Kémia kvíz: Fogadjunk, hogy elvérzel, amint a periódusos rendszer trükkösebb elemeit kérdezzük!
A periódusos rendszer ott lógott minden kémiaterem falán, az érettségi után viszont a legtöbben soha többé nem néztek rá, és ez a kvíz pontosan erre kérdez rá. Villámkérdések következnek a vegyjelekről, könnyebbek és nehezebbek vegyesen, tehát mindenki talál benne magának valót.
A vegyjelekkel az a helyzet, hogy egy részük magától értetődő, hiszen az elem magyar nevéből következik. Mások viszont a latin elnevezésből származnak, és ott kezdődik az igazi fejtörés, mert ilyenkor a mai szó semmilyen támpontot nem ad. Ez a kvíz ezért nem kémiai tudást kér számon, csupán azt, mennyi maradt meg a táblázatból. Ha megakadsz egy elemnél, próbáld felidézni a latin nevét, mert a legtöbb megtévesztő vegyjel onnan ered. Az is segít, ha arra gondolsz, hol helyezkedik el az adott elem a rendszerben, hiszen a szomszédok gyakran előhozzák a keresett betűket. Ha végeztél, küldd tovább a családnak és a barátoknak is, mert ez az a feladatsor, amin jókat lehet versengeni.
Ha meglett a pontszámod, gyere el a Kvízkuckó Facebook csoportba, ahol a villámkérdéseknél mindig kialakul egy jó kis versengés a pontokért. A csoport bárki előtt nyitva áll. Ha maradt még benned lendület, a Keresztlabda Tudáspróba rovatában újabb kérdések várnak, a Keresztlabda YouTube csatornáján pedig hátradőlve is végignézheted a kvízeket.
Mi a Jód vegyjele?
Mi a Rubidium vegyjele?
Mi a Volfrám vegyjele?
Mi a Polónium vegyjele?
Mi a Francium vegyjele?
Mi az Arzén vegyjele?
Mi a Kadmium vegyjele?
Mi a Foszfor vegyjele?
Share your Results:
Kvíz kérdések, válaszok és magyarázatok
1. Mi a Foszfor vegyjele?
Helyes válasz: P
A Foszfor vegyjele P, a latin Phosphorus szóból. Az „F” betű a Fluoré, a „Ph” kombináció pedig nem létezik a periódusos rendszerben — ez a leggyakoribb csapda. A foszfor a 15. elem, az élet szempontjából nélkülözhetetlen: DNS-láncokban, ATP-molekulákban és csontszövetben egyaránt megtalálható. A IUPAC (Nemzetközi Kémiai Unió) szabványai szerint a vegyjel mindig a latin vagy görög elnevezésre épül, és nagybetűvel kezdődik, ha egybetűs — pontosan ilyen a P is.
2. Mi a Kadmium vegyjele?
Helyes válasz: Cd
A Kadmium jele Cd, a latin Cadmia (kadmiai föld) szóból. A „Kd” jelölés nem elfogadott, a „Cm” pedig a Küriumé (96-os elem). A Kadmium (48-as elem) erősen mérgező nehézfém; az 1950-es japán itai-itai betegség hátterében kadmiumszennyezés állt. Iparilag főleg nikkel-kadmium akkumulátorokban és sárga pigmentekben használták, ma már szigorúan szabályozott anyag az EU REACH-rendelete alapján.
3. Mi az Arzén vegyjele?
Helyes válasz: As
Az Arzén vegyjele As, a görög arsenikon szóból. Az „Ar” az Argon jele (18-as elem, nemesgáz), az „Az” pedig nem létezik. Az Arzén (33-as elem) félvezető tulajdonságú metalloid; hírhedt mérgező hatása már az ókori Rómában ismert volt, ahol politikai gyilkosságokhoz is használták. Ma a félvezetőiparban (gallium-arzenidet tartalmazó chip-ek) és egyes féregölő szerekben alkalmazzák, de ivóvíz-határértéke az EU irányelvei szerint 10 µg/liter.
4. Mi a Rubidium vegyjele?
Helyes válasz: Rb
A Rubidium jele Rb, a latin rubidus (sötétvörös) szóból — a spektrumvonalaira utalva nevezték így el 1861-ben Robert Bunsen és Gustav Kirchhoff. A „Ru” a Ruténiumé (44-es elem), az „R” önmagában nem érvényes vegyjel. A Rubidium (37-es elem) alkálifém, rendkívül reakcióképes: vízzel érintkezve azonnal meggyullad. Atomóráiban használják, és a Rubidium-87 izotóp radioaktív bomlása geológiai kormeghatározásra (Rb-Sr módszer) is alkalmas.
5. Mi a Jód vegyjele?
Helyes válasz: I
A Jód vegyjele I, a görög ioeides (ibolyaszínű) szóból — a jódgőz jellegzetes lila színére utal. A „J” betűt sokan ösztönösen leírnák, de a IUPAC szabvány szerint a Jód mindig I. Az „Ir” az Irídiumé (77-es elem). A Jód (53-as elem) a pajzsmirigy-hormonok nélkülözhetetlen alkotóeleme; hiánya golyvát okozhat. Magyarországon ezért a konyhasót kötelezően jódozzák — ezt a 37/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet írja elő.
6. Mi a Polónium vegyjele?
Helyes válasz: Po
A Polónium jele Po — és ez az elem teljesen egyedi módon kapta a nevét: Marie Curie 1898-ban szülőhazájáról, Lengyelországról (Polonia) nevezte el, politikai tiltakozásként, mivel Lengyelország akkor három birodalom között volt felosztva. A „Pb” az Ólom jele (latin Plumbum), a „Pn” nem létezik. A Polónium (84-es elem) rendkívül radioaktív alfa-sugárzó; hírhedtté a 2006-os Alexander Litvinenko-mérgezési ügy tette.
7. Mi a Volfrám vegyjele?
Helyes válasz: W
A Volfrám vegyjele W — és ez az egyik legnagyobb meglepetés a periódusos rendszerben. A jel a svéd/german Wolfram szóból ered, ahogyan a bányászok nevezték az ércet, mert a wolframit megnehezítette az ón olvasztását („felfalt, mint a farkas”). A „V” a Vanádium jele, a „Vo” nem létezik. A Volfrám (74-es elem) a legmagasabb olvadáspontú fém (3422 °C), ezért volt évtizedekig az izzólámpák izzószálának anyaga.
8. Mi a Francium vegyjele?
Helyes kvíz válasz: Fr
A Francium jele Fr, Franciaországról elnevezve — Marguerite Perey fedezte fel 1939-ben, és hazájáról nevezte el. Az „F” a Fluoré (9-es elem), az „Fc” nem létező vegyjel. A Francium (87-es elem) a legritkább természetesen előforduló elem a Földön: a becslések szerint a teljes földkéregben egyszerre mindössze 20–30 gramm van belőle, mivel felezési ideje csupán 22 perc. Egyben a legreakció-képesebb alkálifém is.
FAQ
Mi a Volfrám vegyjele a periódusos rendszerben?
A Volfrám vegyjele W — a svéd/german Wolfram elnevezésből ered, nem a magyar névből. Éppen ezért tévesztik sokan V-vel vagy Vo-val.
Melyik kvízben szerepel a periódusos rendszer vegyjelek feladata?
A keresztlabda.hu kémia villámkvízében, ahol 8 elemről kell megmondani a helyes vegyjelet — köztük olyan csapdákkal, mint a Jód (I, nem J) és a Francium (Fr, nem F).
Miért nem J a Jód vegyjele?
A IUPAC (Nemzetközi Kémiai Unió) szabványa szerint a vegyjel mindig a latin vagy görög elnevezésből ered. A Jód görögül ioeides, latinul Iodium — ebből jön az I. A J betű a kémiai jelölésrendszerben nem fordul elő.
Hány elem szerepel a periódusos rendszer kvízben?
8 elem — Foszfor, Kadmium, Arzén, Rubidium, Jód, Polónium, Volfrám és Francium. Mindegyiknél három lehetséges vegyjelből kell kiválasztani a helyeset.
Miről kapta a nevét a Polónium?
Marie Curie 1898-ban szülőhazájáról, a latin Polonia (Lengyelország) szóból nevezte el, mivel az ország akkor orosz, porosz és osztrák uralom alatt volt felosztva — a névadás egyfajta néma tiltakozás volt.
Melyik a legritkább elem a periódusos rendszer kvíz elemei közül?
A Francium. A teljes földkéregben egyszerre becslések szerint mindössze 20–30 gramm van belőle természetes formában, mivel felezési ideje csak 22 perc.
