Földrajz feladat: Duna-parti iparváros a vaktérképen, felismered egy pontból?
Ez a földrajz feladat elsőre egyszerűnek tűnik: egy piros pont, három Duna-menti város, és csak az egyik jó. De éppen ez a csapda. Dunaújváros, Paks és Százhalombatta szinte egymás hegyén-hátán fekszenek a Duna jobb partján – aki nem látott mostanában magyar vaktérképet, könnyen belenyúlhat.
Ami igazán érdekes: a három helyszín nemcsak földrajzilag hasonló, hanem mind a három a háború utáni magyar ipar- és energiapolitika terméke. A Duna hűtővizet, szállítási útvonalat és ipari telephelyet jelentett egyszerre – nem véletlenül sűrűsödtek ide ezek a városok. Ez a kis vaktérkép tehát egy egész korszak logikáját is teszteli, nemcsak azt, hogy melyik pont hol van.
Ha ez a város most a helyére került a fejedben, és vele együtt az is, hogy miért pont ott van, van még bőven fehér folt a térképen. A földrajzi feladataink között akad olyan is, ahol csak a folyók vonalából kell rájönnöd, hol jársz, a napi feladatok között pedig matek, helyesírás és retró is vár, ha sokoldalú agytornát keresel.
Nézd meg alaposan a vaktérképet! Melyik jelentős magyar nagyvárost jelöli a piros pont?
Share your Results:
Földrajz feladat megoldása és magyarázata
A helyes válasz: Dunaújváros.
A piros pont a Duna jobb partján, Fejér megye közepén lévő várost jelöli. Az elhelyezkedése kulcs: Százhalombattától jóval délebbre van (azt sokan Budapest közeliként érzik), Pakstól viszont észak felé – nagyjából félúton a kettő között, de közelebb a főváros vonzáskörzetéhez.
Ahol a legtöbben elcsúsznak: Paks. Logikusnak tűnik, mert az atomerőmű miatt az egyik leghíresebb Duna-menti helyszín – az ember fejébe süt a neve. Csakhogy Paks érezhetően délebbre van a térképen, már Tolna megyében. Ha valaki a „délebbi középső pontot” választja, máris hibát vétett. A két pontot összetéveszteni könnyű, mert mindkettő a folyó kanyarulatai között bújik meg, és nem sok más tájelem segít eligazodni.
Az aha-élmény: Dunaújváros nem természetes fejlődésű város – gyakorlatilag a semmiből húzták fel 1951-ben, Sztálinváros névvel, egy korábbi kis falu, Dunapentele helyén. A szocialista ötéves terv zászlóshajójaként tervezték, kohászati mintavárosnak szánták, a Csepel Vas- és Fémművek kapacitásának kibővítéseként. A névváltoztatás 1961-ben jött – három évvel azután, hogy Hruscsov elítélte Sztálin személyi kultuszát. Ma is az ország legismertebb tervvárosának számít. Ezt a vaktérképen nem látod, de ha tudod, hogy Dunaújváros egy ideológiai projektre épült, sokkal könnyebb megjegyezni, hol van és miért éppen ott.
