Kvíz: Teszteld a tudásod! Lássuk, mennyire vagy tisztában a joggal?
A mindennapi életünk során lépten nyomon találkozunk különböző szabályokkal és szerződésekkel, de vajon mennyire értjük pontosan a bennük szereplő hivatalos kifejezéseket? Bár nem kell mindenkinek ügyvéddé válnia, az alapvető jogi fogalmak ismerete rengeteg kellemetlen szituációtól menthet meg minket a hétköznapokban. Egy egyszerű okirat aláírása vagy egy hivatalos levél értelmezése is komoly fejtörést okozhat, ha nem vagyunk tisztában az alapokkal. Ebben a feladatsorban pontosan ezeket a klasszikus elméleti kérdéseket vettük elő, hogy kiderüljön, kinek a fejében élnek legélesebben a paragrafusok és a bírósági kifejezések. Ez a hivatalos témájú kvíz könnyedén próbára teszi a logikádat és a műveltségedet.
A híradókból vagy a bűnügyi sorozatokból rengeteg szakkifejezés ragad ránk, de egy igazi teszt mindig tartogat becsapós állításokat is. Vajon kapásból eszedbe jut, hogy pontosan ki számít alperesnek, vagy hogy hány tagból áll a magyar Alkotmánybíróság? Esetleg megállít egy pillanatra, amikor a belátásképes életkor pontos meghatározásán vagy az ellenjegyzés jelentésén kell elgondolkodnod? Sokan elrontják a trükkösebb részleteket a sietség miatt, de egy kis odafigyeléssel ez a jogi kvíz is simán lehozható hibátlanra. Indítsd el a játékot, és mutasd meg a barátoknak a tudásodat.
Ha szeretsz ilyen elgondolkodtató témákon agyalni és szívesen dumálnál az eredményekről másokkal, ugorj be a Kvízkuckó Facebook csoportunkba! Odabent egy nagyszerű közösség vár, és minden nap jön valami új szórakoztató kvíz a tagoknak. Ha pedig rögtön pörgetnéd tovább a kérdéseket, a tudáspróba rovatunkban rengeteg izgalmas tesztet találsz. Ha inkább pihennél a sok paragrafus után, a Keresztlabda YouTube csatornája is nyitva áll előtted egy kis videózásra.
A bíróságon ki az alperes?
Hány tagból áll a magyar alkotmánybíróság?
Mi a jogviszony?
Milyen esetet nevezünk akarathibának pl. egy szerződéskötés esetén?
Hogy nevezik a törvénykönyv sorszámozott egységeit?
A magyar jogban, mennyi a belátásképes életkor?
Ki nem egyenesági rokon?
Mit jelent az ellenjegyzés?
Ki ír vádiratot?
Melyik áll a "ranglétra" tetején?
Share your Results:
Kérdések
1. A bíróságon ki az alperes? Akit bepereltek / A felperes mellett álló, második peres / Annak a tanúja aki perel Helyes válasz: Akit bepereltek Az alperes és a felperes fogalma a polgári peres eljárás két alapvető szereplőjét jelöli. A felperes az, aki megindítja a pert, az alperes pedig az, aki ellen a keresetet benyújtják. Ez a megkülönböztetés a magyar jogrendszer egyik legalapvetőbb fogalompárja, amelyet már a római jogban is alkalmaztak.
2. Hány tagból áll a magyar alkotmánybíróság? 13 / 15 / 12 Helyes válasz: 15 A magyar Alkotmánybíróság 15 tagját az Országgyűlés választja meg, és feladatuk az Alaptörvénnyel való összhang vizsgálata. Az alkotmánybírák megbízatása 12 évre szól, és az intézmény 1990-es megalakulása óta a jogállamiság egyik legfontosabb őre Magyarországon.
3. Mi a jogviszony? Ha valaki beperel valakit / Bizalmi kapcsolat egy ügyvéddel / Jogilag szabályozott társadalmi kapcsolat Helyes válasz: Jogilag szabályozott társadalmi kapcsolat A jogviszony azt jelenti, hogy egy társadalmi kapcsolatot jogszabály rendez, és a benne részt vevő feleknek jogai és kötelezettségei keletkeznek. Ilyen például a munkavállaló és a munkáltató közötti munkajogviszony vagy a bérlő és a bérbeadó közötti szerződéses kapcsolat.
4. Milyen esetet nevezünk akarathibának pl. egy szerződéskötés esetén? Nagyon akarta de nem sikerült / Megtévesztés, fenyegetés / Hibát vétett a szerződésben, ezért érvénytelen Helyes válasz: Megtévesztés, fenyegetés Akarathibáról akkor beszélünk, ha valamelyik fél akarata nem szabadon vagy nem valósan alakult ki a szerződéskötéskor. A Polgári Törvénykönyv szerint ilyen eset a megtévesztés, a fenyegetés és a tévedés is. Az akarathiba miatt a szerződés megtámadhatóvá válik, tehát nem automatikusan érvénytelen, hanem a sérelmet szenvedett fél kérheti az érvénytelenítését.
5. Hogy nevezik a törvénykönyv sorszámozott egységeit? Szakasz / Paragrafus / Oldal Helyes kvíz válasz: Szakasz Bár a köznyelv gyakran használja a „paragrafus” szót, a helyes magyar jogi kifejezés a „szakasz”. A § jel valójában a szakaszt jelöli, és a magyar jogszabályszerkesztési gyakorlatban mindig szakaszokról, nem paragrafusokról beszélünk. Ez az egyik leggyakoribb tévhit a magyar jogi nyelvben.
6. A magyar jogban, mennyi a belátásképes életkor? 14 év / 15 év / 18 év Helyes kvíz válasz: 14 év A belátási képesség 14 éves kortól áll fenn a magyar jogban, ami azt jelenti, hogy ettől az életkortól kezdve a fiatalkorú már felelősségre vonható bűncselekmény elkövetése esetén. Fontos megkülönböztetni a belátási képességet a nagykorúságtól, amely továbbra is 18 éves kortól kezdődik.
7. Ki nem egyenesági rokon? Szülők / Testvér / Dédszülők Helyes válasz: Testvér Az egyenesági rokonság azt jelenti, hogy az egyik személy a másiktól származik, vagyis szülő-gyermek-unoka-dédunoka vonal mentén kapcsolódnak egymáshoz. A testvérek oldalági rokonok, hiszen közös felmenőtől, a szülőtől származnak, de egymástól nem. Ezt a családjogi alapfogalmat az öröklési jog alkalmazásakor is kiemelten fontos ismerni.
8. Mit jelent az ellenjegyzés? Perben álló felek esetén mindkét fél ügyvédje lejegyzi az esetet / Egyetértést, engedélyezést kifejező aláírás / Ha valaki nem ért egyet és erről okiratot készít Helyes válasz: Egyetértést, engedélyezést kifejező aláírás Az ellenjegyzés egy jogi aktus, amellyel az aláíró tanúsítja, hogy a dokumentum tartalma jogszerű, és egyben jóváhagyja azt. Ügyvédi ellenjegyzés esetén az ügyvéd felelősséget vállal azért, hogy a szerződés megfelel a hatályos jogszabályoknak. Az ellenjegyzés szó sokakat megtéveszt, mert az „ellen” előtag nem szembenállást, hanem megerősítést jelent.
9. Ki ír vádiratot? A bíró / Az ügyvéd / Az ügyész Helyes válasz: Az ügyész A vádiratot kizárólag az ügyész nyújthatja be a bírósághoz, ezzel indítva meg a büntetőeljárás bírósági szakaszát. Az ügyészség a közvádló szerepét tölti be a magyar igazságszolgáltatásban, ami azt jelenti, hogy az állam nevében emel vádat. A bíró dönt, az ügyvéd véd, az ügyész vádol, ez a büntetőeljárás hármas pillére.
10. Melyik áll a “ranglétra” tetején? Törvény / Alkotmány / Kormányrendelet Helyes válasz: Alkotmány A jogforrási hierarchia csúcsán az Alaptörvény, vagyis az alkotmány áll, amelynek minden más jogszabálynak meg kell felelnie. Alatta helyezkednek el a törvények, majd a kormányrendeletek és a miniszteri rendeletek. Ezt a rendszert nevezzük jogforrási hierarchiának, és Hans Kelsen osztrák jogfilozófus normapiramisának elvén alapul.
GYIK
Hány kérdés található ebben a jogi kvízben? A kvíz összesen 10 kérdésből áll, amelyek a magyar jogrendszer alapfogalmait járják körül a polgári jogtól a büntetőjogig és az alkotmányjogig.
Kell-e jogi végzettség a kvíz megoldásához? Egyáltalán nem, a kérdések úgy vannak összeállítva, hogy bárki tesztelhesse az általános jogi műveltségét anélkül, hogy jogszabályokat kellene ismernie részletesen.
Mi a különbség az alperes és a felperes között? A felperes az, aki a pert megindítja és a keresetet benyújtja a bírósághoz, míg az alperes az a személy, aki ellen a pert indítják. Ez a megkülönböztetés a polgári eljárásjog alapja.
Miért szakasz és nem paragrafus a helyes kifejezés a magyar jogban? A magyar jogszabályszerkesztési hagyomány szerint a § jel a „szakasz” rövidítése. A „paragrafus” szó a köznyelvben terjedt el, de a hivatalos jogi terminológia következetesen a szakasz kifejezést használja.
Miért fontos a jogforrási hierarchia ismerete? A jogforrási hierarchia határozza meg, hogy melyik jogszabály az erősebb egy esetleges ütközés esetén. Az Alaptörvény minden más jogszabály felett áll, így ha egy törvény vagy rendelet ellentétes vele, az Alkotmánybíróság megsemmisítheti azt.
Milyen életkortól vonható felelősségre egy fiatalkorú Magyarországon? A magyar büntetőjogban a belátási képesség alsó határa 14 év, ami azt jelenti, hogy ettől az életkortól kezdve a fiatalkorú már büntetőjogi felelősséggel tartozik, bár a vele szemben alkalmazható szankciók eltérnek a felnőttekétől.
