Tájszólás feladat: ezt a régi szabolcsi szót ma már csak kevesen használják
A magyar nyelvjárások igazi csapdái azok a szavak, amelyek hétköznapinak hangzanak, mégis mást jelentenek, mint hinnéd. Ez a tájszólás feladat pontosan ilyen: a „butyka” szó Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében mindenki szájából természetesen jön, de aki nem onnan való, szinte biztosan mellémegy.
A legtöbben a hangzás után indulnak el, és ez lesz a vesztük. A szó rokonát – a „butykost” a köznyelvből jól ismerjük: az a lapos, szűk nyakú üvegke, amibe régen pálinkát töltöttek. Ha ebből indulsz ki, szinte biztosan a rossz irányba tapogatózol, de hogy miért, azt csak a megoldásnál áruljuk el.
Ha a butyka megvan, ne állj meg itt, a magyar tájnyelvek még bőven tartogatnak meglepetéseket. A napi feladataink között találsz más szabolcsi, palóc és székely szavakat is, amelyek ugyanilyen magabiztosan tévesztenek meg; ha pedig inkább tágabb témákban tesztelnéd magad, a kvízeink között is akad jó néhány nyelvi csapda.
Mit jelent a Butyka?
Share your Results:
Tájszólás feladat megoldása és magyarázata
A helyes tájszólás válasz: kamra.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei tájnyelvben a butyka azt a kis helyiséget jelenti, amit a köznyelvben kamrának vagy spájznak hívunk: ott tartják az élelmiszert, a befőtteket, a lisztet, azt a bizonyos butykos pálinkát. A szó maga a „butykos” tövével rokon – az alapjelentés valami kerek, tömzsi, zárt dolog –, csak a Tisza-vidéken az edény neve átvándorolt a helyiség nevére.
Ahol a legtöbben elvérznek ezen a tájszólás feladaton: a pénztárca.
Ez logikusnak tűnik, mert a butykos üveg lapos, zsebrevágható holmi, és az ember ösztönösen „valamit, amit magadnál hordasz” felé asszociál. Ráadásul más tájnyelvekben valóban vannak szokatlan szavak pénzes táskára (erszény, tasak, burgundi) – ez a reflex tehát érthető, csak épp most csalt. A „fiú unokatestvér” opció inkább a székely és erdélyi tájszavakra hajazó logikát követi: ott valóban találunk speciális rokonsági kifejezéseket (pl. öcs, ángy, ipa – mind másképp él regionálisan), de a butyka ezek közé nem tartozik.
Az aha-élmény: A szó 1862-es magyar értelmező szótárban még elsősorban „bugyogós korsót, bugyogát” jelent – tehát maga az edény. Valahol a Tiszántúlon ez a jelentés ráragadt a tároló helyiségre is, ahogy az emberek a leggyakoribb tartalmú tárolóról nevezték el a kamrát. Hasonló logika, mint amikor a „pince” is elkezdett „borospincét” jelenteni, holott eredetileg minden mélyen fekvő helyiségre ment.
