Földrajz feladat: északi iparváros egy letűnt bányászkorból, felismered a vaktérképen?
Első ránézésre ez a földrajz feladat nem tűnik különösebben ravasznak: Észak-Magyarország, egy piros pont, és néhány lehetséges város. De pontosan itt lakik a csapda. Nógrád megye körvonala az egyik legkevésbé „megjegyezhető” formájú megye az országban – sem kerek, sem szabályos, és a határ menti ipari városok se illeszkednek igazán a fejünkben élő térképképhez.
Ami pedig különösen érdekessé teszi ezt a feladatot: a helyes választ sokan nem azért tévesztik el, mert nem hallottak a városról, hanem mert összekeverik egy szomszéd megye hasonlóan iparosodott kisvárosával. A kezedben van a vaktérkép – mutasd meg, hogy te pontosan tudod, hol a határ.
A földrajzi vaktérképes feladataink között akad olyan is, ahol csak a folyók vonala vagy egy megyehatár-töredék az egyetlen fogódzó. Ha inkább vegyes agytornára vágysz, a napi feladatok között is biztosan találsz olyat, ami próbára teszi a helyismereted.
Nézd meg alaposan a vaktérképet! Melyik jelentős magyar várost jelöltük pirossal?
Share your Results:
Földrajz feladat Megoldása és magyarázata
A helyes földrajz feladat válasz: Salgótarján
A pirossal jelölt pont Salgótarján, Nógrád megye székhelye, amely a szlovák határhoz szinte karnyújtásnyira, egy völgyrendszerbe simulva helyezkedik el. Ha a megyehatár jellegzetes, kissé nyújtott-szabálytalan formáját és a határ közelségét figyeled, a pont egyértelműen ide mutat.
Hol csúszik el a legtöbb ember?
A klasszikus tévesztés: Ózd. Nem véletlenül – mindkét város északi fekvésű, ipari múltú, és vaktérképen hasonló távolságra van a szlovák határtól. A különbség az, hogy Ózd már Borsod-Abaúj-Zemplén megyébe esik, és kicsit keletebbre húzódik. Ha a megye alakját nem ismered fejből, ezt a két pontot könnyű felcserélni. Gyöngyös pedig egy fokkal délebbre van, és Heves megye szőlővidékéhez kötődik – más tájkarakter, más irány.
Az aha-élmény: a szénbányász-főváros, amelyet a térkép már nem mutat
Salgótarján a 20. század első felében Magyarország egyik legfontosabb szénbányász-városa volt – a Nógrád-medencei szénmezők virágkorában a bányatelepek szinte összeértek, és a városban tízezerszám dolgoztak a tárnákban. Az utolsó nógrádi szénbányát 1989-ben zárták be. Ami marad, az egy iparváros, amelynek arculata ma is viseli a bányászkor lenyomatát – de a vaktérképen csak egy pont látszik belőle.
