Földrajz feladat: Dunántúl szívében rejtőzik, felismered ezt a piros pontot a térképen?
Ez a földrajz feladat azért alattomos, mert a pont elhelyezkedése magabiztosnak mutatja magát – aztán hirtelen ott vagy a Dunántúl közepén, és háromfelé húz a gondolatod. Szolnok? Pécs? Vagy valami egészen más?
A legtöbb ember azokat a városokat téveszti el a vaktérképen, amelyek nem az ország szélén ülnek, nem a legismertebbek, mégis megyeszékhelyek – tehát „tudni kellene” őket. Pontosan ilyen az, amelyiket most meg kell találnod. Nézd meg alaposan a térképet, mielőtt továbbolvasol!
A vaktérképes feladatok pont azokat a határvidéki, közepesen ismert pontokat szeretik megmutatni, ahol az ember azt hiszi, tudja, de aztán mégsem. A földrajzi feladataink között akad olyan is, ahol csak folyók és megyehatárok alapján kell eligazodnod – ha meg akarod nézni, mire mész, a napi feladatok között mindig van friss.
Nézd meg alaposan a vaktérképet! Melyik jelentős magyar várost jelöltük pirossal?
Share your Results:
Földrajz feladat Megoldása és magyarázata
A földrajz feladat helyes válasz: Szekszárd.
Ha a másik kettőre tippeltél, nem vagy egyedül – és van egy nagyon konkrét oka, miért csúszik el ennél a legtöbb ember.
Hol megy félre a gondolkodás?
Szolnok reflex: a pont a térkép nagyjából középső-déli sávjában van, és sokan az Alföld felé asszociálnak elsőre. Szolnok azonban a Tisza mentén, az Alföld közepén ül – a Dunától jóval keletre. A mi pontunk a Duna jobb partján van, tehát már a Dunántúlon.
Pécs csapda: Pécs Baranya megye déli csücskében található, szinte az ország legdélibb pontján. Az itt jelölt pont ettől messze északabbra van – aki Pécset választotta, nagyjából 80 kilométert csúszott lefelé a térképen.
A Szekszárd-tény, amit kevesen tudnak
Szekszárd Tolna megye székhelye, és egyben Magyarország egyik legkisebb területű megyéjének a központja – de ez még nem a meglepő rész. A város neve szőlőt és bort jelent összefoglalóan a köztudatban, Babits Mihály szülővárosának is sokan tudják, de az igazi érdekesség máshol van: Szekszárd az egyetlen olyan magyar megyeszékhely, amelynek a neve egy kelta törzsi elnevezésre vezethető vissza – a „Sexard” forma a középkori latin forrásokban a „hat szántóföld” értelmű kifejezésből ered, és a Duna menti szőlőhegyek között meghúzódó kisváros már a honfoglalás előtt lakott hely volt.
