Történelem kvíz: 9 kérdés a Kádár korszakról. Keveseknek sikerül a max pontszám!
Kádár János egészen a haláláig az ország élén állt, ez a múltidéző kvíz pedig tíz gondosan összeállított kérdésen keresztül hozza vissza azt a korszakot, amit a nyugati sajtó a legvidámabb barakknak nevezett. Ez az elnevezés persze csak részben állta meg a helyét a valóságban, hiszen a viszonylagos nyugalom leginkább azoknak jutott, akik elkerülték a nyílt konfrontációt a hatalommal, cserébe viszont lemondtak néhány alapvető szabadságjogukról a mindennapokban.
A korszakot sokan még élénken őrzik a saját emlékeikből, míg a fiatalabb generációk számára már csak a történelemórák vagy a szülői, nagyszülői elbeszélések világát jelentik ezek az évtizedek. Ez a kvíz éppen ezért kétféle tudást is mozgósít, hiszen a megélt tapasztalatok mellett a lexikális ismeretekre is szükség lesz a helyes válaszokhoz. Ha netán megakadsz egy-egy nehezebb kérdésnél, érdemes felidézni, hogy éppen melyik évtizedben járunk, mert a gazdasági és politikai fordulatok jól elkülöníthető szakaszokra bontották ezt az időszakot. Ha szeretnél még hasonló témákban játszani, a napi érdekességek rovatban további izgalmas feladatokat is találsz.
A múlt eseményeinek felelevenítése gyakran felszínre hozza a régi idők jellegzetes pillanatait, amiket jó megosztani másokkal is. Ha meglett a végső pontszámod, gyere el a Kvízkuckó Facebook csoportba, ahol a történelmi témájú kérdések után mindig élénk közösségi beszélgetés alakul ki a részletekről és a személyes emlékekről, és bárki szabadon csatlakozhat a csapathoz.
Mennyi ideig tartott a Kádár korszak?
Hol jelölték ki Kádár Jánost Magyarország vezetőjének?
Mi volt a Kádár korszak diktatúrájának egyik fő politikai célja?
A Kádár-korszak előtt működő AVH milyen néven szerveződött újjá?
Hogy nevezték a párt ifjúsági szervezetét?
Melyik szervezet nyomására engedték szabadon a politikai foglyokat 1960-ban és 1963-ban?
Mi volt az 1963–1979 között működő érett kádárizmus gúnyneve?
Mi volt a titkosügynökség neve, amellyel a lakosságot, a médiát, írókat, ifjúsági klubokat, művészeket figyeltettek meg?
Melyik volt az egyetlen csatorna akkoriban, amelyen nem az állampárt által irányított tartalmat hallhatott a nép?
Share your Results:
Kvíz kérdések, válaszok és magyarázatok
Mennyi ideig tartott a Kádár-korszak?
Helyes válasz: 1956-tól 1989-ig
A korszakot Kádár János hatalomra kerülésétől a rendszerváltásig szokás számítani. Kádár az 1956-os forradalom szovjet leverése után lett a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány vezetője, majd az MSZMP első embere, és ezt a pozíciót 1988 májusáig tartotta meg, amikor a pártkonferencián leváltották. A rendszer maga 1989-ig, a többpártrendszer visszatéréséig állt fenn. A másik két opció azért csal: 1957-től 1980-ig vagy 1963-tól 1979-ig szűkíteni a korszakot annyi lenne, mintha a történet közepét vágnánk ki — a Kádár-név épp a teljes, több mint három évtizedes ívet jelöli.
Hol jelölték ki Kádár Jánost Magyarország vezetőjének?
Helyes válasz: Moszkvában
1956 novemberének elején Kádárt a szovjet vezetés a Szovjetunióba vitte, és lényegében Moszkvában dőlt el, hogy ő áll majd az új, szovjetbarát kormány élére. Az új kormány megalakulását 1956. november 4-én, a szovjet csapatok támadásával egy időben jelentette be — a döntés tehát nem Budapesten, a forradalom napjaiban született, hanem a szovjet hatalmi központban. Ez a mozzanat sokat elmond a korszak egészéről: a legfőbb döntések háttere jó ideig Moszkva maradt.
Mi volt a Kádár-korszak diktatúrájának egyik fő politikai célja?
Helyes válasz: Az állampolgárok minél szervezettebb hatalmi felügyelete
A rendszer alapja az egypárti hatalom fenntartása volt, ehhez pedig a társadalom megfigyelése és kézben tartása. A másik két válasz pont az ellenkezőjét állítja annak, ami történt: a földeket és gyárakat nem magántulajdonba játszották, hanem éppen államosították és tervgazdaságban működtették; a kereszténység „szervezett felszámolása” pedig szintén félrevezető — az egyházat korlátozták és megfigyelték, de a korszak fő célja nem ez volt, hanem a hatalmi monopólium biztosítása. Hogy ez a felügyelet mennyire kiépült, arra a kvíz későbbi kérdése is rávilágít.
A Kádár-korszak előtt működő ÁVH milyen néven szerveződött újjá?
Helyes válasz: Munkásőrség
A gyűlölt ÁVH-t a forradalom után feloszlatták, a hatalom pedig 1957 februárjában létrehozta a Munkásőrséget: az MSZMP saját, párthoz hű fegyveres testületét. Ezt a Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1957. évi 13. törvényerejű rendelete hozta létre (a rendeletet 1957. február 18-án adták ki, 19-én hirdették ki), és a 2. §-a szerint a feladata „a szocializmus vívmányainak megvédése” volt. A szervezet a megalakulásakor mintegy 30 ezer főt számlált, a hatvanas évek közepére 60 ezerre nőtt, és egészen a rendszerváltásig működött — az 1989. évi XXX. törvény szüntette meg, jogutód nélkül. (Érdemes tudni: az ÁVH tulajdonképpeni államvédelmi, titkosszolgálati munkája nem a Munkásőrségben folytatódott, hanem a Belügyminisztérium keretei között — erre lásd a lentebbi szerkesztői megjegyzést is.)
Hogy nevezték a párt ifjúsági szervezetét?
Helyes válasz: KISZ – Kommunista Ifjúsági Szövetség
A teljes nevén Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetséget 1957. március 21-én alapították, és a Kádár-korszak végigkísérő ifjúsági szervezete volt — gyakorlatilag a párt utánpótlásbázisa. A DISZ (Dolgozó Ifjúság Szövetsége) csali: az a Rákosi-korszak ifjúsági szervezete volt 1950 és 1956 között, amely a forradalom idején széthullott. Az „IKSZ – Ifjú Kommunisták Szövetsége” pedig egyszerűen nem létezett, csak jól hangzik.
Melyik szervezet nyomására engedték szabadon a politikai foglyokat 1960-ban és 1963-ban?
Helyes válasz: ENSZ
A háttérben az ENSZ állt: az 1956 után napirendre került „magyar kérdés” évekig ott lógott a nemzetközi politikában. Az USA és Magyarország között 1960-tól folytatott titkos tárgyalások eredményeként 1962 őszén levették a magyar kérdést az ENSZ Közgyűlésének napirendjéről — cserébe pedig a rezsim engedett a foglyok ügyében. Az 1960. április 1-jei részleges közkegyelem után így jöhetett létre az 1963-as „nagy amnesztia” (1963. évi 4. törvényerejű rendelet), amelyet Kádár 1963. március 21-én jelentett be. A NATO és a KGST azért nem jó válasz, mert egyik sem ilyen ügyekben gyakorolt nyomást — a KGST gazdasági blokk volt, a NATO pedig katonai szövetség.
Mi volt az 1963–1979 között működő érett kádárizmus gúnyneve?
Helyes kvíz válasz: Gulyáskommunizmus
A gulyáskommunizmus a viszonylagos jólétre utaló gúnynév: a hetvenes évekre a magyar hétköznapok a többi keleti blokkbeli országhoz képest kényelmesebbek lettek, könnyebben lehetett fogyasztási cikkekhez, kis magánkezdeményezéshez jutni — miközben az egypártrendszer érintetlen maradt. A kifejezés annyira találó lett, hogy nemzetközileg is ráragadt a korszakra. A „krumplikommunizmus” és a „pörköltszaftos szocializmus” hangzatos, de kitalált változatok.
Mi volt a titkosügynökség neve, amellyel a lakosságot, a médiát, írókat, ifjúsági klubokat, művészeket figyeltettek meg?
Helyes kvíz válasz: III/III-as Csoportfőnökség
1962 augusztusában a Belügyminisztérium politikai nyomozó főosztálya helyébe lépett a BM III. (Állambiztonsági) Főcsoportfőnöksége, ezen belül pedig a hírhedt III/III-as Csoportfőnökség foglalkozott a „belső reakció” elhárításával — vagyis a saját társadalom megfigyelésével. Külön alosztályai figyelték az egyházakat, az ifjúságot, a kulturális életet és a „társadalomra veszélyesnek” bélyegzett embereket. Az ÁVÓ/ÁVH ezzel szemben a Rákosi-korszak államvédelme volt, tehát időben nem ide tartozik — épp ezért csali. A III/III 1990-ben szűnt meg, feladatait a Nemzetbiztonsági Hivatal vette át.
Melyik volt az egyetlen csatorna akkoriban, amelyen nem az állampárt által irányított tartalmat hallhatott a nép?
Helyes kvíz válasz: Szabad Európa Rádió
A Münchenből sugárzó Szabad Európa Rádió volt az a hang, amely a zavarás ellenére is átjutott a vasfüggönyön, és az állampárttól független híreket, műsorokat közvetített. A Népszabadság ezzel szemben maga volt az MSZMP központi napilapja, a Magyar Televízió 1-es csatornája pedig szintén állami irányítás alatt állt — vagyis mindkettő a hivatalos üzenet része volt, nem az alternatívája.
FAQ
Mennyi ideig tartott a Kádár-korszak?
A Kádár-korszakot 1956-tól 1989-ig szokás számítani: Kádár János az 1956-os forradalom leverése után került hatalomra, és a rendszer a rendszerváltásig állt fenn. Kádár 1988 májusáig vezette a pártot.
Miről szól a keresztlabdás Kádár-korszak kvíz?
A kvíz a Kádár-korszak politikai és hétköznapi világát járja körül: a hatalom felépítésétől a korszak jellegzetes intézményein át a mindennapokig. Kilenc feleletválasztós kérdésből áll.
Hány kérdésből áll a kvíz, és mennyi idő kitölteni?
A kvíz kilenc kérdésből áll, és néhány perc alatt kitölthető. Minden kérdésnél három válaszlehetőség közül kell kiválasztanod a helyeset.
Miért nevezték gulyáskommunizmusnak ezt az időszakot?
A gulyáskommunizmus gúnynév a viszonylagos jólétre utal: a hetvenes évekre az emberek a többi keleti blokkbeli országhoz képest könnyebben jutottak fogyasztási cikkekhez, miközben az egypártrendszer változatlan maradt.
Hogyan lett Kádár János Magyarország vezetője?
Az új kormány élére szovjet támogatással, Moszkvában jelölték ki Kádár Jánost 1956 novemberében, a forradalom szovjet leverésével párhuzamosan.
Hol hallgathattak az emberek nem az állampárt által irányított műsort?
A Münchenből sugárzó Szabad Európa Rádió volt az a csatorna, amelyen az állampárttól független tartalom is eljutott a hallgatókhoz, a zavarás ellenére is.
