Napi helyesírás feladat: „Arany lánc” vagy „aranylánc” – te melyiket írnád le bátran?
Az ékszerek nevét szinte minden nap leírjuk – ajándéklistán, üzenetben, hirdetésben –, mégis meglepően sokan torpannak meg ennél az egyszerűnek tűnő szópárnál. Az anyagnévi jelzős szerkezetek helyesírása az egyik leggyakoribb bizonytalansági terület, hiszen a régi szokások és az élő nyelvhasználat sokszor felülírják a szabályzatot. A kötőjeles változat ráadásul kifejezetten csábító, holott pontosan ez a legkönnyebben kizárható megoldás.
A Magyar Tudományos Akadémia helyesírási szabályzatának (AkH. 12. kiadás) anyagnévi jelzőkre vonatkozó fejezete egyértelmű eligazítást ad, de az évtizedes berögződések miatt ez a tudás nem mindig jut eszünkbe a „gyors begépelésnél”. Ma ezt a helyzetet járjuk körbe: megnézzük, milyen szabály áll a háttérben, miért csábít az egybeírás, és mikor fogadható el mégis – bizonyos szótárak szerint – az összevont alak.
Nagyon sokféle kvízünk van, amivel karbantarthatod az agytekervényeidet, csak nézz körül nálunk és további érdekes napi játékokat találhatsz.
Tudod hogyan írjuk helyesen?
Share your Results:
GYIK
1. Melyik az egyetlen helyes írásmód: aranylánc, arany-lánc vagy arany lánc? Az AkH. 12. kiadása alapján a szabályos alak: arany lánc – különírva. Az anyagnévi jelzős szerkezeteket (fa asztal, vas korlát, arany gyűrű) alapesetben külön kell írni, mivel a jelző csupán az anyagot nevezi meg, jelentésváltozás nélkül.
2. Miért írják mégis sokan egybe, és elfogadható-e az „aranylánc” alak? Az egybeírt forma rendkívül elterjedt a mindennapi nyelvhasználatban és egyes szótárakban (pl. Osiris Helyesírás) fajtanévként meg is jelenik. A szigorú helyesírási szabály azonban a különírást követeli meg, ezért hivatalos szövegben, fogalmazásban az „arany lánc” alak a biztonságos.
3. Miért tilos a kötőjeles „arany-lánc” megoldás? A kötőjeles írás ebben az esetben teljesen helytelen. Kötőjelet jelzős szerkezeteknél csak speciális helyzetekben (pl. hat szótagnál hosszabb összetételeknél, melléknevesült alakoknál) alkalmazunk – egy egyszerű anyagnévi jelzőnél ez nem áll fenn.
4. Mikor szabad mégis egybe írni az „arany” előtagú szavakat? Ha az összetétel jelentésváltozáson megy át, vagyis a szókapcsolat mást jelent, mint a tagok külön-külön. Pl.: aranyeső (cserjeféle növény), aranyköpés (szállóige). Puszta ékszernévnél ilyen eltolódás nincs, ezért az egybeírás nem indokolt.
5. Hol érdemes rendszeresen gyakorolni a helyesírás ilyen típusú kérdéseit? A keresztlabda.hu Napi helyesírás feladat rovatában hetente többször is találhatsz hasonló feladványokat, amelyek az össze- és különírás, az egybeírás és a kötőjelhasználat legcsaládosabb buktatóira koncentrálnak.
6. Milyen más ékszernév okoz hasonló helyesírási fejtörőt? Például az ezüst nyaklánc, arany fülbevaló, gyémánt gyűrű – mind különírandó az anyagnévi jelző szabálya alapján. A köznyelvi szokás ezeket is sokszor egybe húzza, de a szabályzat itt is a különírást írja elő.
