Kvíz: A gyümölcsöt bárki felismeri. A virágjával viszont kiszúrok veled. Vagy mégsem?

1. kérdés: Melyik gyümölcsfa virágát látod? (Opciók: Őszibarack / Eperfa / Szeder)

Helyes válasz: Őszibarack

Az őszibarack (Prunus persica) virága az egyik legismertebb tavaszi látványosság: élénk, mélyen rózsaszín sziromlap és az ágon közvetlenül ülő, szinte kocsány nélküli elhelyezkedés jellemzi. Ez utóbbi — a sessilis vagy rövid kocsányú virág — döntő különbség a meggytől és a cseresznyétől, amelyek virágai csoportosan, hosszú kocsányon lógnak. Az eperfa (Morus sp.) egyáltalán nem hoz szembeötlő sziromleveleket: barkás virágzattal nyílik, míg a szeder (Rubus sp.) fehér vagy halványrózsaszín, öt sziromlevelű, de apróbb és teljesen más habitusú bokron terem. A botanikai irodalom (pl. Terpó András: Gyümölcsészet, 1974) az őszibarack korai, egyedi virágzását — március vége, április eleje — a Prunus genus többi tagjától jól megkülönböztethető bélyegként tartja számon.

2. kérdés: Melyik gyümölcs virágát látod? (Opciók: Málna / Eper / Körte)

Helyes válasz: Körte

A körte (Pyrus communis) virága fehér, öt sziromlevelű, és az almavirágnál valamivel kisebb, de ami igazán megkülönbözteti: a porzók fejei feltűnően pirosak vagy liláspirosak, miközben az alapszín hófehér marad. Az eper (Fragaria) virága szintén fehér, öt sziromlevelű, de apró, talajközeli növényen ül. A málna (Rubus idaeus) virága halványabb, szinte elfehéredő, a szirmok keskenyek és a kehely jóval nagyobb a sziromlevelekhez képest. A körte ráadásul korán virágzik — általában március végétől április elejéig —, és a virágzatban 5–9 virág alkot egy sátoros fürtöt (corymb), ami egyébként az almánál is jellemző, de a körténél a virágkocsányok hosszabbak és szétterülőbbek.

3. kérdés: Melyik gyümölcsfa virágát látod? (Opciók: Meggy / Dió / Sárgabarack)

Helyes válasz: Sárgabarack

A sárgabarack (Prunus armeniaca) Magyarország legkorábban virágzó gyümölcsfái közé tartozik — sok évben már február végén–március elején nyílik, ami a tavaszi fagyok miatt komoly terméskockázatot jelent. Virága fehér vagy halvány rózsaszín, öt sziromlevelű, és szinte közvetlenül az ágon ül (kocsánya rendkívül rövid), akárcsak az őszibaracknál — ez a két fajt egymáshoz közelíti a Prunus genuszon belül. A dió (Juglans regia) viszont szél általi beporzással dolgozik: nincsenek sziromlevelei, csak barkája van (a porzós virágzat). A meggy virága fehér, de hosszabb kocsányon csüng, és a virágok egy közös pontból sugarasan szétálló csoportot alkotnak.

4. kérdés: Melyik gyümölcsfa virágát látod? (Opciók: Cigánymeggy / Őszibarack / Naspolya)

Helyes válasz: Cigánymeggy

A cigánymeggy (Prunus cerasus var. marasca, ill. a népileg cigánymeggynek nevezett savanykás bogyós fajták) virága fehér, öt sziromlevelű és hosszabb kocsányon lóg — ez az alapvető megkülönböztető jegy az őszibarackkal szemben, amelynek virága szinte ágon ül. A naspolya (Mespilus germanica) virága nagy, fehér és egyes, de csak május-júniusban nyílik, tehát ha a képen kora tavaszi fehér virágot látunk, a naspolya kiesik. Az őszibarack mélyrózsaszín árnyalata sem látszik a képen — a fehér csoportos virágzás és a kocsányos elhelyezkedés inkább a meggyes ágakra jellemző. A cigánymeggy a Prunus cerasus fajhoz tartozik, amit a Magyar Élelmiszerkönyv és a szakmai kertészeti irodalom (Brózik–Nyéki: Csonthéjas gyümölcsűek termesztése) is egyértelműen a savanykás, általában kisebb termésű meggyfajták közé sorol.

5. kérdés: Melyik gyümölcsfa virágát látod? (Opciók: Alma / Cseresznye / Körte)

Helyes válasz: Alma

Az alma (Malus domestica) virága fehér, de a szirmok belső oldala és a bimbó élénk rózsaszín — ez a jellegzetes „kívül fehér, belül rózsás” megjelenés az egyik legbiztosabb azonosítási pont. A virágok sátoros fürtben (corymb) helyezkednek el, és a középső virág mindig hamarabb nyílik ki, mint a szélsők. A körténél a szirmok már kinyílva is fehérebbek és nem mutatnak rózsaszín árnyalatot, a porzók fejei viszont pirosak. A cseresznye (Prunus avium) virága szintén fehér, de kocsányai jóval hosszabbak, és a virágok ernyős fürtben nyílnak. Az almánál figyelni kell a rövid kocsányra és a bimbók jellegzetes pirosára — ezek különböztetik meg legbiztosabban a körte fehér virágaitól.

6. kérdés: Melyik gyümölcsfa virágát látod? (Opciók: Füge / Birsalma / Szilva)

Helyes válasz: Szilva

A szilva (Prunus domestica) fehér, öt sziromlevelű virágai általában levelek előtt nyílnak — ez a csupasz ágon megjelenő fehér virágzás a Prunus génus jellegzetessége, de a szilvánál a kocsányok közepesen hosszúak és a virágok kevésbé sűrűn csoportosulnak, mint a cseresznyénél. A füge (Ficus carica) virágai egyáltalán nem láthatók szabad szemmel — a fügetermés maga tulajdonképpen egy fordított virágzat (syconium), amelybe a virágok belülre fordulnak. A birsalma (Cydonia oblonga) virága nagy, szép, halványrózsaszín és egyes — nem csoportos —, és csak május-júniusban nyílik, tehát a korai tavaszi csoportos virágzás a szilvára mutat.

7. kérdés: Melyik gyümölcs virágát látod? (Opciók: Áfonya / Eper / Szeder)

Helyes válasz: Szeder

A szeder (Rubus fruticosus agg.) virága fehér vagy halvány rózsaszín, öt sziromlevelű, és a szirmok kissé elállnak egymástól — a kehely (csészelevelek) jól láthatóak és visszahajlanak. Az eper (Fragaria × ananassa) virága nagyon hasonló, de kisebb növényen ül, a virágok aránya a csésze és szirmok között eltérő, és a talajközeli habitusa miatt teljesen más összképet ad. Az áfonya (Vaccinium myrtillus) virága harangszerű, kis, fehér-zöldes csüngő virágocska — egyáltalán nem hasonlít a szeder nyitott, kerekded sziromlevelű virágára. A szeder és a málna (Rubus idaeus) virága közel azonos felépítésű, de a szeder szirmai általában szélesebbek és fehérebbek.

8. kérdés: Melyik gyümölcsfa virágát látod? (Opciók: Meggy / Mandula / Alma)

Helyes válasz: Mandula

A mandula (Prunus dulcis, syn. Prunus amygdalus) az egyik legkorábban virágzó Prunus faj — Magyarországon február végén–március elején nyílik, sokszor még fagyos éjszakák idején. Virága fehér vagy halványrózsaszín, öt sziromlevelű, szinte kocsány nélkül közvetlenül az ágon ül — ez hasonlít az őszibarackra, amivel közeli rokonságban is van (mindkettő a Prunus subgenus Amygdalus tagja). A meggy virága fehér, de hosszabb kocsányon lóg, csoportosan. Az alma virágbimbója belülről piroslik. A mandulánál a porzók száma nagy (kb. 30), a termő csúcsa egyetlen, és a virágok általában a vékony, hosszú hajtásokon, sűrűn helyezkednek el — ez adja a felhőszerű tavaszi képet.

9. kérdés: Melyik gyümölcsfa virágát látod? (Opciók: Mogyoró / Dió / Birs)

Helyes válasz: Birs

A birs (Cydonia oblonga) virága az egyik leginkább félreismert gyümölcsfa-virág: nagy, magányos, halvárózsaszín szirmokból áll, és viszonylag késő nyílik — május–június fordulóján. Sem a mogyoróhoz, sem a dióhoz nem hasonlít. A mogyoró (Corylus avellana) szél általi beporzással élő fa, és már január–februárban barkát (porzós virágzatot) hoz, a nővirágok apró, bíboros csúcsként bújnak elő a rügyből — látványos sziromlevél nincs rajtuk. A dió (Juglans regia) szintén szélbeporzású: a porzós virágok nagy, zöld barkákba tömörülnek, a termős virágok egyedüliek, sziromlevél nélkül. A birs öt sziromlevelű, fehéres-rózsás egyes virága ezért azonnal elkülönül mindkettőtől.

10. kérdés: Melyik gyümölcsfa virágát látod? (Opciók: Mogyoró / Szelídgesztenye / Mandula)

Helyes válasz: Szelídgesztenye

A szelídgesztenye (Castanea sativa) virágzása teljesen egyedi és nem téveszthető össze a többi gyümölcsfával: hosszú, sárgás-fehér, erősen illatos barkás virágzatot hoz júniusban, amelyből az édeskés-nehéz illat jól ismert. A porzós virágok sűrű, felálló, 10–20 cm hosszú füzéreket alkotnak — ez adja a jellegzetes „kefészerű” megjelenést. A mogyoró barkája puha, sárga és kora tavaszi, míg a mandula fehér, sziromlevelű virágai február-márciusban nyílnak az ágon. A szelídgesztenye esetében sziromlevelet nem látni — csak a porzók és a kis nővirágok alkotta sűrű fürt van. Fontos különbség: a szelídgesztenye (Castanea) egészen más növénycsaládba tartozik (Fagaceae – bükkfafélék), mint a többi itt szereplő gyümölcs.

Melyik gyümölcsfa virágzik a legkorábban Magyarországon?
A mandula és a sárgabarack verseng az elsőségért — mindkettő már február végén–március elején kinyílik, sokszor még fagyos éjszakák idején. Ezért is a legkockázatosabb termeszteni őket hazánkban: egyetlen késői fagy tönkreteheti az egész évi termést.

Megtalálható ebben a kvízben a helyes válasz arra, mire virágzik a szelídgesztenye?
Igen! A kvíz utolsó kérdésénél a helyes válasz a szelídgesztenye, amelynek jellegzetes hosszú, sárgásfehér barkás virágzata júniusban nyílik — és ez az egyetlen olyan fa a kvízben, amely nem a Rosaceae vagy Juglandaceae, hanem a Fagaceae (bükkfafélék) családba tartozik.

Miért olyan nehéz felismerni a gyümölcsfákat virágzáskor?
Mert a legtöbbjük — az alma, körte, cseresznye, meggy, szilva, barackfajok — mind a Rosaceae (rózsafélék) családba tartozik, és az alapfelépítésük szinte azonos: öt fehér vagy rózsaszín sziromlevél, sok porzó, egy vagy több termő. A különbségek az apró részletekben rejlenek: kocsányhossz, virágszín árnyalata, virágzási idő és csoportosulás.

Hány kérdés szerepel ebben a kvízben?
Tíz kérdés, mindegyiknél három feleletlehetőséggel. A kérdések a legismertebb hazai és kertészeti gyümölcsfákat ölelik fel, az őszibaracktól a szelídgesztenyéig.

Hol a legnagyobb különbség az alma és a körte virága között?
Az alma virágbimbói belülről pirosak vagy erősen rózsaszínek, míg a körte szirmai már kinyílva is hófehérek. Ráadásul a körte porzóinak fejei szembetűnően pirosak, ami az almavirágnál kevésbé markáns. Mindkettő fehér, öt sziromlevelű virágból álló sátoros fürtöt hoz, de ez a két részlet biztosan segít megkülönböztetni őket.

Miért nem látható a füge virágja szabadon?
Mert a füge (Ficus carica) ún. rejtett virágzatú növény: a virágok egy húsos, belülre fordított virágzatba (syconium) zárva fejlődnek, amit csak egy apró rovar, a fügedarázs (Blastophaga psenes) tud beporizni. Amit fügének látunk és megeszünk, az maga az összenőtt virágzat — a valódi virágokat soha nem látja a szabad szem.