Földrajz feladat: Ismered a Dunántúl rejtett szívét?
Ha valaha kitöltöttél már egy földrajz feladatot vaktérképpel, tudod, milyen érzés az, amikor az agyad azonnal a legismertebb városnevek felé ugrik, pedig semmi okod rá. Pontosan ez történik most is. A piros pont a Dunántúl belsejében villog, nem messze a Dunától, és az első ösztönös gondolatod valószínűleg egy nagy, jól csengő városnév lesz. Ez a földrajz feladat pont ezt az ösztönt teszi próbára, és most rögtön ki is derül, miért.
Csakhogy a vaktérképek pont ott a legkegyetlenebbek, ahol a városok nem híresek eléggé ahhoz, hogy azonnal beugorjanak, mégis megyeszékhelyek, tehát elvileg tudnod kellene őket. Ez a feladat is egy ilyen csendes, alulértékelt települést rejt, amit a legtöbben simán elkevernek a szomszédos, hangosabb nevű városokkal. Nézd meg alaposan a térképet, gondolkodj el a folyó és a megyehatárok vonalán, mielőtt döntenél. Van itt egy olyan történelmi részlet is, amit a legtöbb magyar sosem hallott, pedig tényleg megjegyzésre érdemes. A megoldás, és vele együtt ez a részlet is, alább vár rád.
Nézd meg alaposan a vaktérképet! Melyik jelentős magyar várost jelöltük pirossal?
Share your Results:
Földrajz feladat megoldása és magyarázata
A helyes válasz Szekszárd, Tolna megye székhelye. Aki ide tippelt, pontosan a Duna jobb partján, a Dunántúl belsejében kereste a pontot, és jól tette.
Ha te Szolnokra gondoltál, teljesen érthető, hiszen a térkép középső, kissé déli sávjában elhelyezkedő pont könnyen az Alföld irányába tereli a fejed. Csakhogy Szolnok a Tisza partján fekszik, jóval keletebbre annál, mint amit a pont mutat. Aki Pécset mondta, az meg egészen máshogy csúszott el: Pécs Baranya megye legdélibb csücskében van, és a mi pontunk ehhez képest vagy nyolcvan kilométerrel északabbra fekszik. Két teljesen különböző irányú földrajzi tévedés, egyetlen közös okkal: mindkét város sokkal ismertebb, mint Szekszárd, ezért a fejünk ösztönösen feléjük ugrik.
Pedig Szekszárdról földrajzi és történelmi szempontból is van mit tudni. A város a mai Magyarország egyik legrégebb óta folyamatosan lakott pontja. A dombjai alatt római kori sírok és egy középkori bencés apátság nyomai húzódnak, amit I. András király alapított 1061 táján, alig néhány évvel azután, hogy elkészült a tihanyi apátság is. Utóbbiról szinte mindenki hallott már iskolában, Szekszárdéról annál kevesebben, pedig a két alapítás gyakorlatilag egy időben történt.
