Tudáspróba kvíz: Vág az eszed? Teszteld ezekkel a szórakoztató kérdésekkel!
Van, aki a kémiában brillírozik, de egy régi magyar szólás jelentésén már elgondolkodik. Más fejből sorolja a magyar költészet nagyjait, viszont egy molekula tömegénél megtorpan. Ez a tíz kvízkérdés pont azért állt így össze, hogy kiderüljön: a fejedben egyben van-e a nagy egész, vagy csak néhány szeletében vagy igazán otthon.
A kvízkérdések átvezetnek a kémia és a fizika hétköznapinak tűnő, mégis fogós dolgain, megállnak az emberi csontváz egyik latin szaknevénél, betérnek a klasszikus zene és a vonós hangszerek világába, majd a magyar irodalom és a latinból örökölt szólásaink felé kanyarodnak. Egyet ígérek: lesz köztük legalább egy, amire azt hiszed, tudod a választ, aztán mégis kétszer meggondolod. És valljuk be, pont ezek a kérdések a legjobbak – amikor egy pillanatra elbizonytalanodsz, pedig biztos voltál a dolgodban. Görgess, és nézzük, hány megy hibátlanul.

Miről híres, mi volt végzettsége Simonyi Károly professzornak?
Mi a magfúzió?
Ki tervezte a debreceni Nagytemplomot?
Ki szerezte a Velencei Karnevál című hegedűművet?
Mit neveztek el Fahrenheitről?
Az oxigén molekula vagy a víz molekula tömege a nagyobb?
Mit jelent a "móresre tanítani"?
Ki írta a Szózatot?
Melyik NEM a brácsa másik elnevezése?
Hol található a testünkben a fibula?
Share your Results:
A kvíz kérdései, megoldásai és magyarázatai
Mit neveztek el Fahrenheitről?
Helyes kvíz válasz: hőmérsékleti skálát
Daniel Gabriel Fahrenheit (1686–1736) danzigi születésű, jórészt Hollandiában dolgozó fizikus és műszerkészítő volt. Ő alkotta meg az első megbízható higanyos hőmérőt, és 1724-ben vezette be a róla elnevezett skálát: ezen a víz fagyáspontja 32, forráspontja 212 fok (normál légnyomáson), a kettő között pontosan 180 osztással. Ez ma is az Egyesült Államok hétköznapi hőmérséklet-mértékegysége, miközben a tudományban a kelvin a nemzetközi SI-egység, nálunk pedig a Celsius járja. Se rezervátum, se lófajta nem visel Fahrenheit-nevet – a válasz tehát a skála.
Miről híres, mi volt végzettsége Simonyi Károly professzornak?
Helyes kvíz válasz: fizikus
Simonyi Károly (1916–2001) villamosmérnök és fizikus volt, a Műegyetem (a mai BME) legendás professzora és az MTA tagja. A nagyközönség leginkább „A fizika kultúrtörténete” című, először 1978-ban a Gondolatnál megjelent könyvéről ismeri – ez a közel félezer oldalas mű a fizika fejlődését művelődéstörténeti háttérrel, versekkel, festményekkel együtt mutatja be, és több magyar meg egy német kiadást is megért. Egy fontos névazonosság: a fia, ifjabb Simonyi Károly (Charles Simonyi) a Microsoftnál a Word és az Excel egyik atyja, később űrturista lett – a kérdésbeli professzor viszont az édesapa, a fizikus. Botanikus vagy történész tehát semmiképp.
Az oxigén molekula vagy a víz molekula tömege a nagyobb?
Helyes válasz: oxigén molekula
Számoljunk. A víz (H₂O) egy oxigén- és két hidrogénatomból áll, moláris tömege 16 + 2×1 ≈ 18 g/mol. Az oxigénmolekula (O₂) viszont két oxigénatom: 2×16 ≈ 32 g/mol. Az IUPAC hivatalos atomtömeg-táblázata szerint az oxigén relatív atomtömege kb. 15,999, a hidrogéné kb. 1,008 – vagyis egyetlen oxigénatom is nagyjából annyit nyom, mint egy egész vízmolekula, két oxigénatom pedig simán túltesz rajta. Sokan azért tippelnek a vízre, mert az „nehéznek” hangzik, de a képlet nem hazudik: az O₂ a nehezebb.
Mit jelent a „móresre tanítani”?
Helyes kvíz válasz: erkölcsre tanítani
A „mores” latin szó, a „mos” (szokás, erkölcs) többes száma – innen ered egyébként a „morál” szavunk is. A magyarban a „móres” az illő viselkedéshez, rendhez igazodást jelenti, a „móresre tanít” fordulat pedig azt, hogy valakit erkölcsre, tisztes viselkedésre, engedelmességre szoktatnak – nemritkán jó erélyesen. O. Nagy Gábor „Magyar szólások és közmondások” című gyűjteménye is így, a fegyelmezés, észhez térítés értelmében tartja számon. A bibliaoktatáshoz vagy a lovagláshoz tehát semmi köze – a „móres” itt a jó erkölcs.
Mi a magfúzió?
Helyes kvíz válasz: atommagok egyesülése
A magfúzió során két könnyű atommag olvad össze egyetlen, nehezebb maggá, és eközben óriási energia szabadul fel. Pontosan ez tartja életben a Napot is: a belsejében hidrogénmagok alakulnak héliummá, és az így felszabaduló energia melegít minket 150 millió kilométerről. A fúzió ellentéte a maghasadás (fisszió), amikor egy nehéz mag – például urán – hasad ketté; ma az atomerőművek ezen alapulnak. A földi fúziós energia „szent grálján” dolgozik a dél-franciaországi ITER-kísérlet is. A vetőmag szennyeződéséhez tehát semmi köze – a lényeg az egyesülés.
Hol található a testünkben a fibula?
Helyes kvíz válasz: alsó lábszárban
A fibula a szárkapocscsont latin neve: ez a vékonyabbik a két alsó lábszárcsont közül, a vastagabb sípcsont (tibia) mellett húzódik, a térd és a boka között. A hivatalos anatómiai szaknyelv, a Terminologia Anatomica is ezt a nevet használja. A szó eredete beszédes: latinul a „fibula” csatot, ruhakapcsoló tűt jelentett, mert a vékony csont a vaskosabb sípcsont mellett tényleg olyan, mint egy régi kapocs tűje. A csípőben a medencecsontok, az alkarban az orsó- és a singcsont ülnek – a fibula viszont egyértelműen lent, a lábszárban.
Melyik NEM a brácsa másik elnevezése?
Helyes válasz: violín
A brácsa a hegedűnél kicsit nagyobb, mélyebb hangú vonós hangszer; magyarul „mélyhegedűnek” is hívják, a nemzetközi (olasz eredetű) neve pedig viola. Eddig tehát a viola és a mélyhegedű is ugyanazt takarja. A „violín” viszont a csapda: ez spanyolul és több más nyelven magát a hegedűt jelenti, vagyis a kisebbik, magasabb hangú testvért – nem a brácsát. A hangszercsalád nevei könnyen összekavarodnak (viola, violín, violoncello), de a kérdés pont erre játszik rá: a violín nem a brácsa, hanem a hegedű.
Ki tervezte a debreceni Nagytemplomot?
Helyes válasz: Péchy Mihály
A debreceni református Nagytemplom tervezőjeként Péchy Mihály (1755–1819) hadmérnököt tartja számon a művészettörténet. A ma is álló klasszicista épület az 1802-es nagy tűzvész után, a leégett középkori Szent András-templom helyén emelkedett; az építkezés nagyjából 1805-től 1827-ig húzódott. Az igazsághoz tartozik, hogy a kivitelezésbe később mások is beszálltak – Thallherr József és Rábl Károly is dolgozott rajta, Péchy merész, kupolás körtemplom-tervét pedig a fukar városi tanács végül elvetette. E falak közt hangzott el 1849-ben a Függetlenségi Nyilatkozat. Hajós Alfréd (az első magyar olimpiai bajnok, egyben okleveles építész) és Makovecz Iván is tervezett gyönyörű épületeket, a Nagytemplom viszont Péchy neve alatt vonult be a történelembe.
Ki szerezte a Velencei Karnevál című hegedűművet?
Helyes válasz: Paganini
A Velencei Karnevál (Il Carnevale di Venezia, Op. 10) Niccolò Paganini (1782–1840) műve: az olasz virtuóz egy nápolyi népdalocska, az „O Mamma, Mamma Cara” dallamára írt húsz variációt. A darab a hegedűs technika minden ördöngösségét felvonultatja – pizzicato, flageolet, észvesztő futamok –, épp ezért máig a virtuózok próbaköve. Paganini annyira kápráztatóan játszott, hogy a maga korában komolyan tartotta magát a pletyka: az ördöggel cimborál. Puccini operaszerző volt, Monteverdi pedig a barokk hajnalának mestere – a szédítő hegedűvariációk viszont egyértelműen Paganinihez kötődnek.
Ki írta a Szózatot?
Helyes válasz: Vörösmarty Mihály
A „Hazádnak rendületlenül…” sorral kezdődő Szózatot Vörösmarty Mihály írta 1836-ban; a reformkor egyik legfontosabb közösségi költeménye lett, amelyet a Himnusz mellett gyakran a „második nemzeti énekünkként” emlegetünk. A zenéjét később, egy 1843-as pályázatra Egressy Béni szerezte – az ő dallamával énekeljük ma is. Petőfi Sándor és Arany János a magyar irodalom másik két óriása, de a Nemzeti dal, illetve a Toldi az ő nevükhöz fűződik; a Szózat Vörösmartyé.
FAQ
Miről szól ez a villámkvíz?
Tíz vegyes általános műveltségi kérdésről: a fizikától és a kémiától az anatómián át a klasszikus zenéig és a magyar irodalomig.
Mit neveztek el Fahrenheitről?
Egy hőmérsékleti skálát. Daniel Gabriel Fahrenheit 1724-ben vezette be, és ma is ez az Egyesült Államok hivatalos hőmérséklet-mértékegysége.
Hol található a fibula az emberi testben?
Az alsó lábszárban: ez a vékonyabbik lábszárcsont, amely a vastagabb sípcsont (tibia) mellett húzódik.
Miért nehezebb az oxigénmolekula a víz molekulájánál?
Mert az oxigénmolekula (O₂) moláris tömege kb. 32 g/mol, a vízé (H₂O) viszont csak kb. 18 g/mol.
Mennyi kérdésből áll a kvíz?
Tíz kérdésből, amelyeken pár perc alatt kényelmesen végig lehet érni.
Hogyan oszthatom meg vagy próbálhatom újra a kvízt?
A kvíz végén megoszthatod az eredményed, és bármikor újrakezdheted, ha javítani szeretnél a pontszámodon.