Földrajz feladat: Melyik dél-alföldi várost rejti a piros pont?
A mai földrajz feladat pont azon a vidéken játszódik, ahol a térkép a legtöbb embert megtéveszti: a Dél-Alföld keleti sávjában annyira egyenletesen sík a táj, hogy három nagyváros neve is összemosódik a fejünkben. Mindenki hallott már Orosházáról, Békéscsabáról és Hódmezővásárhelyről, mégis, ha csak egy piros pontot kapunk a térképen, hirtelen elbizonytalanodunk, melyik merre esik. Az agyunk hajlamos arra, hogy a legismertebb nevet helyezze középre a mentális térképen, holott a valóság ennél sokkal pontosabb rendet követ.
Ami a legtöbbeket meglepi, hogy ez a három város valójában nem egymás szomszédjában fekszik, hanem egy nagyjából hatvan kilométer oldalú háromszög csúcsain helyezkedik el, méghozzá úgy, hogy mindegyiknek más a viszonya a folyókhoz és a megyehatárhoz. Az egyik a Tisza közelében bújik meg, a másik szinte a román határnál kezdődik, a harmadik pedig se folyóhoz, se határhoz nem simul, hanem tisztán a mezőgazdasági belső területen fekszik. Ez az apró különbség árulkodik a térképen, csak észre kell venni. A legizgalmasabb pedig az, hogy a nyertes városnak olyan története van, amit a legtöbben csak a gyógyfürdőjéről ismernek, pedig ennél sokkal többről szól. Ha végigolvasod a földrajz feladat magyarázatot, garantáltan lesz egy pillanat, amikor összeáll a kép.
Nézd meg alaposan a vaktérképet! Melyik jelentős magyar nagyvárost jelöli a piros pont?
Share your Results:
Földrajz feladat megoldása és magyarázata
A helyes földrajz válasz: Orosháza.
A piros pont Békés megye nyugati részén jelöl várost, olyan helyen, ami sem folyóhoz, sem országhatárhoz nem simul. A három lehetséges válasz egy háromszöget rajzol ki: Békéscsaba a legkeletibb csúcs, már a román határ közelében, Hódmezővásárhely a legdélibb és legnyugatibb pont, szinte Szeged tőszomszédságában, a Tisza mellett. Orosháza a kettő között helyezkedik el, Békéscsabától nyugatra, Hódmezővásárhelytől keletre és kissé feljebb. Ha a jelölt pont nem tapad se folyóhoz, se határhoz, hanem valahol a két másik város között, de feljebb tűnik fel, az csakis Orosháza lehet.
Hol csúszik el a legtöbb ember?
A leggyakoribb hiba, hogy Hódmezővásárhellyel keverik össze. A két település Csongrád és Békés megye határvidékén szinte lebeg az emlékezetben, és aki nem rögzíti fix pontként a Tisza vonalát, az könnyen eltéved néhány tíz kilométerrel, ami egy vaktérképen már teljesen más helyet jelent. Ráadásul Hódmezővásárhely neve annyira hosszú és jól ismert, hogy szinte önkéntelenül is előrébb tolakszik a fejünkben, még akkor is, ha a pont valójában nem őt jelöli.
A háttértörténet, amit érdemes tudni
Orosházát a 18. században telepítették újra, a török hódoltság idején a vidék szinte teljesen kiürült. Az új lakosok jórészt Békés és Nógrád megyéből érkeztek, két, egymástól elég távoli vidékről, és ez a keveredés a mai napig érezhető a helyi földrajzban, nyelvjárásban és a néphagyományokban. A várost sokan csak a Gyopárosfürdőről ismerik, pedig Orosháza az egyik legjobb alföldi példa arra, hogyan épülhet fel egy mezőváros gyakorlatilag a semmiből alig háromszáz év alatt. A név eredete mellesleg máig vitatott: az egyik elmélet egy régi magyar személynevet, az Orost sejt mögötte, a másik szláv eredetet feltételez, és a kérdést a mai napig nem sikerült eldönteni.
