Tudáspróba kvíz: Mutasd, mekkora polihisztor vagy! Ezen a 10 kérdésen a legtöbben elvéreznek!
Ki kapott Oscar-díjat a Tűzszekerek filmzenéjéért, és milyen fémek ötvözete az amalgám? Ha ezekre rávágod a választ, ez a kvíz gyorsan fog menni, ha viszont elgondolkodtál, akkor épp jó helyen jársz. A heti tudáspróba tíz kérdése ugyanis szándékosan ugrál a témák között, tehát senki sem tud egyetlen erősségre támaszkodni.
Ez a vegyes felépítés az igazi kihívás. Aki a filmekben és a zenében otthon van, könnyen elakad egy kémiai kérdésnél, aki a természettudományokat szereti, azt viszont meglepheti egy díjátadóval kapcsolatos részlet. A kvíz így nem a szakosodott tudást méri, hanem az általános tájékozottságot, azt, mennyi ragadt rád az évek során olvasásból, filmekből és beszélgetésekből. Ha megakadsz egy kérdésnél, ne időzz sokáig: a vegyes feladatsoroknál gyakran az első megérzés pontosabb, mint a hosszas mérlegelés. A végén pedig kiderül, mely területeken vagy erős, és hol csúszott meg a dolog.
Ha meglett a pontszámod, gyere el a Kvízkuckó Facebook csoportba, ahol a heti feladatsoroknál mindig kialakul egy jó kis versengés a pontokért. A csoport bárki előtt nyitva áll. Ha maradt még benned lendület, a Keresztlabda Tudáspróba rovatában újabb kérdések várnak, a Keresztlabda YouTube csatornáján pedig hátradőlve is végignézheted a kvízeket.
Melyik vízszakasz választja el Olaszországot és Szicíliát?
Mit jelent Dzsingisz Mongol nagykán neve?
A meritokráciában ki "uralkodik"?
Miből van a fűszersáfrány?
Ki kapott Oscar-díjat a Tűzszekerek filmzenéjéért?
Hol volt az 1952-es olimpia?
Milyen fém ötvözete az amalgám?
Melyik cég szabadalmaztatta először az atókban a hárompontos biztonsági övet, amit a mai napig használunk?
Melyik hangszert nevezik még oktávfuvolának?
Milyen ízesítőt használnak a belga Kriek sörben?
Share your Results:
Kvíz kérdések, válaszok és magyarázatok
Ki kapott Oscar-díjat a Tűzszekerek filmzenéjéért?
Helyes válasz: Vangelis
Vangelis – polgári nevén Evangelos Odysseas Papathanassiou – egy görög zenész volt, aki soha nem tanult formálisan zenét, mégis ő írta az egyik legikonikusabb filmzenét valaha. Az 1981-es brit film, a Tűzszekerek (Chariots of Fire) zenéje szinte teljes egészében szintetizátorra épül – ami akkoriban meghökkentő volt egy 1920-as évekbe helyezett, olimpiai sportolókról szóló drámánál. Az 1982-es Oscar-gálán a díj az ő kezébe kerülhetett volna – de nem ment el. „Gyűlölöm a versenyeztetés gondolatát” – mondta egy brit újságírónak. A díjat képviselője vette át. A filmzene nem csak Oscart nyert: a főtéma az amerikai Billboard-listán is listavezető lett, és a 2012-es londoni olimpián ez szólt a győztesek éremátadásán. A konkurencia sem volt gyenge: John Williams Raiders of the Lost Ark-zenéje sem nyert azon az éjszakán.
Melyik cég szabadalmaztatta először az autókban a hárompontos biztonsági övet, amit a mai napig használunk?
Helyes válasz: Volvo
Nils Bohlin svéd mérnök 1958-ban csatlakozott a Volvóhoz – előtte katapultüléseken dolgozott a SAAB repülőgépgyárnál, és ez a tudás egyenesen a biztonsági öv forradalmasításához vezetett. Az addig használt kétsávos hasbiztonsági öv komoly sérüléseket okozhatott balesetnél; Bohlin egysávos, vállat és csípőt egyszerre rögzítő megoldást dolgozott ki. Az első szabadalmat 1959-ben jegyezték be (US szabadalom száma: 3,043,625), és a Volvo azonnal bevezette saját autóiba. A döntő húzás: a Volvo nem tartotta titokban a találmányt, hanem más gyártók számára is ingyenesen elérhetővé tette a szabadalmat – azzal az indokkal, hogy emberéletek értéke fontosabb bármilyen üzleti előnynél. Becslések szerint a hárompontos öv azóta több mint egymillió ember életét mentette meg világszerte.
Milyen ízesítőt használnak a belga Kriek sörben?
Helyes válasz: Cseresznye
A Kriek egy különleges belga lambic-sör, amelynek neve közvetlenül a flamand “kriek” szóból ered – ez jelöli a savanyú meggyféleséget (morello cherry). A hagyományos változat Schaarbeeke-i kriekkel (egy ritka brüsszeli meggyváltozat) ízesített spontán erjesztésű lambic, amelybe a meggyet hónapokig áztatják, hogy egy újraerjedés induljon el. Az eredmény száraz, savanykás, gyümölcsös sör – édességet hiába keresünk benne. A lambic mint alapanyag maga is különleges: brüsszel környéki vadvélesztőkkel erjesztik, és ez adja a jellegzetesen savanykás, kissé funky karaktert. Kevésbé ismert, hogy a lambicot már a komló általános elterjedése előtt is gyümölcsökkel ízesítették – a Kriek tehát nemcsak divatos különlegesség, hanem valódi sörhistóriai örökség.
Melyik vízszakasz választja el Olaszországot és Szicíliát?
Helyes válasz: Messinai-szoros
A Messinai-szoros Szicília északkeleti csücskét választja el Calabria olasz régiótól – legszűkebb pontján mindössze 3 kilométer széles, de egyes helyeken 16 kilométerig is kiszélesedik. A La Manche csatorna Angliát és Franciaországot választja el, a Ligur-tenger pedig Liguria, Toszkána és Korzika között terül el – egyikük sem érintkezik Szicíliával. A szoros stratégiai fontossága az ókor óta óriási: Messzina városát (az ókori Zankle nevű görög gyarmatot) éppen a szoros és kikötői miatt alapították. Ma többnyire komp közlekedik az olasz szárazföld és Szicília között; egy híd tervei politikai vitákat gerjesztenek régóta, és épülő alagút nincs.
Melyik hangszert nevezik még oktávfuvolának?
Helyes válasz: Pikoló
A pikoló (olaszul piccolo, jelentése: kicsi) a fuvolacsalád legmagasabb hangú tagja – pontosan egy oktávval magasabban szól, mint a normál fuvola, innen a “kis fuvola” vagy “oktávfuvola” elnevezés. Körülbelül fele akkora, mint egy hagyományos fuvola. Hangja éles, átható és igen magas – a zenekarban ezért általában csak kis adagokban alkalmazzák, mert könnyen “kiszúrja” az összes többi hangszert. Tchaikovsky, Beethoven és Sousa partitúráiban is rendre felbukkan; az utóbbinál a fúvószenei hagyomány egyik emblematikus hangszere lett. Az esz-fuvola szintén létező hangszer, de nem az, amit oktávfuvolának szoktak hívni.
Milyen fém ötvözete az amalgám?
Helyes válasz: Higany
Az amalgám definíció szerint higany (Hg) és egy vagy több más fém ötvözete. A fogászatban használt amalgám leggyakrabban higanyt, ezüstöt, ónt és kisebb mennyiségű rezet tartalmaz – a higany aránya kb. 50% körüli. Az amalgám mintegy 180 éve van jelen a fogászatban mint tömőanyag, és máig az egyik legtartósabb és legelterjedtebb megoldás marad (különösen ott, ahol fehér kompozit anyagok nem járnak felárral). A higany egészségügyi szempontból aggályos – ezért a 2013-as Minamata-egyezmény óta egyre több országban korlátozzák, majd tiltják a fogászati amalgám használatát. Érdekesség: az amalgám nem kizárólag fogászati dolog – aranyozáshoz, nemesfémek kinyeréséhez, sőt régi típusú tükrök bevonatához is használták.
Miből van a fűszersáfrány?
Helyes válasz: A krókusz virág porzója
Pontosítva: a sáfrány a Crocus sativus nevű faj virágának bibeszálaiból (bibéiből) készül – nem a porzóból, hanem a nőivarú bibeszárból, amelyekből virágonként mindössze három nő. Ezeket kézzel szüretelik, az őszi nyílás után néhány napig. Egy kilogramm szárított sáfrány előállításához kb. 150 000–200 000 virágot kell leszüretelni – innen a világ legdrágább fűszerének titulusa. A sáfrányfa és a mediterrán fa kérge nem valódi fűszer, és nem is kapcsolódik a sáfrányhoz – a fogalomzavar a “sáfrány” szó hasonlósága miatt szokott felmerülni. A sáfrány legfontosabb hatóanyaga a krokin, amely az élénksárga-narancsvörös szín forrása is.
A meritokráciában ki “uralkodik”?
Helyes válasz: A tehetségesek, a szorgalmasok és a tudással rendelkezők
A meritokrácia szó latin (meritum = érdem) és görög (kratosz = hatalom, uralom) összetételéből ered – szó szerint “az érdemesek uralmát” jelenti. Az elmélet alapja: nem a születési, vagyoni vagy társadalmi előjog dönti el, ki kerül vezető pozícióba, hanem a tehetség, a tudás és a teljesítmény. A fogalmat Alan Fox brit szociológus használta először 1956-ban, majd Michael Dunlop Young tette igazán ismertté 1958-as szatirikus könyvével (The Rise of the Meritocracy). Fontos: Young nem feltétlenül dicsőítette a meritokráciát – könyve inkább figyelmeztetés volt arra, hogyan termelhet ki egy ilyen rendszer is új, “érdemeken alapuló” eliteket.
Hol volt az 1952-es olimpia?
Helyes válasz: Helsinkiben
Az 1952-es nyári olimpiai játékokat Helsinkiben rendezték meg (Finnország), 1952. július 19. és augusztus 3. között – ezek a XV. olimpiai játékok voltak. London 1948-ban volt a házigazda, Róma csak 1960-ban. Helsinkinek külön történelmi terhű az esemény: a várost az 1940-es játékok rendezésére jelölték ki, de ezeket a második világháború miatt törölték. 1952 tehát egyfajta elégtétel volt. Külön érdekesség: ez volt az első alkalom, hogy a Szovjetunió részt vett az olimpián – ám saját olimpiai falut igényelt, nem akart saját sportolóinak kapcsolata legyen a többi ország küldötteivel.
Mit jelent Dzsingisz Mongol nagykán neve?
Helyes válasz: Nagyon hatalmas uralkodó
A “Dzsingisz” (eredeti mongol/türk hangalakján: Činggis) cím legvalószínűbb értelmezése az “óceáni”, “tengernyi” vagy “univerzális” – azaz “az egész világ feletti” uralom jelzője. A legelterjedtebb fordítás: “Univerzális Uralkodó” (Universal Ruler), amely egy 1206-os törzsi gyűlésen, a Quriltaj-on ruháztatta rá Temüdzsinre a mongolok. Eredeti neve Temüdzsin volt (“kovács” vagy “vasas”), ez volt az apja nevét megörökítő hagyományos mongolnév. A kán (Khan) utótag maga is “vezető, fejedelem” értelemmel bír. Tehát a helyes válasz a “nagyon hatalmas uralkodó” – ami jól lefedi az “óceánnyi hatalom” metaforáját, még ha a pontos filológiai fordítás “Univerzális Kán” is.
FAQ
Mennyi kérdés van ebben a heti tudáspróba kvízben?
Tíz kérdés, amelyek általános műveltségi témákat fednek le: filmzene, autóipar-történet, sörkultúra, földrajz, zenetörténet, kémia, növénytan, politikaelmélet, olimpiatörténet és névjelentéstan.
Mi volt a legszokatlanabb kérdés ebben a kvízben?
Sokan a Kriek sörnél vagy a sáfrány pontos botanikai meghatározásánál botlanak el – ezek azok a kérdések, ahol a “majdnem tudja az ember” érzés a legcsalókásabb.
Hogyan tudom ellenőrizni a kvíz válaszait?
A kvíz elvégzése közben minden kérdés után azonnal megjelenik, hogy helyes volt-e a válasz, és egy rövid magyarázat is segít megérteni, miért az a helyes megfejtés.
Miért szerepel Vangelis ebben a kvízben?
Vangelis (1943–2022) görög zenész, aki az 1982-es Oscar-gálán Legjobb Eredeti Filmzene díjat nyert a Tűzszekerek (Chariots of Fire, 1981) zenéjéért. Neve és életműve a filmzenei kultúrtörténet megkerülhetetlen része.
Mit jelent a meritokrácia fogalma, amiről a kvíz kérdez?
A meritokrácia (latin meritum + görög kratosz) azt az elvet jelöli, amelyben a hatalom és az előrejutás az egyéni teljesítményen, tudáson és érdemeken alapul – nem születésen, kapcsolatokon vagy vagyonon.
Hány kérdést kell helyesen megválaszolni egy jó eredményhez?
Nyolc vagy annál több helyes válasz már jó teljesítménynek számít; tíz helyes válasz a tökéletes eredmény. A tízes a ritka – de elérhető, ha minden témában otthon vagy!
