Tájszólás feladat: Mit hívtak sublótnak a nagyszüleink?
Ez a tájszólás feladat első ránézésre ártatlannak tűnik: három lehetőség, egy kérdés, semmi bonyolultság. Aztán szembesülsz a „sublót” szóval, és ha nem egy régi vidéki nagymama konyhájában nőttél fel, jó eséllyel megáll a gondolkodás. Tűzhely? Édesség? Valami régi sütemény neve talán?
A sublót egyike azoknak a szavaknak, amelyeket a mai negyvenesek nagyszülei még mindennapos természetességgel használtak, de a fiatalabb generációk számára szinte teljesen eltűnt. Nem tájszólás abban az értelemben, hogy csak egy régióban mondták, az ország nagy részén ismert volt, mégis szép csendben kikopott a mindennapi nyelvből.
Ha a sublót megvolt, de nem voltál biztos benne, nem szégyellnivaló, a magyar nyelv tele van ilyen félig elfelejtett szavakkal, amelyek egyszer csak előbukkannak egy feladatban, és rájössz, hogy valahol mélyen azért tudtad. Ha kedvet kaptál a hasonló fejtörőkhöz, a napi feladataink között rendszeresen kerülnek elő nyelvészeti csapdák és egyéb alattomos kérdések, a kvízeink között pedig kipróbálhatod, mennyi más régi szóval vagy még haverkodós viszonyban.
Mi az a sublót?
Share your Results:
Tájszólás feladat megoldása és magyarázata
A helyes tájszólás válasz: komód.
A sublót egy fiókos szekrény, pontosabban az a fajta alacsony, széles, több fiókból álló bútordarab, amit ma komódnak nevezünk. Általában a hálószobában állt, és ruhát, ágyneműt tároltak benne – a fiókjai szélesek és mélyek voltak, nem ajtós rekeszek.
Ahol a legtöbben megcsúsznak: az „édesség” opció kifejezetten csábítóan hangzik, mert a sublót szó véghangzása, az „-ót” toldalékszerű forma sok édességnevet idéz fel (gondolj a mézeskalácsos régiókra, ahol mindennek van beceneve). A „tűzhely” szintén belóg, mert a régi, kézzel fűtött bútorokhoz köthető asszociációk összekeverednek a fejben. A nyelvi ismeretlenség ilyenkor arra csábít, hogy inkább valamit tippeljünk, mint bevalljuk: fogalmam sincs.
Az aha-élmény: A sublót szó a német Schublade (fiók) szóból jött, és a 18–19. századi bútorkultúrával érkezett Magyarországra. Ami igazán érdekes: a „komód” szó is jövevény, a francia commode (kényelmes) szóból, és szinte ugyanabban az időszakban honosodott meg. A két szó évtizedekig párhuzamosan élt egymás mellett, csak a 20. század második felére maradt fenn inkább a „komód” – a sublót szép lassan a nagymamák szókincsébe vonult vissza.
