Földrajz feladat: Felismered ezt a piros pontot a Dunántúl szívében?
Ez a földrajz feladat azért alattomos, mert a pont elhelyezkedése magabiztosnak mutatja magát, aztán hirtelen ott vagy a Dunántúl közepén, és háromfelé húz a gondolatod. Szolnok? Pécs? Vagy valami egészen más? A legtöbben a kínálkozó nagy nevek felé asszociálnak, és pont ez a csapda.
A vaktérképes feladatok azokat a városokat szeretik legjobban megtámadni, amelyek nem az ország szélén ülnek, nem a legismertebbek, mégis megyeszékhelyek, tehát „tudni kellene” őket. Nézd meg alaposan a térképet, mielőtt továbbolvasol!
A Dunántúl tele van hasonló, magabiztosan elrontható pontokkal. A földrajzi feladataink között akad olyan is, ahol csak folyóvonalak és megyehatárok alapján kell eligazodnod, a többi napi feladattal együtt jó kis reggeli agytorna, mielőtt bármibe belevágnál.

Nézd meg alaposan a vaktérképet! Melyik jelentős magyar várost jelöltük pirossal?
Share your Results:
Földrajz feladat megoldása és magyarázata
A helyes földrajz válasz: Szekszárd.
Ha a másik kettőre tippeltél, jó társaságban vagy – és van egy nagyon konkrét oka, miért csúszik el ennél a legtöbb ember.
Hol megy félre a gondolkodás?
Szolnok-reflex: a pont a térkép nagyjából középső-déli sávjában van, és sokan az Alföld felé asszociálnak elsőre. Szolnok azonban a Tisza mentén ül – a Dunától jóval keletre. A mi pontunk a Duna jobb partján van, tehát már a Dunántúlon.
A Pécs-csapda: Pécs Baranya megye déli csücskében található, szinte az ország legdélibb városai között. Az itt jelölt pont ettől messze északabbra van – aki Pécset választotta, nagyjából 80 kilométert csúszott lefelé a képzeletbeli térképen.
Amit Szekszárdról kevesen tudnak
Szekszárd Tolna megye székhelye, és ebből fakad a legtöbb tévesztés: Tolna megye annyira a közepes méretű, sem nem kicsi, sem nem nagy kategóriájú, hogy az ember fejben sokszor átugorja. Mégis van itt egy tény, ami megérdemli a figyelmet: Szekszárd az egyik legrégebben folyamatosan lakott hely a mai Magyarország területén. A dombjai alatt római kori temetők és egy egykori bencés apátság maradványai húzódnak – I. András király alapította 1061-ben, néhány évvel azután, hogy felépült a tihanyi apátság is. Ez a két alapítás szinte egymás után, és mégis a tihanyit emlegetik mindenki.