Helyesírás feladat: „Végül is” vagy „végülis”? Melyik a helyes?
Vannak szavak, amelyeket naponta leírunk anélkül, hogy egyszer is megállnánk gondolkodni rajtuk. Holott épp ezekben bujkálnak a legtöbb kellemetlenséget okozó helyesírási hibák: egy egyszerű szóköz – megvan vagy hiányzik – azonnal elárulja, hogy valaki valóban ismeri-e a magyar nyelv szabályait, vagy csupán megszokásból ír. Ez a helyesírás feladat pontosan ilyen, látszólag banális, mégis ravaszul becsapós kérdést tesz fel.
A különírás és egybeírás szabályrendszere az egyik legbonyolultabb terület a magyar helyesírásban, és nem véletlenül: a szófaji szerep, a kötőszói funkció és a történeti nyelvfejlődés egyszerre határozza meg, melyik forma kerül be a helyesírási szótárba. Aki most magabiztosan nekifut, könnyen meglepődhet – a reflexszerű kiejtés sokszor félrevezet, és amit természetesnek érzünk, az nem mindig egyezik azzal, amit az Akadémiai szabályzat előír.
Nagyon sokféle helyesírás kvízünk van, amivel karbantarthatod az agytekervényeidet, csak nézz körül nálunk és további érdekes napi játékokat találhatsz.
Tudod hogyan írjuk helyesen? (Válassz ki két helyesen írt szót!)
Please select 2 correct answers
Share your Results:
GYIK
1. Mi a helyes megoldás ennél a feladatnál?
A két helyesen írt alak: végül is (különírva, szóközzel) és legalábbis (egybeírva, szóköz nélkül). Hiába hangzanak hasonlóan, az MTA szabályzata eltérően kezeli őket szófaji szerepük alapján.
2. Miért kell a „végül is”-t különírni?
Ebben a szerkezetben az „is” módosítószóként kapcsolódik a „végül” határozószóhoz, de nem forrt vele egyetlen szóvá. A különírás és egybeírás szabályai szerint ezeket szóközzel kell elválasztani – ellentétben azzal, ahogy sokan reflexből, egybe pötyögnék be.
3. Mi az oka, hogy a „legalábbis” viszont egybeírandó?
A „legalábbis” a nyelvfejlődés során önálló kötőszóvá szilárdult, így a helyesírási szótár már egyetlen, oszthatatlan szóként tartja nyilván. A szóköz beiktatása ebben az esetben nyelvtani hibának minősül.
4. Van ökölszabály, amivel el lehet dönteni a különírás-egybeírás kérdését?
Igen: ha az „is” elhagyható a mondat értelmének lényeges megváltozása nélkül (végül sikerült → érthető), akkor különírjuk. A „legalábbis” esetében ez a próba nem működik, ami jelzi az összeforrt, egységes szóalakot.
5. Hol érdemes utánanézni hasonló kétséges eseteknek?
A leghitelesebb forrás a Magyar Tudományos Akadémia online helyesírási szótára (helyesiras.mta.hu), de a keresztlabda.hu napi helyesírás feladatai is rendszeres és szórakoztató módot kínálnak a szabályok memorizálásához.
6. Miért csúszik el ezen szinte mindenki?
Mert a kiejtés nem ad fogódzót: mindkét szó folyamatosan, „egybefolyva” hangzik el a beszédben. Az írott és a beszélt nyelv eltérése itt különösen nagy, ezért az automatikus, nem tudatos írás szinte mindig hibás eredményt hoz.
