Tájszólás kvíz: Érted, miről beszél a nagyi? Kitalálod, mit jelentenek ezek az ízes borsodi szavak?
A vidéki rokonoknál tett látogatások egyik legjobb része, amikor olyan szavakat hallunk, amiket máshol szinte soha. Ez a tájszólás kvíz pontosan a borsodi nyelvjárás legszebb és legérdekesebb kifejezéseit hozza el neked. Amikor a nagyi elkezd mesélni, sokszor csak pislogunk, mert a hétköznapi dolgokat is teljesen máshogy hívják azon a környéken. Egy-egy ilyen ízes szó hallatán néha úgy érezzük magunkat, mintha egy idegen országba csöppentünk volna, pedig csak az ország másik felében járunk. Az ilyen nyelvi sokszínűség hatalmas érték, amit érdemes megőrizni és persze egy kicsit tesztelni is.
Ebben a feladatsorban tíz olyan különleges szót szedtünk össze egyenesen Borsodból, amik a helyiek számára egyértelműek, de egy kívülállót könnyen megizzaszthatnak. Neked csak kitalálni kell, mit jelentenek a valóságban. Lehet, hogy néhány kifejezés ismerősen cseng, de azért lesznek benne becsapós feladványok is. Sokan azt hiszik, simán megértik a nyelvjárásokat, aztán amikor ráböknek egy válaszra, kiderül, hogy mellélőttek. A legjobb, ha ezt a kvízt úgy csinálod meg, hogy próbálod elképzelni a szituációt. Ne kapkodd el a tippeket, és mutasd meg, hogy téged nem lehet átejteni egy ilyen kvíz kérdéseivel. A nagyszülők szókincse szerencsére így velünk marad.
Amikor a végére értél, ugorj be a Kvízkuckó Facebook csoport beszélgetéseibe, és oszd meg velünk, hány borsodi szót ismertél fel. Ha esetleg kedvet kaptál egy újabb játékhoz, a Keresztlabda Tudáspróba rovat oldalán még rengeteg hasonló feladat vár rád. A nagy agytorna utáni lazításhoz pedig mindenképp csekkold a Keresztlabda YouTube csatorna kínálatát is, ahol szuper videókkal kapcsolódhatsz ki.
Mit veszel fel ha bebújsz a tutyiba?
Ki a földim?
Ki a családban az ángyim?
Milyen ha egy gyerek szumatyos?
Ki, vagy mi lehet a góré?
Mi készül a konyhában ha a nagyi pampuskát süt?
Milyen az ha valaki tesznye?
Melyik cica iromba?
Mi történik, ha valaki bemegy a susnyákosba?
Mi az a levonó?
Share your Results:
Kvíz kérdések, válaszok és magyarázatok
Ki a „földim”?
Helyes válasz: Ugyanarról a helyről származó ember
A földim szó a „földi” tőből ered, és szó szerint azt jelenti: azonos földről, azonos faluból, tájról való. Nem rokonságot, hanem közös szülőhelyet jelöl — egy valódi közösségi-identitásbeli fogalmat, amelyre a magyarban nem igazán van más egyszerű szó. A Magyar Értelmező Kéziszótár (MÉK) a „földi” szócikk alatt rögzíti ezt a regionális jelentést; az északkelet-magyarországi használatban különösen élénk, ahol a szomszéd falvak között is éles identitáshatárok húzódnak. Nem tévesztendő össze a „földbirtokos társ” vagy „testvér” jelentéssel — ezek a szó más dialektusokban felbukkanó, de itt nem domináns árnyalatai.
Mit veszel fel, ha bebújsz a „tutyiba”?
Helyes válasz: Szőrmés papucsot
A tutyi (vagy tutya) szőrmével, gyapjúval bélelt, legtöbbször bőr- vagy posztótalpas házipapucsot jelent — azt a fajta sarokba csúsztatható lábbelijt, amelyet télen a hideg kőpadlón viselnek. A szó szláv (ukrán-ruszin) átvétel, ami jól mutatja az északkelet-magyarországi régió Kárpátaljával való mély kulturális és nyelvi érintkezését. Bár ma már szótárakban is megtalálható, a köznyelv nem ismeri — a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei falvakban viszont ma is teljesen természetes szó.
Mi készül a konyhában, ha a nagyi pampuskát süt?
Helyes válasz: Fánk
A pampuska a fánk tájnyelvi neve az északkeleti régióban — és nem csak ott: a palóc vidéken, sőt egyes szlovák határközeli területeken is ismert. Az elnevezés a délszláv „pampuška” szóból ered, amely maga is a sütés-főzés szláv gyökű gazdag szókincsének része. Fontos különbség a helyi konyhában: a pampuska általában olajban sült, kelt tésztából készülő édesség, amelyet lekvárral vagy porcukorral tálalnak — megkülönböztetve a szintén ismert „lekváros buktától”, amely sütőben készül.
Milyen az, ha valaki „tesznye”?
Helyes válasz: Mihaszna, lusta ember
A tesznye pejoratív tájszó: olyan személyt jelöl, aki nem dolgozik, semmire sem jó, megbízhatatlan — a lusta és a mihaszna szavak helyi szinonimája. Rokon értelmű tájszavakkal együtt — mint a naplopó vagy a semmirekellő — a paraszti munkakultúra értékrendjét tükrözi vissza, ahol a tétlenség komoly szociális megbélyegzést vont maga után. A szó szláv eredete valószínűsíthető, bár pontos etimológiája nem teljesen tisztázott; a Magyar Nyelvjárási Szótár (Szinnyei József, 1893) az északkeleti régió szavai között tartja nyilván.
Mi az a „levonó”?
Helyes válasz: Redőny
A levonó a redőny tájnyelvi neve — onnan ered, hogy az ablakot „le lehet vonni”, azaz lefedni, letakarni. Ez egy szép példája annak, ahogy a tájnyelv saját logika szerint alkot szavakat ott, ahol a köznyelvi szó vagy nem terjedt el, vagy csak később honosodott meg. A „redőny” szó maga is viszonylag fiatal, 19. századi tükörszó (a francia „rouleau” mintájára), ezért nem meglepő, hogy a peremterületeken megmaradtak a korábbi, leíró jellegű helyi megnevezések.
Mi történik, ha valaki bemegy a „susnyákosba”?
Helyes válasz: Bement a gazos, bozótos részre
A susnyákos (vagy susnyás) sűrű, gazos, bozótos, bokros területet jelent — főként olyan parlagon hagyott részt, ahol a gyom és a cserjés összekeveredik. A szó hangutánzó-hangulatfestő jellegű: a sunyni, susogni tövekhez kapcsolódó hangzásvilága érzékelteti a sűrű növényzeten való átpréselődés képzetét. A Nyírségben és a Bodrogközben a vizes élőhelyek szélén, a hullámtér bokrosaiban ma is használatos kifejezés.
Milyen, ha egy gyerek „szumatyos”?
Helyes válasz: Szutykos, koszos
A szumatyos piszkos, maszatos, koszos állapotot jelöl — főként gyerekekre mondják, ha az arca vagy a ruhája mocskos. Rokon a szutyok szóval, ami szintén keleti tájnyelvi szó, és a köznyelvi piszkot, koszt jelenti. Érdekesség, hogy a gyerekek „szumatyos” volta nemhogy megbélyegzés volt, inkább afféle kedveskedő megállapítás — ahogy az idős falusi nénik mondogatták: „de szumatyos vagy már megint, fiam!”
Ki a „ángyim” a családban?
Helyes válasz: Nagynéni
Az ángy (ejtsd: ángy) a sógorság és a tágabb rokonság jelölésére szolgáló régi magyar szó, amelynek jelentése vidékenként eltér. Az északkelet-magyarországi használatban a nagynénit jelöli — vagyis az apa vagy anya nővérét, illetve az idősebbnek kijáró, rokon nőt. A szó megtalálható Czuczor–Fogarasi nagy szótárában (1862) is; mai köznyelvi használata szinte teljesen kiveszett, de a vizsgált régióban a mai napig él mint megszólítási forma.
Ki, vagy mi lehet a „góré”?
Helyes válasz: A főnök
A góré egyszerre jelent fizikai tárgyat és személyt — az eredeti jelentése valóban a kukoricatároló fa építmény (szellős oldalakkal, hogy a csöves kukorica szikkadjon), de a szóból átvitt értelmű szóhasználat fejlődött: a góré lett a „főnök”, a csapat feje, az irányító személy. Ez a szemantikai fejlődés jellegzetes: az, aki a magas góréból rálát mindenre, idővel maga is a „fejes” lett. Manapság a góré mint a főnök szinonimája már a köznyelvi szlengbe is bekerült — bár sokan nem tudják, hogy egy régi tájszóból ered.
Melyik cica „iromba”?
Helyes válasz: A teknőctarka
Az iromba (vagy irmos, iromba) tarka, foltos, különböző színű foltokkal tarkított állatot jelöl — leginkább teknőcmintás, azaz háromszínű macskát. A szó az ír (fest, ír, rajzol) tőből ered: az iromba tehát szó szerint „tele van írva”, azaz foltos. A Magyar Tájszótár is rögzíti ezt a jelentést az északkeleti nyelvjárások körében. Érdekesség: az iromba teknőctarka macskák genetikailag szinte kizárólag nőstények — a háromszínű bundát meghatározó gének az X-kromoszómához kötöttek.
FAQ
Mi az a „susnyákos”, és honnan ered a szó?
A susnyákos sűrű, bozótos, gyomos területet jelent az északkelet-magyarországi tájnyelvben. Hangutánzó-hangulatfestő szó, a sunyni, susogni szócsaládhoz kapcsolódik — a bozóton átvergődés képzetét idézi.
Melyik a kvíz legnehezebb kérdése?
Legtöbben az „iromba” és a „tesznye” szavakon akadnak el — ezek köznyelvi megfelelőjére kevesen asszociálnak elsőre. Ha ezeket is tudtad, valódi tájnyelvi veterán vagy.
Hol használják még ma is ezeket a tájszavakat?
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye falvaiban, a Bodrogközben és a Nyírségben — főként az idősebb generáció körében. Egyes szavak (például a góré) már a köznyelvi szlengbe is bekerültek.
Miért olyan gazdag az északkelet-magyarországi tájnyelv?
A régió évszázadokon át szoros kapcsolatban állt Kárpátaljával, az ukrán-ruszin területekkel és a Felső-Tisza vidékével. Ez a kulturális érintkezés rengeteg szláv jövevényszót hagyott a helyi nyelvhasználatban — a tutyi és a pampuska is ebből a hatásból ered.
Hol tudok tovább kvízezni a Keresztlabdán?
A Keresztlabda.hu kvíz rovatában folyamatosan frissülő tesztek várnak — retró, földrajz, matek, tájnyelv és még sok más témában.
Mennyi kérdésből áll ez a tájszavas kvíz?
Tíz kérdésből — mindegyik egy-egy északkelet-magyarországi tájszót vizsgál. Ha mind a tízet tudtad, büszkén vallhatod magad keleti anyanyelvűnek.
