Magyarország megyéi és megyeszékhelyei
Magyarországnak 19 megyéje, és ezzel együtt 19 megyeszékhelye van, mellettük a főváros, Budapest külön közigazgatási egység. 2026. október 1-jétől a hivatalos elnevezés újra megye: 2023 és 2026 között vármegyének hívták őket, de a székhelyek ugyanazok maradtak, a változás csak az elnevezést érintette.
Az alábbi táblázatban minden megye székhelye, területe és lakosságszáma megtalálható. Alatta azokat a csapdákat gyűjtöttük össze, amelyeken a kvízekben a legtöbben elbuknak.
A 19 megye és a székhelyük
| Megye | Székhely | Terület (km²) | Lakónépesség |
|---|---|---|---|
| Bács-Kiskun | Kecskemét | 8 445 | 485 336 |
| Baranya | Pécs | 4 430 | 348 781 |
| Békés | Békéscsaba | 5 630 | 303 119 |
| Borsod-Abaúj-Zemplén | Miskolc | 7 247 | 604 493 |
| Csongrád-Csanád | Szeged | 4 265 | 388 340 |
| Fejér | Székesfehérvár | 4 359 | 416 993 |
| Győr-Moson-Sopron | Győr | 4 208 | 470 174 |
| Hajdú-Bihar | Debrecen | 6 210 | 519 652 |
| Heves | Eger | 3 637 | 280 211 |
| Jász-Nagykun-Szolnok | Szolnok | 5 582 | 346 466 |
| Komárom-Esztergom | Tatabánya | 2 264 | 297 853 |
| Nógrád | Salgótarján | 2 544 | 176 903 |
| Pest | Budapest | 6 392 | 1 338 870 |
| Somogy | Kaposvár | 6 065 | 286 675 |
| Szabolcs-Szatmár-Bereg | Nyíregyháza | 5 936 | 516 799 |
| Tolna | Szekszárd | 3 703 | 202 161 |
| Vas | Szombathely | 3 336 | 243 728 |
| Veszprém | Veszprém | 4 463 | 330 401 |
| Zala | Zalaegerszeg | 3 784 | 255 696 |
| Budapest (főváros, nem megye) | Budapest | 525 | 1 675 777 |
A területek a KSH 2025. január 1-jei adatai, a lakónépesség a KSH szerinti 2026. január 1-jei állapot.
Megye vagy vármegye? Mi változott 2026. október 1-jén
Az Alaptörvény F) cikkének (2) bekezdése ma így szól: „Magyarország területe fővárosra, megyékre, városokra és községekre tagozódik.” Ez a szöveg 2026. október 1-jétől érvényes.
- 1950 és 2022 között az elnevezés megye volt.
- 2023. január 1-jétől egy 2022-ben elfogadott Alaptörvény-módosítás a vármegye nevet vezette be.
- 2026. október 1-jétől az Alaptörvény 17. módosítása nyomán a vármegyéket ismét megyének kell nevezni. Ehhez a 2026. évi XLIX. törvény igazította a kapcsolódó jogszabályokat (elfogadta az Országgyűlés 2026. szeptember 8-án, kihirdették szeptember 11-én). A főispánok címe is megváltozott: kormánymegbízott lett belőlük.
A módosítás a sajtóbeszámolók szerint csak elnevezést érint. Okmányt nem kell cserélni, a „vármegye” feliratok pedig átmenetileg használhatók maradnak, amíg a táblák és a rendszerek cseréje megvalósítható. Ezért még egy ideig sok helyen találkozol a régi névvel.
Budapest és Pest megye: a legnagyobb csavar
Budapest nem tartozik egyik megyéhez sem. Az Alaptörvény külön nevezi meg a fővárost és a megyéket, a KSH pedig külön sorban közli az adatait. Pest megye székhelye mégis Budapest, a Pest megyei kormányhivatal is a fővárosban működik.
A főváros lakossága (1 675 777 fő) nagyobb, mint bármelyik megyéé. A legnépesebb megye, Pest is csak 1 338 870 főt számlál.
Amikor a megye neve félrevezet
A kvízekben a legtöbb hibát az okozza, hogy a székhely nem a névadó települések egyike. Ezekre figyelj:
- Komárom-Esztergom: a székhely Tatabánya, sem Komárom, sem Esztergom nem az.
- Szabolcs-Szatmár-Bereg: a székhely Nyíregyháza, a három névadó vidék egyikének sem.
- Csongrád-Csanád: a székhely Szeged.
- Nógrád: a székhely Salgótarján.
- Bács-Kiskun: a székhely Kecskemét.
- Békés: a székhely Békéscsaba, nem a Békés nevű város.
- Borsod-Abaúj-Zemplén: a székhely Miskolc, Heves: a székhely Eger.
Nevük szerint kiszámítható székhelye három megyének van: Veszprém megyének Veszprém, Győr-Moson-Sopron megyének Győr, Jász-Nagykun-Szolnok megyének pedig Szolnok.
Rekordok a táblázatból
- Legnagyobb területű megye: Bács-Kiskun, 8 445 km². Utána Borsod-Abaúj-Zemplén következik 7 247 km²-rel.
- Legkisebb területű megye: Komárom-Esztergom, 2 264 km².
- Legnépesebb megye: Pest, 1 338 870 fővel. Mögötte Borsod-Abaúj-Zemplén áll 604 493 lakossal.
- Legkevesebb lakosú megye: Nógrád, 176 903 fő.
Hogyan jegyezd meg őket?
Osszuk a megyéket nagyjából három csoportra: kilenc dunántúli, kilenc északi és alföldi, és Pest, ami a Duna két oldalán fekszik.
- Dunántúl (9): Győr-Moson-Sopron (Győr), Vas (Szombathely), Zala (Zalaegerszeg), Veszprém (Veszprém), Komárom-Esztergom (Tatabánya), Fejér (Székesfehérvár), Somogy (Kaposvár), Tolna (Szekszárd), Baranya (Pécs).
- Észak és Alföld (9): Nógrád (Salgótarján), Heves (Eger), Borsod-Abaúj-Zemplén (Miskolc), Szabolcs-Szatmár-Bereg (Nyíregyháza), Hajdú-Bihar (Debrecen), Jász-Nagykun-Szolnok (Szolnok), Békés (Békéscsaba), Csongrád-Csanád (Szeged), Bács-Kiskun (Kecskemét).
- Középen: Pest (Budapest).
Csongrád vagy Csongrád-Csanád?
A megye 2020. június 4-éig Csongrád megye volt. Az Országgyűlés 2017. október 3-án szavazta meg az átnevezést 140 igen szavazattal és 22 tartózkodás mellett, a név Trianon századik évfordulóján, 2020. június 4-én lépett hatályba. Az ötlet Makóról indult. A székhely közben nem változott, ma is Szeged.
Teszteld magad
Gyakori kérdések
Hány megye van Magyarországon? Tizenkilenc, plusz a főváros, Budapest, ami külön egység.
Vármegye vagy megye a helyes? 2026. október 1-jétől megye. A vármegye név 2023 és 2026 között volt hivatalos, a régi feliratok még egy ideig használatban maradhatnak.
Melyik Pest megye székhelye? Budapest, bár a főváros nem tartozik a megyéhez.
Melyik a legnagyobb megye? Területre Bács-Kiskun, lakosságra Pest.
Kapcsolódó feladatok és oldalak
- Földrajz feladat: Baranya három városa közül melyik van a képen?
- Földrajz feladat: Felismered az Alföld egyik megyeszékhelyét?
- Földrajz feladat: Vaktérkép az Alföld déli feléről, melyik város az?
- Földrajz feladat: Elég egy pont a vaktérképen, hogy megmondd a várost?
- Betűkereső kvíz: London és Madrid is itt van. Egy betűből is menni fog?
- Földrajz feladat: Melyik iparvárost jelöli a piros pont a Dunán?
Források
- Magyarország Alaptörvénye, F) cikk (2) bekezdés (hatályos szöveg, 2026. október 1.)
- 2026. évi XLIX. törvény a megye és a kormánymegbízott elnevezés alkalmazásával összefüggő egyes törvények módosításáról
- KSH STADAT 22.1.2.1.: Lakónépesség nem, megye és régió szerint, január 1. (2026)
- KSH Területi statisztikai évkönyv 2024, 1.1. táblázat (területek, 2025. január 1.)
- Kormányhivatalok.hu: a megyei kormányhivatalok és székhelyük
- Counties of Hungary (megyék, székhelyek, területek)
- Világgazdaság: vármegyéből újra megye, a gyakorlati következmények (2026. szeptember)
- 444: Mától könnyes búcsút veszünk a vármegyéktől és a főispánoktól (2026. október 1.)
- 444: Csongrád ezentúl Csongrád-Csanád (2017. október 3.)
- Infostart: Megváltozik egy megye neve (2020. május 25.)
Írta: Popovics Ádám · Utoljára ellenőrizve: 2026. október 11.
Ne maradj le a kvízeinkről!