Földrajz feladat: Folyóvölgyi város a Dunántúl szélén, felismered a vaktérképen?
Van a Dunántúlnak egy szeglete, amit az ember hajlamos mentálisan „valahova oda” elpakolni, aztán egy vaktérképen kiderül, hogy fogalma sem volt, hova. Ez a földrajz feladat erre a vakfolt-jelenségre épít: egy dombos, nagy folyó nélküli területen kell megtalálnod egy nagyon is valódi, jól ismert várost.
Ami külön pikáns: a helyes választ a legtöbben hallották már, csak a térképen máshol keresnék. Nem azért, mert ismeretlen, hanem mert két-három hasonlóan csengő dunántúli városnév valahogy összekeveredik a fejekben, és az ember magabiztosan mutat rosszra. Érdemes ellenőrizni az ösztönöket.
Ha a délnyugati csücsök ezúttal megvolt, jó hír: a vaktérképes feladványok között van, ahol csak folyóvonalakból és határdarabokból kell összerakni, hol jársz, nézd meg a többi földrajzi feladatunkat, vagy ugorj bele a napi feladatok között váró friss agytornába.
Nézd meg alaposan a vaktérképet! Melyik jelentős magyar nagyvárost jelöli a piros pont?
Share your Results:
Földrajz feladat megoldása és magyarázata
A helyes földrajz válasz: Zalaegerszeg.
A piros pont az ország délnyugati sarkában, a Zala folyó völgyében jelöli a várost – közel a szlovén határhoz, nagyjából ott, ahol Magyarország határa a legmesszebb nyúlik délnyugat felé. A szomszéd megyeszékhely (Győr, Szombathely, Kaposvár) mind jócskán odébb van; ez itt külön világ.
Ahol a legtöbben elvétenek. Zalaegerszeget sokan Pécs környékére képzelik: mindkettő „dunántúli, délies”, és a köztudatban valahogy összecsúszik. Csakhogy Pécs a Mecsek tövében, az ország déli harmadában ül – Zalaegerszeg ehhez képest több mint 130 kilométerrel nyugatabbra van. A másik tipikus csapda Nagykanizsa: az valóban közel van (~50 km), de attól délkeletre. Aki csak dombokat és kis folyóvölgyet lát, és nem ismeri fel a jellemző délnyugati „csücsköt”, könnyen félremutat.
Az aha-élmény. Zalaegerszeg csöndes megyeszékhely benyomását kelti – de volt egy korszak, amikor az egész ország energiaellátása szempontjából kulcshelyen állt. Az 1930-as évektől a zalai dombvidéken komoly kőolajkitermelés indult, és ezek a mezők egy ideig Magyarország egyik legfontosabb olajtartalékát jelentették. Az ipar magával húzta a várost: infrastruktúra, munkaerő, fejlesztések. Mára egyetlen örökség maradt belőle, de az nem akármi: Zalaegerszegen működik Magyarország egyetlen Olajipari Múzeuma – az ország egyetlen ilyen szakintézménye. Ezt a legtöbben nem tudják a városról, pedig nem kis dolog.
