Tájszólás feladat: Ezt a szót a nagyapád naponta mondta, a városi fül már meg sem ismeri
A magyar nyelvjárások olyan szókincsrétegeket őriznek, amelyeket a köznyelv már rég elfedett. Ezek a tájszólás-kifejezések nem eltűntek – csak visszahúzódtak a falusi konyhákba, a nagyszülők emlékezetébe, a palóc és erdélyi dialektusok élő szövetébe. Aki felnőtt mellettük, természetesen ejti ki őket; aki nem, az először meghökken, aztán rácsodálkozik, milyen gazdag a saját anyanyelve.
Ez a tájszólás feladat egyetlen, látszólag ismeretlen szóra kérdez rá – olyanra, amelyet egykor szinte minden háztartásban ismertek, hiszen egy hétköznapi alapanyag regionális neve. A magyar nyelvjárások kutatói szerint az ilyen népi elnevezések nemcsak nyelvészeti, hanem művelődéstörténeti értéket is hordoznak: megmutatják, hogyan vette át és alakította át a magyar paraszti közösség az idegen jövevényszavakat a saját logikája szerint. Vajon ez a szó számodra ismerősen cseng?
Nagyon sok fajta kvízünk, vagy épp feladatunk van, amivel karbantarthatod az agytekervényeidet, csak nézz körül nálunk és további érdekes napi feladatokat találhatsz!
Mi az a kolompér?
Share your Results:
GYIK
1. Mi a helyes válasz erre a tájszólás feladatra: mit jelent a „kolompér”? A kolompér a burgonya – közismert nevén a krumpli – régi népi elnevezése, amelyet főleg a keleti és északi magyar nyelvjárásokban használtak és használnak részben ma is.
2. Miből ered ez a tájszólás kifejezés? A kolompér a német „Grundbirne” (jelentése: földi körte) szóból alakult ki magyarosodás útján, és a burgonya 18. századi meghonosodásával terjedt el a magyar népi szókincsben.
3. Melyik vidéken hallható ma is ez a tájszólás? Leginkább az erdélyi és a palóc nyelvterületen él tovább a kifejezés, de szórványosan más keleti dialektusokban is felbukkan idősebb adatközlők körében.
4. Milyen más tájszóval illetik ugyanezt az alapanyagot Magyarországon? Vidéktől függően mondják pityókának, grulának, bandurának, csucsornak vagy sváb krumplinak is – a regionális változatok száma jól mutatja a népi szóalkotás gazdagságát.
5. Miért tűnnek el lassan az ilyen tájszólás-szavak a mindennapokból? Az egységesítő köznyelvi hatás, a médiafogyasztás és a városba költözés következtében a fiatalabb generációk már ritkán találkoznak ezekkel a kifejezésekkel, így fokozatosan feledésbe merülnek.
6. Milyen hasznuk van a tájszólás feladatoknak és kvízeknek? Játékos formában erősítik a szókincset, ápolják a regionális kulturális örökséget, és sokakban felébresztik a gyermekkori, nagyszülőktől hallott szavak iránti nosztalgiát.
