Földrajz feladat: Dél-dunántúli város a vaktérképen, megmutatod, melyik az?
Vaktérképen az ember egyből ráeszmél, mennyire a folyókra és határokra támaszkodik, amikor fejben elhelyez egy várost. Ha nincs mellette Duna, Tisza vagy jól felismerhető csücsök, az emlékezet hirtelen sokkal bizonytalanabb lesz – és ez kimondottan igaz a Dunántúl belsejére, ahol a dombok a földrajz vaktérképen láthatatlanok.
A mai földrajz feladat egy olyan dunántúli megyeszékhelyre kérdez rá, amelyet a legtöbb ember hallott már, de a térképen – felirat nélkül – meglepően sokan rossz irányban keresik. Az ország délnyugati sarkában, a zalai dombvidéken helyezkedik el, a szlovén határ közelében, és négy jelölt közül neked kell megmutatnod: melyik piros pont az igazi?
Ha megkaptad a vaktérkép-viszketegséget, ne állj meg itt. Rengeteg földrajz kvízünk és napi feladatunk vár, amelyekkel rendszeresen tornáztathatod a térbeli emlékezetedet – és persze az összes többi agytekervényedet is. Érdekes napi feladatok a YouTube-csatornánkon is várnak, ha mozgó formátumban szeretnéd folytatni.
Nézd meg alaposan a vaktérképet! Melyik jelentős magyar nagyvárost jelöli a piros pont?
Share your Results:
Megoldás és magyarázat:
A helyes válasz a földrajz feladatra: Zalaegerszeg.
A piros pont az ország délnyugati negyedében, a Zala folyó völgyében jelöli a várost – közelebb a szlovén határhoz, mint Pécshez, és jóval délebbre, mint Győr vagy Veszprém. Ha vaktérképen nagyjából ott keresed, ahol Magyarország „beugrik” délnyugat felé, ott van.
Ahol a legtöbben elvétenek: Zalaegerszeget sokan Pécs közelébe képzelik, mert mindkettő dunántúli, mindkettő megyeszékhely, és mindkettő a Duna jobb partján van – de Pécs az ország déli felében, Zalaegerszeg viszont a nyugati szélen, egészen más irányban. A két város légvonalban kb. 130 km-re van egymástól. A másik tipikus tévedés: Nagykanizsával keverik össze, ami valóban közel van hozzá (kb. 50 km), de attól délkeletre helyezkedik el.
Az aha-élmény: Zalaegerszeg ma Zala megye székhelye, de az, hogy épp itt lett a centrum, részben az olajnak köszönhető. A 20. század közepén a zalai olajmezők Magyarország egyik legfontosabb energiaforrásai voltak – a város körül tucatnyi kút termelt, és ez az iparág húzta fel a helyi infrastruktúrát is. Az Olajipari Múzeum ma is itt van, és az egyetlen ilyen jellegű szakmúzeum Magyarországon. Kevesen tudják, hogy amikor az első komolyabb hazai kőolajkitermelés beindult a harmincas években, Zalaegerszeg szinte egyik napról a másikra ipari központtá kezdett válni – addig viszonylag csöndes, kisvárosias hely volt.
