Régi szavak kvíze: Kacska, jutány? Nagyanyáink még használták. Te tudod, mit jelentenek?

Mi az a sezlony?
Helyes válasz: Heverő

A sezlony a francia chaise longue (ejtsd: séz long), szó szerint „hosszú szék” kifejezésből ered. Ez a kényelmes, megnyújtott ülőbútor a 18. századi francia szalonok kedvence volt: a hölgyek féloldalasan, lazán nyújtózkodhattak rajta. Magyarba a német Chaiselongue közvetítésével érkezett, és ebből kopott le a könnyebb kiejtésű, magyarosabb sezlony alak. A Magyar Értelmező Kéziszótár (ÉKsz²) a heverő szinonimájaként tartja nyilván. A fotel karfás ülőalkalmatosság, a pad pedig szinte az ellentéte az elegáns sezlonynak — mindkettő más bútor, más funkció, más eredet.

Milyen a joházó?
Helyes válasz: Csillapító

A joházó régies, képzett magyar szó: a joház igéből képzett melléknévi igenév, amelynek gyöke az ómagyar jóh- tőre vezethető vissza — ez az enyhítés, orvoslás, jobbítás fogalmával rokon. A joházó tehát szó szerint „ami jobbá tesz, enyhít, csillapít.” Gyógyszerészetben és a népi gyógyászatban volt elterjedt: joházó kenőcs, joházó füvek. A jókedvű állapotot jelöl, az egészséges egy teljesen különálló minőséget — ezzel szemben a joházó mindig hatást fejez ki, nem állapotot, ami a szócsapda lényege.

Mi az a fuszulyka?
Helyes válasz: Bab

A fuszulyka az erdélyi magyar nyelvjárások, kiemelten a székelyek egyik leghétköznapibb szava a babra, és a Szinnyei József-féle Magyar Tájszótár is rögzíti erdélyi tájszóként. Végső forrása az újgörög fasoulia, amelyet a román (fasole) és a szerb-horvát (fažol) közvetített a különböző határon túli magyar közösségek felé. Az alak faszulyka változatban is előfordul. A Balkán szinte minden nyelve valamilyen hasonló formát ismer — ez az egyik legszebb példa arra, hogyan teremtenek kereskedelmi és szomszédsági kapcsolatok közös szókincset. A fűző és az alsóruházat egészen más szócsaládhoz tartoznak.

Mi lehet a kucu?
Helyes válasz: Etetővályú

A kucu több alföldi és dunántúli tájszólásban is élt az etetővályú vagy az ivóvályú — az a mélyített teknő, amelyből a háziállatok isznak vagy esznek — neveként. A Magyar Tájszótárban alföldi és dunántúli adatokkal egyaránt szerepel. Táji, hangutánzós-hangulatú szónak tartják, amelynek pontos etimológiája nem egységes. A kakas mint lehetséges értelmezés azért csábító, mert a kucu hangzása kissé emlékeztet a kakas szó kezdetére, de teljesen más szócsaládhoz tartozik. Az etetővályú ma is ismert tárgy — csak éppen a „kucu” szót régen cserélte le a köznyelvi forma.

Mit jelenthet az eiszen?
Helyes válasz: Remélhetőleg

Az eiszen a német einstweilen (egyelőre, addig is, időközben) szó torzult, népi használatba szüremkedett változata. Az eredeti német szó semleges időhatározó, de a magyar népi és polgári szóhasználatban egy bizonytalan jövőre mutató bizakodó árnyalatot vett fel — olyasmit, ami a remélhetőleg vagy a majd talán fogalmával írható le a legjobban. Az 1945 előtti nagyvárosi polgári és kispolgári közegben tucatnyi ilyen félig-meddig németes szó élt egymás mellett teljesen magától értetődően. Az egyszer hangalakja közel esik, de teljesen más a szócsalád és a jelentés.

Mi történt, ha valaki brantot kapott?
Helyes válasz: Vérmérgezést kapott

A brant a német Brand (tűz, égés, üszkösödés) szóból, pontosabban a Wundbrand (sebüszkösödés, gangréna) kifejezésből rövidült magyarrá. A 19–20. század fordulóján, az antibiotikumok előtti korszakban a brant rendkívül komoly, sokszor halálos kórképet jelentett: a fertőzött seb szétüszkösödött, majd vérmérgezéssé — szepszisszé — fajult. A kifejezés azért volt közkeletű, mert az akkori emberek közvetlen tapasztalatból ismerték a szörnyű következményeit. A randira hívták és a kiadták az útját értelmezések modern szlenges rávetítések — a régi brant kizárólag ezt a súlyos orvosi állapotot takarta.

Mit jelent a jutány?
Helyes válasz: Haszon

A jutány főnév a jut igéből képzett régi szó, és hasznot, nyereséget, előnyt jelölt. A Magyar Értelmező Kéziszótár archaizmusként tartja nyilván. A szó igazi érdekessége, hogy maga a jutány főnév kihalt, de a belőle képzett jutányos melléknév máig él és virul: ha valamit jutányos áron veszünk meg, akkor kedvező, hasznos üzletet kötünk. Ez az egyik legtanulságosabb példa arra, hogyan marad életben egy kihalt szó tőként, miközben az alapszót már senki sem ismeri. Az adó és az örökség egészen más gazdasági-jogi fogalmak, amelyek nem kapcsolódnak a jutány szócsaládjához.

Mi a kániszmerga?
Helyes válasz: Tinta

A kániszmerga az egyik legrejtélyesebb régi szavunk — pontos etimológiája vitatott a nyelvészeti irodalomban. Az egyik elterjedt magyarázat latin-vulgáris eredetet sejt (a régi tintatartók aljáról lekapart sűrű maradék látványával kapcsolatban), míg más vélemény bajor-tiroli dialektuson át érkező kölcsönszónak tartja. Ami biztos: a Magyar Tájszótárban az íráshoz használt fekete folyékony anyagként rögzítik, és elsősorban iskolások, írnokdiákok körében volt járatos. A ragasztó mint lehetőség érthetően jön szóba — mindkettő sűrű, sötét anyag —, de a kániszmerga egyértelműen a tintatartó tartalmára vonatkozott.

Mit jelent az abriktol?
Helyes válasz: Oktat, kiképez

Az abriktol a német abrichten igéből ered, amelynek eredeti jelentése: idomít, begyakoroltat, kiképez. A szó a magyarban megtartotta ezt a kettős értelmet: abriktolja a kutyát (idomítja), és abriktolja az inast (betanítja, keze alá szoktatja). Különösen a 19–20. század fordulójának mesterlegény- és katonai szóhasználatában volt eleven — ott, ahol a hierarchikus tanítás-tanulás viszony volt az alap. Az étkezés és a kéri a neki járó porciót értelmezés más igékhez kötődik; az abriktolás lényege mindig a tanítás és a fegyelmezés volt, soha nem az étkezés.

Milyen az, ha valami kacska?
Helyes kvíz válasz: Görbe, elnyomorodott

A kacska igen régi szó a magyarban, elsődleges jelentése: görbe, elgörbült, torz, szabálytalan alakú. A kacska kezű kifejezés ma is él néhány tájszólásban és szépirodalmi szövegben — az ujjai kacskák, vagyis görbe ujjai vannak. Czuczor Gergely és Fogarasi János 1862–1874 között megjelent nagyszótára (A magyar nyelv szótára) is ebben az értelemben rögzíti. A gömbölyű, kerekded és a vékony, girhes lehetőségek egyaránt ellentétes irányba mutatnak: a kacska nem a test méretéről vagy tömegéről szól, hanem a forma szabálytalanságáról, görbültségéről — ez a szócsapda veleje.

Kvíz: mit jelent a sezlony szó?
A sezlony heverőt jelent. A szó a francia chaise longue (hosszú szék) kifejezésből ered, amelyet a német Chaiselongue alakon keresztül vett át a magyar népi és polgári szóhasználat.

Kvíz: mi az a brant, és miért volt annyira félelmetes?
A brant vérmérgezést — pontosabban sebüszkösödéssel járó szepszist — jelentett. A szó a német Wundbrand szóból ered, és az antibiotikumok előtti korszakban szinte halálos ítéletet takart.

Miért tűntek el ezek a szavak a magyar nyelvből?
Több okból is: a városiasodás eltüntette a tájszólásokat, az 1945 utáni puritán nyelvpolitika szándékosan háttérbe szorította a germanizmusokat, az erdélyi és palóc nyelvjárásokban viszont sok szó máig él.

Hol találom meg ezeket az elfelejtett szavakat?
A Szinnyei József-féle Magyar Tájszótárban és a Czuczor–Fogarasi nagyszótárban (A magyar nyelv szótára, 1862–1874) rengeteg ilyen szó megtalálható — mindkettő elérhető digitalizált formában.

Mit jelent a jutányos szó, és honnan jön?
A jutányos olcsót, kedvező árút, jó üzletet jelent. A szó a kihalt jutány (haszon, nyereség) főnévből képzett melléknév — az alapszót senki sem ismeri már, a belőle képzett forma viszont ma is köznyelvi.

Mennyi ideig tart ez a kvíz?
A kvíz 10 kérdésből áll, általában 3–5 perc alatt végigjárható — de ha a magyarázatokat is olvasod, bőven kitelik belőle egy kellemes félóra.