Kémia kvíz: Vagy olyan okos, mint egy 8.-os? Hányasra vizsgáznál ma kémiából?
Az általános iskolai kémiaórákon a legtöbben még izgalommal figyeltük a látványos kísérleteket, de amikor a képletekre és a definíciókra terelődött a szó, már kevesebben lelkesedtek. Ez a kémia kvíz pontosan arra keresi a választ, hogy vajon mennyi maradt meg ezekből az alapvető ismeretekből felnőttkorunkra. Sokan azt hiszik, hogy az olyan hétköznapi dolgok, mint a konyhasó vegyjele, vagy az alapvető fogalmak örökre belevésődtek az emlékezetükbe. Amikor azonban egy konkrét teszthelyzetben kell előhúzni ezeket az információkat, a legmagabiztosabb felnőttek is hajlamosak elbizonytalanodni egy-egy becsapósabb kérdés láttán.
Ebben a feladatsorban olyan kérdéseket állítottunk össze, amiket egy nyolcadikos diáknak elvileg álmából felkeltve is tudnia kellene. Nem kell bonyolult egyenleteket rendezned vagy molekulákat rajzolnod, de azért szükséged lesz a logikádra és a rég elfeledettnek hitt iskolai emlékeidre. Kíváncsiak vagyunk, tudod-e például, mi pontosan az a tömegszám, vagy felismersz-e egy gyakori vegyületet a képlete alapján. Ne kapkodd el a válaszadást, olvasd el figyelmesen a lehetőségeket, mert a nagyon hasonló megfogalmazások könnyen tévútra vihetnek. Dőlj hátra, pörgesd fel az agytekervényeidet, és mutasd meg, hogy te ma is simán hazavinnéd az ötöst!
Amikor a végére értél, gyere és oszd meg velünk az elért eredményedet a Kvízkuckó Facebook csoportban. Ha szívesen kitöltenél egy újabb játékos feladványt, a Keresztlabda Tudáspróba rovatában kedvedre válogathatsz a legfrissebb kvízek közül. A komolyabb agymunka utáni levezetéshez pedig feltétlenül ajánljuk a Keresztlabda YouTube csatornáját is a legújabb szórakoztató videókért.
A tudósok a közelmúltban az anyag három új formáját nevezték meg. Hányféle anyag létezik most?
Mi a tömegszám?
Melyik gázból van a legtöbb a levegőben, amelyet belélegzünk?
A nukleáris reakció folyamata, amelynek során az atom magja kisebb részekre hasad, az a ...
Ki találta ki a Celsius fok hőmérsékleti skálát?
A "Kr" melyik elem vegyjele?
A hidrogénnek egy elektronja és egy protonja van. Igaz vagy hamis?
Mi az a NaCl, amelyet általában annyian használnak?
Ki hozta létre a periódusos rendszert?
Töltöttél egy pohár vizet és jégkockákat tettél bele. Mi lesz, ha a jég megolvad?
Share your Results:
Kvíz kérdések, válaszok és magyarázatok
1. A nukleáris reakció folyamata, amelynek során az atom magja kisebb részekre hasad, az a…?
Helyes válasz: Maghasadás
A maghasadás (fission) az a folyamat, amelynek során egy nehéz atommag — jellemzően urán-235 vagy plutónium-239 — két kisebb magra esik szét, közben hatalmas energiát szabadítva fel. Ez az elv hajtja az atomerőműveket és az atombombákat egyaránt. A magfúzió ezzel szemben az ellentétes folyamat: könnyű atommagok egyesülnek nagyobb maggá — ezt hajtja a Nap is. A két fogalom összetévesztése klasszikus érettségi csapda: az „összeolvad” és a „széthasad” között éles a határ, és a fizika nagyon nem bocsátja meg, ha felcseréled őket.
2. Ki találta ki a Celsius-fok hőmérsékleti skálát?
Helyes válasz: Anders Celsius
Anders Celsius svéd csillagász és fizikus 1742-ben alkotta meg a ma róla elnevezett skálát — eredetileg fordítva: nála a 0 fok volt a forráspont és a 100 a fagyáspont. A megfordítást utólag, halála után végezte el Carl Linnaeus botanikus. René Antoine Ferchault de Réaumur valóban létezett és valóban alkotott hőmérsékleti skálát (a Réaumur-skálát), de az nem azonos a Celsius-skálával. „Kevin Celsius” természetesen nem létezik — bár a Kelvin-skála (amelynek névadója Lord Kelvin, azaz William Thomson) szintén valós és a tudományban alapvetően fontos mértékegység.
3. A „Kr” melyik elem vegyjele?
Helyes válasz: Kripton
A Kr a kripton vegyjele, amelyet 1898-ban fedezett fel William Ramsay és Morris Travers. A kripton nemesgáz, a periódusos rendszer 36-os rendszámú eleme. Sokan tévesztik a káliummal (amelynek vegyjele K, a latin „Kalium” szóból) vagy a neonnal (Ne). A kripton neve a görög „kryptos” szóból ered, ami rejtettett jelent — érdekesség, hogy Superman képzeletbeli szülőbolygójának, Kryptonnak is ez adta az ihletét, bár a bolygó természetesen nem szerepel a periódusos rendszerben.
4. A tudósok a közelmúltban az anyag három új formáját nevezték meg. Hányféle anyag létezik most?
Helyes válasz: 7
A hagyományos iskolai tananyag négy halmazállapotot tanít: szilárd, folyékony, gáz és plazma. Az elmúlt évtizedekben azonban a kutatók több rendkívüli, szélsőséges körülmények között létező anyagállapotot írtak le — köztük a Bose–Einstein-kondenzátumot (közel abszolút nulla fokon), a fermiongázt és a degenerált anyagot. Ezek a hétköznapi életben nem fordulnak elő, de fizikailag jól definiált és kísérleti úton igazolt állapotok. A „nem tudni pontosan, ezek az úr sötét anyagai” válasz természetesen humoros csali — a sötét anyag egészen más fogalom, és nem azonos az anyag halmazállapotaival.
5. Ki hozta létre a periódusos rendszert?
Helyes válasz: Dimitrij Mendelejev
Dimitrij Ivanovics Mendelejev orosz kémikus 1869-ben publikálta a periódusos rendszer első változatát, amelyben az elemeket atomtömegük szerint rendezte sorba — és ami különösen zseniális volt: előre jósolt meg még felfedezetlen elemeket, üres helyeket hagyva nekik a táblázatban. Ezek az elemek (köztük a gallium és a germánium) később meg is kerültek. Nikolausz Kopernikusz csillagász volt, Albert Einstein a relativitáselméletéről ismert fizikus — egyikük sem alkotott periódusos rendszert. Mendelejev neve annyira összefonódott a kémiával, hogy a 101-es rendszámú mesterséges elemet is róla nevezték el: mendelevium.
6. Mi a tömegszám?
Helyes válasz: A nukleonok száma
A tömegszám (jele: A) az atommag összes nukleonjának — azaz protonok és neutronok együttes — számát adja meg. Ezt különböztetjük meg a rendszámtól (Z), amely kizárólag a protonok számát jelöli, és amely meghatározza, hogy melyik elemről van szó. Az elektronok száma a semleges atomban egyenlő a protonok számával, de az elektronok tömege elhanyagolható a nukleáris tömeghez képest — ezért a tömegszám meghatározásába nem számítanak bele. A bejglis válasz természetesen a kvíz humoros csapdája.
7. Töltöttél egy pohár vizet és jégkockákat tettél bele. Mi lesz, ha a jég megolvad?
Helyes válasz: A vízszint változatlan marad
Ez Arkhimédész elvének egyik legszebb hétköznapi demonstrációja. A jégkocka a vízben lebeg, és pontosan akkora vízmennyiséget szorít ki, amennyi a saját tömegével egyenértékű. Amikor megolvad, pontosan ezt az üresen maradt helyet tölti ki a keletkező víz — sem több, sem kevesebb. Ezért a pohárnyi jéghideg víz szintje nem változik. Ez egyébként fontos érv a tengeri jég (pl. sarki jégtáblák) olvadásának vízszint-emelő hatásával szemben: a tengerben úszó jég olvadása nem emeli a tengerszintet. Ami emeli, az a szárazföldi gleccserek és jégpajzsok olvadása — azok tömege ugyanis addig nem volt a vízben.
8. Melyik gázból van a legtöbb a levegőben, amelyet belélegzünk?
Helyes válasz: Nitrogén
A Föld légkörének összetétele közelítőleg: 78% nitrogén, 21% oxigén, ~1% argon, és kisebb mennyiségben szén-dioxid, vízgőz és egyéb gázok. Tehát hiába nélkülözhetetlen az oxigén az élethez, a levegő döntő többsége nitrogén — amit a tüdőnk többnyire semleges gázként kezel és kilélegez. A nitrogén ennek ellenére nem haszontalan: a Haber–Bosch-eljárás révén műtrágyák alapanyaga, és folyékony nitrogénként ipari és orvosi hűtőközegként is alapvető fontosságú.
9. A hidrogénnek egy elektronja és egy protonja van. Igaz vagy hamis?
Helyes válasz: Igaz
A hidrogén (H) a legegyszerűbb és legkönnyebb elem a periódusos rendszerben: egyetlen protonból álló atommagja és egyetlen elektronja van, neutronja a leggyakoribb izotópnak (prócium) nincs. Ez teszi a hidrogénatomot a kémia és a fizika legegyszerűbb modellrendszerévé — Bohr atommodelljét is hidrogénatomra dolgozták ki először, 1913-ban. A deutérium és a trícium izotópok már tartalmaznak neutront is, de ezek a hidrogén ritkább változatai.
10. Mi az a NaCl, amelyet általában annyian használnak?
Helyes válasz: Só
A nátrium-klorid (NaCl) a közönséges konyhasó kémiai neve: egy nátrium- és egy klórionból álló ionos vegyület. A hypo (nátrium-hipoklorit, NaClO) egy teljesen eltérő vegyület — fertőtlenítő és fehérítő hatású, és kémiailag semmi köze a konyhasóhoz. A víz kémiai képlete H₂O. A nátrium-klorid az egyik legtöbbet kutatott és legrégebben ismert vegyület: a sót az emberiség évezredek óta tartósítószerként, kereskedési cikkként és ízesítőként használja — a római katonák egy részét is sóban fizették, ebből ered a „salary” (fizetés) szó.
FAQ
Mennyi kérdésből áll ez a kémiakvíz?
Pontosan 10 kérdésből, amelyek lefedik az elemek vegyjeleit, atomfizikai fogalmakat, a levegő összetételét, hőmérsékleti skálák történetét és néhány meglepő fizikai jelenséget.
Mi a helyes válasz arra, hogy melyik gáz van a legtöbb a levegőben?
A nitrogén — a légkör kb. 78%-át teszi ki, jóval megelőzve az oxigént, amely „csak” 21%-ot képvisel.
Miért jó kémiakvízt megoldani felnőttként?
Mert a kémiából tanult alapfogalmak meglepően sokat megmagyaráznak a hétköznapokból — a főzéstől a takarítószereken át az időjárásig. A kvíz megmutatja, mi maradt meg az iskolából.
Hogyan tudok tovább tanulni a kémia alapjairól?
Az érettségi tananyag szabadon elérhető az Oktatási Hivatal oldalán, a Khan Academy magyar és angol anyagai pedig interaktív módon magyarázzák el az atom- és kémiai alapokat.
Hol találok még hasonló kvízt a keresztlabda.hu-n?
A keresztlabda.hu kvíz-rovatában általános tudáspróbák, földrajzi, történelmi és retro kvízek is várnak — érdemes körbenézni.
Mire épül a Mendelejev-féle periódusos rendszer?
Az elemek atomtömeg szerinti rendezésére — Mendelejev 1869-ben táblázatba rendezte az akkor ismert elemeket, és üres helyeket hagyott az akkor még felfedezetlen elemeknek, amelyek később valóban előkerültek.
