Szórakoztató kvíz: Bizonyítsd be, hogy nem dőlsz be nekünk! Vajon tudod a válaszokat?
Egy láthatatlan műalkotás, ami milliókat ér, és óriási kőfejek, amiknek a föld alatt folytatódik a teste: ebben a kvízben csupa ilyen furcsaság kerül elő. Tíz kérdés vár rád a világ legmeglepőbb érdekességeiről, és a legtöbbnél az lesz az első reakció, hogy ez biztosan vicc.
Az ilyen témákban éppen az a jó, hogy nem lehet felkészülni rájuk. Nincs tantárgy, ami a különös rekordokat és a hihetetlen történeteket tanítaná, ezért mindenki a saját olvasmányélményeire és a véletlenül megjegyzett érdekességekre hagyatkozhat. Ez a kvíz ezért nem is a tudást méri, hanem a jó ösztönt: azt, hogy meg tudod-e különböztetni a valóban létező abszurditást a kitalálttól. A világ ugyanis rendszeresen felülmúlja a képzeletünket, tehát ha valami túl bizarrnak tűnik ahhoz, hogy igaz legyen, épp az lesz a helyes válasz. Készülj pár olyan pillanatra, amikor csak annyit mondasz magadban, hogy ezt tényleg nem tudtam.
Ha meglett a pontszámod, gyere el a Kvízkuckó Facebook csoportba, ahol az ilyen érdekességeknél mindig akad valaki, aki még egy hihetetlen történettel megfejeli. A csoport bárki előtt nyitva áll. Ha maradt még benned lendület, a Keresztlabda Tudáspróba rovatában újabb kérdések várnak, a Keresztlabda YouTube csatornáján pedig hátradőlve is végignézheted a kvízeket.
Hogyan veszett el a tűzcsap szabadalma?
Mennyi pénzt fizetett valaki egyszer azért, hogy láthatatlan műalkotást vásároljon?
Átlagosan hány kérdést tesznek fel a gyerekek naponta?
Milyen sebességgel haladt a legelőször gyorshajtásért elítélt ember?
Melyik állatnak van olyan ujjlenyomata mint az embernek?
Hány éves a legrégebbi rágógumi?
Ki mondta: „Én vagyok az Egyesült Államok elnöke, és nem fogok többet enni brokkolit”?
Milyen hosszú volt a valaha készült leghosszabb esküvői fátyol?
Melyik két ország az, amely még soha nem hagyott ki az olimpiát?
A Húsvét-szigeten van test a fejek alatt?
Share your Results:
Kvízkérdések, helyes válaszok és magyarázatok
Mennyi pénzt fizetett valaki egyszer azért, hogy láthatatlan műalkotást vásároljon?
Helyes válasz: 18 000 dollárt
2021-ben Salvatore Garau olasz konceptuális művész „Io Sono” (Én vagyok) című szobra kerülő árverésre — csakhogy a mű fizikailag nem létezett. Sem anyag, sem forma, sem semmiféle tárgy. A vevő 18 300 dollárt fizetett, és cserébe egy hitelesítési tanúsítványt kapott. Garau szerint a szobor a „semmi energiájából” áll, amelyet az új tulajdonosnak egy 150×150 cm-es, üres, szabad helyen kell „elhelyeznie.” A művészeti világ heves vitát folytatott arról, hogy ez zseni vagy szélhámosság — a végeredményen azonban mindez mit sem változtatott.
A Húsvét-szigeten van test a fejek alatt?
Helyes válasz: Igen van
Az Easter Island Statue Project (EISP) régészcsapatának 2012-ben publikált ásatási eredményei megerősítik, hogy a moai szobroknak teljes testük van a föld alatt — néhány esetben akár 6 méteres mélységig. A fejek csupán a felszínen látható részei a teljes figuráknak, amelyeknek törzse, karja és teljes alakja a talaj alatt húzódik. A szobrok testén petroglifák, vésett jelek is láthatók, amelyek szintén a felszín alatt rejtőznek. A közhit, miszerint a moai-k csak fejek, évszázados optikai téveszmének bizonyult — a felfedezés azóta is az internetes ismeretterjesztés egyik legtöbbet megosztott ténye.
Hogyan veszett el a tűzcsap szabadalma?
Helyes válasz: Elégett
Az Egyesült Államok szabadalmi hivatala (US Patent Office) 1836. december 15-én leégett, és a tűzben több ezer addig bejegyzett szabadalom eredeti dokumentációja semmisült meg — köztük a tűzcsap szabadalma is, amelyet Frederick Graff Sr. nevéhez szoktak kötni. A tragikus irónia aligha kerülhette el a kortársak figyelmét: a tüzet oltani hivatott berendezés papírjait tűz pusztította el. A szabadalmi hivatal ezt követően hatalmas rekonstrukciós munkába fogott, és töredékesen próbálta újra összeállítani az elveszett dokumentumok tartalmát — sok esetben sikertelenül.
Átlagosan hány kérdést tesznek fel a gyerekek naponta?
Helyes válasz: 300
Több gyermekpszichológiai és neveléstudományi vizsgálat is megerősíti, hogy a 2–10 éves korosztályba tartozó gyerekek naponta átlagosan 200–300 kérdést intéznek szüleikhez és gondozóikhoz. Egy brit kutatás (Littlewoods, 2013) szerint a négy éves kislányok kérdeznek a legtöbbet — akár napi 390 kérdést is feltesznek. A kérdezés a kognitív fejlődés egyik legfontosabb eszköze: a gyerekek ezen keresztül térképezik fel az ok-okozati összefüggéseket, a világ működését és a társadalmi normákat. A szülők számára ez sokszor kimerítő, a fejlődéslélektan szempontjából viszont rendkívül egészséges jel.
Ki mondta: „Én vagyok az Egyesült Államok elnöke, és nem fogok többet enni brokkolit”?
Helyes válasz: George Bush
George H. W. Bush (az idősebb Bush) 1990-ben, az Air Force One fedélzetén jelentette ki, hogy a brokkolit kitiltja az elnöki étlapról — és kitartott mellette. A megjegyzés azonnal szenzáció lett: az Egyesült Államok brokkolitermelői tiltakozásképpen több ezer font brokkolit küldtek a Fehér Házba. Bush nem hátrált meg, és ragaszkodott ahhoz, hogy gyerekként sem szerette a zöldséget, és most, hogy elnök, végre megvan hozzá a hatalma. Az eset azóta az amerikai politikai folklór részévé vált, és évtizedek óta minden gyerek-kontra-zöldség vita klasszikus hivatkozási pontja.
Hány éves a legrégebbi rágógumi?
Helyes válasz: 9000 éves
A finn Kierikki lelőhelyen feltárt nyírfakéreg-szurkot (birch tar) az archaeológusok a világ legrégebbi ismert rágógumijaként tartják számon. A közel 9000 éves ásatási lelet fognyomokat tartalmaz, amelyek arra utalnak, hogy az ősember rendszeresen rágcsálta ezt az anyagot — valószínűleg gyógyászati vagy fertőtlenítő céllal, hiszen a nyírfaszurok antibakteriális hatással bír, és fogínygyulladás ellen is hatékony lehet. A leletet 2019-ben tudományos körökben is megerősítették. Összehasonlításképpen: a ma ismert, cukorral és ízesítőkkel dúsított rágógumi az 1840-es évekből ered, azaz nagyjából 8900 évvel fiatalabb rokon.
Milyen hosszú volt a valaha készült leghosszabb esküvői fátyol?
Helyes kvíz válasz: 3 km
A 3 kilométert meghaladó esküvői fátyol elkészítése és viselése komoly logisztikai műveletet igényel: a selyemszerű anyagot méterszakaszonként csatlakoztatni kell egymáshoz, önkéntesek tucatjai tartják fenn a szertartás teljes időtartama alatt, és a szabályok értelmében a menyasszonynak valóban „viselnie” kell az alkotást a rekord hitelesítéséhez. Az ilyen rekordkísérletek mára az esküvői különlegességek önálló szubkultúráját alkotják, ahol a méter a mérce — és úgy tűnik, még mindig van igény a döntögetésére.
Melyik két ország az, amely még soha nem hagyott ki az olimpiát?
Helyes kvíz válasz: Nagy-Britannia és Görögország
Az 1896-os athéni első modern olimpia óta egyedül Nagy-Britannia és Görögország az, amelyek minden egyes nyári játékon részt vett — beleértve az 1980-as moszkvai, az 1984-es Los Angeles-i és más, politikailag kényes olimpiákat is, amelyeket összesen több tucat ország bojkottált. Görögország esetében ez különösen szimbolikus: az olimpiai mozgalom Coubertin báró és görög kezdeményezők munkájával éledt újjá éppen Athénban. Az olimpiai protokollal összhangban Görögország hagyományosan első vonul be a megnyitón — rendező ország legyen bárki más.
Milyen sebességgel haladt a legelőször gyorshajtásért elítélt ember?
Helyes kvíz válasz: 13 km/h
Walter Arnold brit autós 1896. január 28-án követte el a feljegyzett történelem első, bírósági úton is megállapított gyorshajtási szabálysértését: az East Peckham (Kent megye) területén érvényes 3,2 km/h-s (2 mph) sebességhatár helyett kb. 13 km/h-val (8 mph) haladt. Egy gyalogos rendőr biciklivel üldözte be és fogta el, majd Arnold 1 shilling bírságot kapott. A korabeli sebességkorlátozást a Locomotives on Highways Act (1865) rögzítette, amely azt is előírta, hogy a motoros jármű előtt egy zászlót lobogtató személy haladjon. Arnold ítélete a közlekedési jog egyik első és legtöbbet idézett mérföldköveként vonult be a jogtörténetbe.
Melyik állatnak van olyan ujjlenyomata, mint az embernek?
Helyes kvíz válasz: Koala
A koala (Phascolarctos cinereus) ujjlenyomatai olyan mértékben hasonlítanak az emberi ujjlenyomatokra, hogy igazságügyi szakértők is összekeverhetik őket. A jelenség konvergens evolúció eredménye: a koalák és az emberek különböző ősöktől fejlődtek, mégis szinte azonos redőzetű és hurkolatú bőrfelületet alakítottak ki. Az Australian Journal of Forensic Sciences már az 1990-es években is publikált tanulmányokat arról, hogy bűnügyi helyszíneken talált koalanyomok mennyi fejtörést okoznak a nyomozóknak. Érdekesség, hogy a csimpánz ujjlenyomata — bár szintén hasonlít az emberéhez — mégis könnyebben megkülönböztethető, mint a koaláé.
FAQ
Melyik állatnak van az emberéhez szinte megkülönbözhetetlen ujjlenyomata?
A koalának. Az erszényes állat ujjbőrének redőzete és hurkolatának mintázata konvergens evolúció révén annyira egyezik az emberi ujjlenyomattal, hogy igazságügyi vizsgálatok során már összekeverték őket.
Mennyit fizetett valaki Salvatore Garau láthatatlan szobrááért?
18 300 dollárt. A vevő 2021-ben, árverésen vette meg az „Io Sono” című, fizikailag nem létező alkotást, amelyhez egyedül egy hitelesítési tanúsítványt kapott cserébe.
Miért nem maradt fenn a tűzcsap szabadalma?
Mert az 1836-os washingtoni szabadalmi hivatal-tűzben megsemmisült. A tragikus irónia mindmáig tartja magát: a tüzet oltani hivatott eszköz dokumentuma lett a lángok áldozata.
Hány kérdést tartalmaz ez a kvíz, és mire számíthatok?
Tíz kérdést, vegyes tematikával — konceptuális művészettől a közlekedéstörténetig, olimpiai rekordoktól az állatvilág meglepetéseiig. A végeredmény és a helyes megfejtések a teszt végén jelennek meg.
Melyik két ország vett részt az összes nyári olimpián 1896 óta?
Nagy-Britannia és Görögország. Ők az egyetlen két ország, amely az 1896-os athéni játékok óta minden nyári olimpián jelen volt, beleértve a bojkottált kiadásokat is.
Hogyan találta meg a rendőr az első gyorshajtót?
Biciklivel üldözte be Walter Arnoldot 1896-ban, aki az engedélyezett 3,2 km/h helyett 13 km/h-val száguldott egy angliai faluban. Az ítélet 1 shilling bírság volt.
