Tudáspróba kvíz: Lefogadom, hogy a Mona Lisánál elakadsz! Vagy sikerül elérned 7 pontot?
Fára vagy vászonra festették a Mona Lisát, és ki volt Bukephalosz gazdája? Ez a kvíz csupa ilyen kérdésből áll: olyanokból, amikre az ember először bólint, aztán elbizonytalanodik. Tíz feladat vár rád, és mindegyik egy fokkal trükkösebb, mint amilyennek elsőre látszik.
Az általános műveltség azért csalóka terep, mert rengeteg félig tudott dolgot hordozunk magunkkal. Hallottunk már egy nevet, láttunk már egy festményt, de a pontos részletek sosem rögzültek, és ilyenkor a megérzés könnyen félrevisz. Ez a kvíz éppen ezeket a hézagokat keresi meg. Ha megakadsz egy kérdésnél, próbáld a korszakot vagy a kontextust felidézni, mert a részletek gyakran abból következnek: egy festmény anyaga a készítés idejéről árulkodik, egy híres ló neve pedig a gazdájáról. És ha valami mégsem megy, az sem baj: a végére legalább tanultál valami újat, ami legközelebb már megvan.
Ha meglett a pontszámod, gyere el a Kvízkuckó Facebook csoportba, ahol az ilyen kérdéseknél mindig akad valaki, aki még egy érdekességgel is megfejeli a választ. A csoport bárki előtt nyitva áll. Ha maradt még benned lendület, a Keresztlabda Tudáspróba rovatában újabb kérdések várnak, a Keresztlabda YouTube csatornáján pedig hátradőlve is végignézheted a kvízeket.

Mire van festve a Mona Lisa?
Melyik madár fordítja teljesen fejjel lefelé a fejét, hogy egyen?
Ki mentette meg Andromédát a tengeri szörnyetegtől?
Kinek a szobra volt a rodoszi kolosszus?
Ki ült a Bukephalosz nevű lovon?
Melyik londoni klub alapító tagja Mycroft Holmes Sherlock bátyja?
A vérontásokat követően mi az elfogadott gyász szín a fekete mellett?
Melyik Brüsszel legismertebb szobra?
Mi a legkritikusabb dolog szállításkor a banán frissen tartása szempontjából?
Ki írta a Zsivágó doktort?
Share your Results:
Kérdések, helyes válaszok és magyarázatok
1. kérdés: A vérontásokat követően mi az elfogadott gyász szín a fekete mellett?
Helyes válasz: Lila
A lila (ibolyaszín) évszázadok óta a gyász, a vezeklés és a bűnbánat liturgikus színe a keresztény hagyományban – az advent és a nagyböjt egyházi textíliáin egyaránt ez jelenik meg. Középkori európai udvarokban és vallási szertartásokon tömeges halál, csaták vagy járványok után a fekete mellett a lila volt a másik elfogadott gyászjelző szín, mivel mélységet és komolyságot fejez ki anélkül, hogy a vér vörösét idézné. A fehér a keleti kultúrákban szimbolizál gyászt, a vörös pedig épp a vérontás jelképe – ezért egyik sem illik ide.
2. kérdés: Melyik madár fordítja teljesen fejjel lefelé a fejét, hogy egyen?
Helyes válasz: Flamingó
A flamingó csőre egyedülálló az állatvilágban: fejjel lefelé fordítva szűri ki az algát, apró rákokat (főleg az Artemia-t) és más mikroorganizmusokat a sekély vízből. A legtöbb madártól eltérően a flamingónál a felső állkapocs mozog, az alsó rögzített – a csőr belsejében finom lamellák (szűrőlemezek) végzik a szétválasztást. Ez az étkezési technika egyben magyarázza a flamingók rózsaszín-narancssárga színét is: az Artemia-ban lévő karotinoidok halmozódnak fel a szervezetükben.
3. kérdés: Ki ült a Bukephalosz nevű lovon?
Helyes válasz: Nagy Sándor
Bukephalosz (görögül Βουκέφαλος – „ökölfejű”) az ókori világ leghíresebb lova volt. Arrianos és Plutarkhosz is megörökítette, hogyan fékezte meg az ifjú makedón királyfi: felismerte, hogy az állat saját árnyékától ijedt meg, háttal a napnak fordította, és így ült rá sikeresen. Bukephalosz Nagy Sándorral harcolt egészen a Kr. e. 326-os Hüdaszpész folyó menti csatáig (ma Pakisztán területe), ahol elpusztult – Sándor emlékére Bukephalát nevű várost alapított. Dzsingisz kán és Napóleon a kvíz időkeretéhez képest ezer, illetve kétezer évet tévesztenének.
4. kérdés: Ki mentette meg Andromédát a tengeri szörnyetegtől?
Helyes válasz: Perszeusz
A görög mitológia egyik legismertebb mentőakciója: Andromédát etióp hercegnőként sziklához láncolva kínálták fel Kétosz tengeri szörnyetegnek, mert anyja, Kassziopé azzal sértette meg a Néreiszeket, hogy lánya szebb náluk. Perszeusz – aki épp Medúza levágott fejével repült hazafelé – a szörny közeledtekor a gorgófőt tartotta eléje, és kővé változtatta. Poszeidón ugyan a harag kiváltója volt (ő küldte a szörnyeteget), de a megmentés Perszeusznak köszönhető; Hermésznek ennél a történetszálnál semmi szerepe nincs.
5. kérdés: Kinek a szobra volt a rodoszi kolosszus?
Helyes válasz: Héliosz
A világ hét csodájának egyike, a Rodoszi Kolosszus egy körülbelül 33 méter magas bronzszobor volt, amelyet Héliosz, a napisten tiszteletére emeltek. Linduoszi Kharész mester alkotása Kr. e. 292 körül készült el, Démétriosz Poliorkétész sikertelen ostromát ünneplendő. Kr. e. 226-ban egy erős földrengés ledöntötte – romjai még évszázadokig láthatók voltak a kikötőben. Apollónt és Zeuszt más szigeteken és városokban tisztelték hasonló léptékű emlékekkel, de Rhodosz egyértelműen a napistent választotta védőistenéül.
6. kérdés: Mi a legkritikusabb dolog szállításkor a banán frissen tartása szempontjából?
Helyes válasz: A megfelelő szállítási hőmérséklet
A banánt zölden szüretelik, és szigorúan 13–14 °C közötti hőmérsékleten szállítják speciális hűtött, légzáras konténerekben. Ha a hőmérséklet ez alá süllyed, „chilling injury” (hidegsérülés) lép fel: a héj barnul, a gyümölcs belülről rothad el. Ha 14 °C fölé emelkedik, az etilén-alapú érési folyamat felgyorsul, és a banán még a célállomásra érés előtt megérik. Az idő másodlagos tényező (a hőmérséklet kontrollálásával kezelhető), a sötétség pedig lényegtelen – a konténerek amúgy is zártak.
7. kérdés: Mire van festve a Mona Lisa?
Helyes válasz: Fatáblára
Leonardo da Vinci a Mona Lisát (kb. 1503–1519) olasz nyárfa (Populus nigra) tábláira festette olajjal. Ez ritka anyagválasztásnak számított, mivel a kor olasz mestereinek egy része már vászonra dolgozott, a freskók pedig falra készültek. A fatábla sima felülete tette lehetővé a sfumato-technika rendkívül finom átmeneteit. A Louvre restaurátorai szerint a tábla az évszázadok alatt kissé meghajlott; hátoldalán egy parkettrendszer akadályozza meg a további deformálódást. Vászonra és pergamenre festett Mona Lisáról nincs adat.
8. kérdés: Melyik Brüsszel legismertebb szobra?
Helyes válasz: Manneken Pis – a pisilő kisfiú
A Manneken Pis (flamandul: „vizelő kis ember”) egy mindössze 61 cm magas bronzszobor, amelyet Jerôme Duquesnoy alkotott 1618–1619 körül. Brüsszel egyik legfőbb jelképévé vált, és több mint ezer jelmezt kapott az évszázadok során különböző szervezetektől, kormányoktól – ezek a Grand Place melletti Városháza múzeumában láthatók. A kis hableány Koppenhága jelképe, a hegedűművész szobra pedig nem szerepel a brüsszeli ikonok között.
9. kérdés: Melyik londoni klub alapító tagja Mycroft Holmes, Sherlock bátyja?
Helyes válasz: Diogenész klub
Arthur Conan Doyle A görög tolmács (The Greek Interpreter, 1893) c. novellájában mutatta be a Diogenész Klubot: egy rendkívül exkluzív londoni gentlemen’s clubot, amelynek tagjai között tilos egymással szót váltani. Mycroft Holmes alapítótagja és legtöbbet látogatott vendége az intézménynek. Doyle a görög cinikus filozófusról, Diogenészről nevezte el – aki híresen kerülte az emberi társaságot, és egy hordóban élt –, tökéletes névadó egy szótlan, visszahúzódó tagságú klub számára. Szókratész és Arisztotelész neve más szellemi kontextusban bukkan fel a Doyle-életműben.
10. kérdés: Ki írta a Zsivágó doktort?
Helyes válasz: Borisz Paszternak
Borisz Paszternak orosz költő és regényíró az 1950-es évek közepén fejezte be a Zsivágó doktort, amelynek kiadását a szovjet hatóságok megtagadták. Az olasz Feltrinelli Kiadó 1957-ben adta ki elsőként Milánóban – az ebből kirobbant botrány ellenére 1958-ban Paszternak megkapta az irodalmi Nobel-díjat, amelyet azonban a szovjet nyomásra kénytelen volt visszautasítani. A regény csak 1988-ban jelenhetett meg a Szovjetunióban, Gorbacsov glasznoszty-politikájának köszönhetően. Bulgakov és Szolzsenyicin szintén a szovjet irodalom üldözött alakjai, de a Zsivágó-regény az ő nevükhöz nem köthető.
FAQ
Mi a helyes válasz a rodoszi kolosszusra vonatkozó kérdésre?
A rodoszi kolosszus Héliosz napisten szobra volt, amelyet Kr. e. 292 körül emeltek Rodosz szigetén. Apollón és Zeusz nevével gyakran tévesztik össze, de a rhodosziak egyértelműen a napistent választották védőistenüknek.
Hány kérdésből áll a heti tudáspróba kvíz?
Tíz kérdésből áll, amelyek mitológia, természettudomány, művészettörténet, irodalom és kultúrtörténet témaköreit fedik le. Minden kérdésnél három válaszlehetőség közül kell a helyeset kiválasztani.
Miért eszik a flamingó fejjel lefelé fordítva?
A flamingó csőre úgy fejlődött, hogy fejjel lefelé tartva tudja a leghatékonyabban szűrni az algát és az apró rákokat a vízből. A felső állkapcsa mozog – ellentétben a legtöbb madárral –, a csőr belsejében lévő lamellák pedig szűrőként működnek.
Hol lehet megoldani ezt a kvízt?
A keresztlabda.hu oldalán a Kvíz vagy Tudáspróba menüpontok alatt található, és azonnal, regisztráció nélkül játszható. A végeredmény megosztható Facebookon és Twitteren is.
Mire festette Leonardo a Mona Lisát?
Fatáblára – pontosabban olasz nyárfa (Populus nigra) deszkájára. Ez a tévhittel ellentétben nem vászon, és nem is pergamen; a fa sima felülete tette lehetővé a sfumato-technika finom kidolgozását.
Miért kellett Borisz Paszternaknak visszautasítani a Nobel-díjat?
A szovjet hatóságok hazaárulónak bélyegezték a Zsivágó doktor nyugaton való megjelenése miatt, és egyértelművé tették: ha elfogadja a díjat, nem térhet haza a stockholmi ceremóniáról. Paszternak a visszamaradást választotta, és levélben mondott le a kitüntetésről.