Földrajz feladat: melyik nagyvárost jelöli a piros pont?
Ez a földrajz feladat egy vaktérképről szól: nincs rajta városnév, csak a körvonal és egy piros pont, neked pedig négy nagyváros közül kell kiválasztanod azt, amelyiket a pont jelöl.
A vaktérkép azért nehezebb, mint amilyennek látszik, mert az atlaszban a város neve mellett ott van a környezete is, itt viszont csak azt tudod, hol van a pont a vonalakhoz képest. Az Alföld ráadásul az ország területének nagyjából a felét adja, és a Tisza két részre osztja: egyik fele a Duna és a Tisza között, másik fele a Tiszántúlon fekszik. Érdemes tudni, hogy a Magyar Alföld nem áll meg az országhatárnál, átnyúlik Romániába, Szerbiába és Ukrajnába is, vagyis a határvonal a síkságon sok helyen csak politikai vonal, nem tájhatár.
Nézd meg jól a pontot, és mielőtt tippelsz, döntsd el, az ország melyik felében van, és mi van a közelében.
Nézd meg alaposan a vaktérképet! Melyik jelentős magyar nagyvárost jelöli a piros pont?
Share your Results:
Földrajz feladat megoldása és magyarázata
A földrajz feladat helyes válasza Szeged.
A piros pont az ország déli részén, a Tisza mentén van, ott, ahol a Maros beleömlik a folyóba. Debrecen és Nyíregyháza a Tiszántúlon, az ország keleti felén fekszik, Pécs pedig a Dunántúlon, délnyugaton. A négy város közül egyedül Szeged esik az Alföld déli részére, és ebből egy földrajz feladat, amely a fekvést kérdezi, már meg is oldható. Szeged a szerb határtól légvonalban húsz kilométernél is közelebb van, és az ilyen földrajz feladatokban a határ közelsége is támpont.
A csapda ebben a földrajz feladatban kétféle tévedésből áll. Aki csak annyit lát, hogy a pont az Alföldön van, könnyen Debrecenre tippel, mert Debrecen az ország második legnagyobb városa, így a legkézenfekvőbb alföldi név. Aki viszont a pont déli fekvéséből indul ki, Pécsre gondolhat, hiszen az is déli város. Pécs azonban a Mecsek lábánál, a Dunától nyugatra áll, és ezt az ország körvonalához képest a vaktérképen is látni.
Szeged mai arcát egy katasztrófa rajzolta meg. 1879 márciusában a Tisza árvize elöntötte a várost, és a házak túlnyomó része összeomlott vagy lakhatatlanná vált. Az újjáépítés ezért nem foltozás volt, hanem új várostervezés: sugárutak és két körút (a Nagykörút és a Kiskörút) hálója váltotta fel a régi, szűk beépítést. A Nagykörút szakaszai közül több az újjáépítést segítő európai városok nevét viseli, van Bécsi, Brüsszeli és Párizsi körút is. Ferenc Józsefnek tulajdonítják a híres mondatot, hogy Szeged szebb lesz, mint volt.
Ne maradj le a kvízeinkről!
