Földrajz feladat: te ráismersz a kontúrra? Melyik megye az?
Magyarország északi vármegyéit még azok is összekeverik, akik egyébként elég jól állnak a földrajzból. Ezen a vaktérképes földrajz feladaton egyetlen pirossal jelölt kontúrból kell rájönnöd, melyik területről van szó – és az igazi csavar az, hogy a megoldás egyszerre rejt vulkanikus hegyvidéket és tiszai síkvidéket, egyazon közigazgatási határon belül.
Ez a kettősség Magyarországon ritka: az ország legtöbb vármegyéje vagy dombos-hegyes, vagy alföldi jellegű. Ha tudod, melyik az a hely, ahol Magyarország legmagasabb pontja és a löszös puszta néhány tíz kilométeren belül érintkezik egymással, már majdnem megvan a válasz. Gondold végig, és csak aztán pörgess le a megoldáshoz!
A kontúrok közötti különbségek elsőre aprónak tűnnek, de egyszer megtanulva örökre rögzülnek. A földrajzi feladataink között van olyan is, ahol csak folyók és magassági vonalak alapján kell eligazodnod – az a szint, ahol az igazi vaktérképes rutin megmutatja magát. Ha inkább változatosan karbantartanád a tudásod, a napi feladatok között matek, helyesírás és irodalom is vár.
Nézd meg alaposan a vaktérképet! Melyik jelentős magyar megyét jelöltük pirossal?
Share your Results:
Megoldás és magyarázat
A helyes földrajz feladat válasz: Heves vármegye.
A vaktérképen pirossal jelölt terület Heves vármegye, amely Észak-Magyarország egyik legizgalmasabb tájegységi kavalkádját fogja össze egyetlen közigazgatási keretbe. Területén belül emelkedik a Kékes (1014 m), Magyarország legmagasabb pontja a Mátra vonulatán, de a vármegye déli peremén már az Alföld kezdődik – a Hevesi-sík löszös, szikes rónáival, amelyek tájképileg teljesen más világot képviselnek.
Ahol a legtöbben elcsúsznak: az északi sorban fekvő vármegyék – Heves, Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén – kontúrjai vaktérképen egymáshoz kísértetiesen hasonlítanak. A tipikus tévesztés az, hogy valaki Nógrádra tippel, mert az is hegyes, erdős területként él a fejekben. A különbség a keleti irányban és a déli kiszélesedésben rejlik: Heves vármegye lényegesen mélyebbre nyúlik le az Alföld felé, mint Nógrád.
Az „aha-élmény”: Heves vármegye az egyetlen a magyar vármegyék közül, amelynek területén egyszerre van jelen Magyarország legmagasabb hegycsúcsa és az Alföld egyik legjellegzetesebb szikes pusztavidéke. Ez nem véletlen szeszélye a közigazgatásnak: a Mátra déli lábától a Tisza-völgyig húzódó sáv egykor a Párizsi-medence és a Kárpát-medence találkozási pontjaként formálódott, és ez a geológiai átmenet maradt meg a mai tájképben. Az egri borvidék éppen ezen az átmeneti zónán, a vulkanikus talajok és az alföldi mikroklíma határán terem – ez az oka, hogy az egri bikavér íze ennyire összetett.
