Kvíz: Költöző madár vagy itthon vészeli át a telet? Teszteld a tudásod!
Magyarország gazdag madárvilággal büszkélkedhet, de a hideg idő beköszöntével alaposan megváltozik az erdők és kertek élete. Ez a természetismereti kvíz pontosan azt teszi próbára, hogy vajon mennyire ismered a tollas barátaink téli túlélési stratégiáit. Azt szinte mindenki álmából felkeltve is fújja, hogy a gólyák és a fecskék ősszel felkerekednek és melegebb éghajlatra repülnek, míg a cinkék vagy a verebek a leghidegebb fagyokat is velünk együtt vészelik át. De mi a helyzet a kevésbé ismert fajokkal, amelyekkel egy erdei séta vagy a madáretető töltögetése közben futhatunk össze? Sokan hajlamosak elbizonytalanodni egy-egy ritkábban látott énekesmadár vagy ragadozó láttán, pedig a táplálkozási szokásaik sokszor hamar elárulják a helyes megfejtést.
Ebben a feladatsorban szándékosan olyan hazai madarakat gyűjtöttünk össze, amiknél talán elsőre nem is olyan egyértelmű a válasz. A dolgod mindössze annyi lesz, hogy a megadott nevek alapján eldöntsd: vajon az adott szárnyas elköltözik-e ősszel, vagy nálunk marad dacolni a hóval és a faggyal. Ne kapkodd el a kattintást, érdemes picit belegondolni az életmódjukba, mielőtt ráböknél a végleges opcióra. Készítsd elő a képzeletbeli távcsövedet, támaszkodj a megfigyeléseidre, és derítsd ki, vajon te is igazi ornitológusnak számítasz-e a madárbarátok körében!
Amikor a végére értél, gyere és oszd meg velünk az elért eredményedet a Kvízkuckó Facebook csoportban. Ha szívesen kitöltenél egy újabb játékos feladványt, a Keresztlabda Tudáspróba rovatában kedvedre válogathatsz a legfrissebb kvízek közül. A komolyabb agymunka utáni levezetéshez pedig feltétlenül ajánljuk a Keresztlabda YouTube csatornáját is a legújabb szórakoztató videókért.
Sárga billegető
Vörösbegy
Vörös vércse
Mezei poszáta
Mezei pacsirta
Csuszka
Tengelic
Erdei pinty
Share your Results:
Kvíz kérdések, válaszok és magyarázatok
1. kérdés: Mezei pacsirta — költözik vagy nálunk telel?
Helyes válasz: Költözik
A mezei pacsirta (Alauda arvensis) rövidtávú vonulónak számít: az MME adatbázisa szerint a hazai állomány zöme a telet a mediterrán térségben, jellemzően Dél-Európában tölti, és csak kemény fagy esetén indul útnak — akkor sem megy messzire. Enyhébb teleken elvétve találkozhatunk áttelelő egyedekkel, de ez inkább kivétel, mint szabály. Fontos adalék: a pacsirta 1901 óta védett Magyarországon (természetvédelmi értéke 25 000 Ft), és az MME 2003-ban az év madarává választotta. Petőfi Sándor is megénekelte — „Dalolj, tavasznak hírmondója te” —, és a néphagyomány szerint Zsuzsanna-napján (február 19.) az első pacsirtaszó a tél végét jelzi.
2. kérdés: Erdei pinty — költözik vagy nálunk telel?
Helyes válasz: Nálunk telel
Az erdei pinty (Fringilla coelebs) érdekesen viselkedik: a hazai fészkelő állomány egy része rövidtávú vonuló, de ezzel egy időben az északabbról — Lengyelországból, Csehországból, Skandináviából — érkező egyedek éppen ide húzódnak télire. Összességében télen több erdei pinty lehet Magyarországon, mint nyáron. A Wikikönyvek madárleírása is megjegyzi, hogy „rövidtávú vonuló, néha áttelel” — márpedig a téli etetőkön szinte mindig feltűnik. Neve ellenére nem csak erdőkben él: kertek, parkok, fasorok is megfelel neki. A hím jellegzetes „esőhívó” éneke egyénileg annyira eltérő, hogy a szakemberek egyenként osztályozzák a madarakat a strófáik alapján.
3. kérdés: Tengelic — költözik vagy nálunk telel?
Helyes válasz: Nálunk telel
A tengelic (Carduelis carduelis) nagyrészt állandó madár: a Hortobágyi Madárpark és az Origo is megerősíti, hogy a hazai állomány zöme nem vonul, bár egyes példányok észak-déli irányban kóborolnak, és a Balkán-félszigeten telelnek. A „cserét” azonban elvégzik helyettük: a tőlünk délebbre húzódó egyedek helyére északabbról érkeznek vendégcsapatok, ezért a tengelic télen sem hiányzik a hazai etetőkről. Régebben kalitkamadárként tartották — dekoratív vörös-fehér-fekete feje és élénk citromsárga szárnysávja miatt —, amit 1901-ben törvényi védelem zárta végre le. Természetvédelmi értéke ma 25 000 Ft.
4. kérdés: Vörös vércse — költözik vagy nálunk telel?
Helyes válasz: Költözik
A vörös vércse (Falco tinnunculus) állományának túlnyomó része vonuló: a telet Délnyugat-Afrikában vagy a Dél-afrikai Köztársaság északi részén tölti, és legkorábban tavasszal tér vissza. Az xForest.hu és más ornitológiai források egyaránt így azonosítják. Ismert vadászati trükkje a „szitálás”: egy helyben lebeg a levegőben, miközben pocokra vagy egérre figyel a talajon — a szél irányával szemben tartja magát, szárnyával kompenzál, feje szinte meg sem mozdul. Bár az idősebb hímek közül elvétve marad valaki telelni, ez nem jellemző viselkedés.
5. kérdés: Vörösbegy — költözik vagy nálunk telel?
Helyes kvíz válasz: Nálunk telel
A vörösbegy (Erithacus rubecula) valóban vonuló faj, de a téli képletet az MME pontosan leírja: a hazai fészkelő egyedek egy része a mediterrán térségbe húzódik, a helyüket viszont az északabbról érkező — finn, lengyel, svéd — vörösbegyek veszik át. A téli etetőkön tehát biztosan ott lesz ez a pufók, narancssárga mellényű kis madár, csak éppen nem biztos, hogy ugyanaz a példány, amelyik nyáron a kertünkben élt. Külön érdekesség: a vörösbegy igen harciasan védi téli táplálkozási területét, és nemcsak más fajtól, de fajtársától is.
6. kérdés: Mezei poszáta — költözik vagy nálunk telel?
Helyes kvíz válasz: Költözik
A mezei poszáta (Sylvia communis) egyik legtávolabb vonuló kis énekesmadarunk: telelőterülete a Szahara déli peremvidéke, a Száhel-övezet — ez akár 5–6 000 kilométeres utat jelent. Rovarevő életmódja miatt nincs más lehetősége: a hideg idővel eltűnő rovarok után kénytelen elindulni. A Bokortanya madárportál is egyértelműen vonuló fajként tartja számon. Tavasszal általában május elején tér vissza, hogy bokrosokban, cserjésekben újból fészket rakjon.
7. kérdés: Csuszka — költözik vagy nálunk telel?
Helyes kvíz válasz: Nálunk telel
A csuszka (Sitta europaea) Magyarország egyik legtipikusabb állandó madara: az egy.hu részletes bemutatója és a téli etetős útmutatók egyaránt megerősítik, hogy egyáltalán nem vonul. Ezt életmódja is magyarázza: a fatörzsek kérge alatt és repedéseiben télen is bőven talál rovarlárvákat, pókokat és eltett makktartalékokat. Az egyetlen madárfaj, amely a fatörzsön fejjel lefelé is tökéletesen tud kúszni — erős, sarlós karmú lábai ezt lehetővé teszik. 1901 óta védett, természetvédelmi értéke 25 000 Ft; Zemplénben régen „kék küllőnek”, az Alföldön „hujángató madárnak” nevezték.
8. kérdés: Sárga billegető — költözik vagy nálunk telel?
Helyes kvíz válasz: Költözik
A sárga billegető (Motacilla flava) hosszútávú vonuló: az MME adatlapja és a Wikipedia egyaránt rögzíti, hogy a telet Afrikában tölti — jellemzően a szubszaharai övezetben —, és hazánkban csak május-október között látható. Kényszere érthető: szinte kizárólag rovarokkal táplálkozik, amelyeket röptében kap el, illetve jószágjárta legelőkön, szarvasmarhák és juhnyájak között hajkurász. Ha nincs rovar, nincs megélhetés — el kell mennie. Nevéhez hűen folyamatosan billegeti a farkát, amit ornitológusok szerint a területmegjelöléssel és a kommunikációval hoznak összefüggésbe.
FAQ
Melyik madár marad nálunk telelni ebből a nyolcból?
A kvízben szereplő nyolc faj közül négy telel Magyarországon: az erdei pinty, a tengelic, a vörösbegy és a csuszka. A másik négy — a mezei pacsirta, a vörös vércse, a mezei poszáta és a sárga billegető — vonul.
Miért fontos tudni, hogy melyik madár vonul és melyik marad?
Tél idején az itt maradó fajok segítségre szorulhatnak: etetéssel és itatóval sokat tehetünk értük. A vonuló fajok esetén viszont az élőhely megőrzése és a vonulási útvonalak védelme a kulcskérdés — ők más országok természetvédelmétől is függenek.
Hogyan tájékozódnak a vonuló madarak?
Több navigációs módszert egyszerre használnak: a Nap állását nappal, a csillagokat éjjel, a Föld mágneses mezejét folyamatosan. Egyes fajok a tereptárgyakat, folyókat és hegyvonulatokat is útjelzőként alkalmazzák.
Mennyi ideig tart a sárga billegető vonulása?
Az MME szerint a sárga billegető általában kisebb csapatokban vonul, és a telet Afrikában tölti; tavasszal április végén, nyár elején érkezik vissza Magyarországra. Az oda-vissza út összesen akár több ezer kilométer is lehet.
Hol találkozhatunk télen a csuszkával?
A csuszka állandó madár, ezért lombhullató erdőkben, tölgyesekben, parkokban, de egyre inkább vidéki kertekben is egész évben megfigyelhető. Téli madáretetőre ritkábban jár, mert a fatörzseken maga keresi meg a táplálékát.
Melyik kvízkérdés a legcsalosabb ebben a madaras tesztben?
Sokan tévesztik el a tengelicet és az erdei pintyet, mert mindkét faj részben vonuló — ám a hazai téli madárközösségből egyikük sem hiányzik. A legtöbb meglepetést a csuszka okozza: aki keveset foglalkozik madarakkal, vonulónak gondolná, holott nálunk telel.
