Földrajz feladat: Dél-alföldi nagyváros a piros ponton, te felismered?
Ez a földrajz feladat olyan vidéket céloz meg, ahol még a térkép előtt ülők is megvakarják a fejüket: a Dél-Alföld nagyvárosaira sokan úgy emlékeznek iskolából, mint egy elmosódott, egybefutó folt. Békéscsaba, Hódmezővásárhely, Orosháza – mind ott van valahol a keleti részen, de hogy pontosan hol? Na, ez az, ahol az emlékezet elkezd csalni.
Ami sokakat meglephet: a három lehetséges válasz közül az egyik egy olyan városhoz vezet, amelyet sokan csak fürdőhelyként ismernek – pedig van ennél jóval érdekesebb arca is. Ha úgy gondolod, hogy a Dél-Alföld térképe a te erősséged, most bizonyíts.
Nagyon sok fajta földrajz kvízünk és napi feladatunk van, amivel karbantarthatod az agytekervényeidet, és ha mozgó képen is szívesen tanulsz, a YouTube-csatornánkon is találsz érdekes meglepetéseket.
Nézd meg alaposan a vaktérképet! Melyik jelentős magyar nagyvárost jelöli a piros pont?
Share your Results:
MEGOLDÁS ÉS MAGYARÁZAT
A helyes földrajz feladat válasz: Orosháza.
A piros pont Békés megye nyugati részén, a Nagy-Alföld egyik jellegzetesen sík, mezőgazdasági területén elhelyezkedő várost jelöli.
Hogyan lehet levezetni a térképről?
A három lehetséges város egy képzeletbeli háromszög sarkain helyezkedik el a Dél-Alföldön. Békéscsaba a legkeletibb, már közel a román határhoz. Hódmezővásárhely a legdélibb és legnyugatibb, a Tisza közelében, Szeged szomszédságában. Orosháza a kettő között húzódik meg: Békéscsabától nyugatra, Hódmezővásárhelytől keletre – nagyjából a háromszög „közepén”, de inkább az északi oldalán. Ha a piros pont nem tapad se a folyóhoz, se az országhatárhoz, hanem a két másik város közé esik, az Orosházára mutat.
Hol csúszik el a legtöbbek?
A leggyakoribb hiba az, hogy Hódmezővásárhellyel keverik össze – részben azért, mert mindkettő Csongrád és Békés megye határvidékén „lebeg” az emlékezetben, részben azért, mert Hódmezővásárhely neve annyira hosszú és hangos, hogy szinte eltakarja a mellette lévő városokat. A csapda az, hogy aki nem rögzítette a Tisza vonalát viszonyítási pontként, az könnyen elcsúszik egy-két tíz kilométerrel – és a földrajz vaktérképen ez már teljesen más ponton landol.
Az aha-élmény:
Orosháza neve körül máig vita van a nyelvészek között: az egyik elmélet szerint egy régi magyar személynévből, az Oros névből ered, a másik szerint szláv helynévi átvételről van szó. Ami viszont biztos: a várost a 18. században telepítették újra, miután a török hódoltság alatt szinte teljesen elnéptelenedett. Az újratelepítők főként Békés és Nógrád megyéből érkeztek – ez a keveredés máig megfigyelhető a helyi dialektusban és a népszokásokban. A Gyopárosfürdő miatt sokan csak átutazóhelynek gondolják, holott Orosháza az egyik legjobb példa arra, hogyan épül fel egy alföldi mezőváros a semmiből alig háromszáz év alatt.
