba rovatban rengeteg történelmi és földrajzi kvíz vár, a Kvízkuckó Facebook csoportban pedig mások eredményeivel is összevetheted a sajátodat.