Tájszólás kvíz: Érted a nagyi beszédét? 10 ízes magyar szó Borsodból és Szabolcsból!
A magyar nyelv egyik legszebb tulajdonsága a hihetetlen gazdagsága és a rengeteg különleges tájszólás. Amikor átutazzuk az országot, vagy leülünk beszélgetni a vidéki rokonokkal, gyakran hallhatunk olyan ízes kifejezéseket, amelyek egy teljesen más régióból érkezve komoly fejtörést okoznak. A nagyszülők házában töltött nyári szünetek során szinte észrevétlenül ragadtak ránk a különböző helyi szavak, de a rohanó mindennapokban ezek a régi kifejezések hajlamosak a feledés homályába veszni. Ebben a feladatsorban pont azokat az érdekes és furcsa hangzású vidéki szavakat vettük elő, hogy kiderüljön, kinek a fejében maradtak meg legtisztábban az idősebb generáció jellegzetes mondásai. Egy jó nyelvi kvíz mindig remek lehetőség egy kis múltidézésre.
Sokaknak a gyerekkori emlékek miatt teljesen természetes egy egy ilyen szó jelentése. A keleti országrészben például senki sem lepődik meg, ha valaki a tutyi vagy a levonó szavakat használja, míg a fővárosban élőknek ezek teljesen idegenül csenghetnek. A feladványok között akadnak könnyebben kitalálható, hangutánzó jellegű kifejezések is, de egy igazán szórakoztató teszt sosem adja könnyen a maximális pontszámot. Vajon kapásból eszedbe jut, hogy mit jelent az iromba, a tesznye vagy éppen a szumatyos kifejezés? Esetleg hosszan kell gondolkodnod, amikor a nagyi pampuskájáról vagy a susnyákosról esik szó? Sokan kapkodva válaszolnak a trükkösebb kérdéseknél, de egy pici logikával és az emlékek felidézésével ez a nosztalgikus kvíz is simán lehozható hibátlanra. Mutasd meg a családnak, milyen jól vág az eszed.
Ha szeretsz ilyen izgalmas témákon agyalni és szívesen dumálnál a régi szép időkről másokkal, ugorj be a Kvízkuckó Facebook csoportunkba! Odabent egy klassz közösség vár, és minden napra jut egy új szórakoztató kvíz a tagoknak, így sosem maradsz játék nélkül. Ha pedig rögtön pörgetnéd tovább a kérdéseket, a tudáspróba rovatunkban rengeteg tesztet találsz. Ha inkább pihentetnéd a szemeidet a nagy agytorna után, a Keresztlabda YouTube csatornája is nyitva áll előtted egy kis videózásra.
Mi készül a konyhában ha a nagyi pampuskát süt?
Ki, vagy mi lehet a góré?
Milyen ha egy gyerek szumatyos?
Mit veszel fel ha bebújsz a tutyiba?
Mi történik, ha valaki bemegy a susnyákosba?
Milyen az ha valaki tesznye?
Ki a családban az ángyim?
Melyik cica iromba?
Mi az a levonó?
Ki a földim?
Share your Results:
Kérdések
1. kérdés: Melyik cica iromba? Helyes kvíz válasz: A teknőctarka Az iromba szó az északkelet-magyarországi, szabolcsi tájnyelv egyik legszínesebb jelzője – a tarka, foltos, különböző színű foltokkal teli, rendezetlen mintázatú állatokra (elsősorban macskákra) használják. A teknőctarka macska valóban “iromba”, azaz foltosan tarka – a cirmos vagy hosszú szőrű ezzel szemben egészen más vizuális kategória. Az iromba szó hangzásában és képszerűségében is tökéletesen illeszkedik a tájnyelv gazdagságába.
2. kérdés: Mi készül a konyhában ha a nagyi pampuskát süt? Helyes kvíz válasz: Fánk A pampuska a fánk tájnyelvi neve az északkelet-magyarországi, felső-tiszai régióban – elsősorban Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és a Nyírség területén használatos. A szó valószínűleg szláv (ukrán, ruszin) átvétel, és azokban a régiókban terjedt el, ahol a magyarság ruszin és ukrán szomszédokkal élt együtt. A pampuska hangzása önmagában is mosolyt csal az arcra – az egyik leghangulatosabb tájszó az egész szabolcsi szókincsben.
3. kérdés: Mi az a levonó? Helyes válasz: Matrica A levonó a matrica tájnyelvi neve – az a papírból, fóliából készült díszítőkép vagy jelzés, amelyet le lehet vonni a hátlapjáról és felragasztani. A szó logikusan következik a funkciójából: “le lehet vonni” a hordozólapjáról. Ez a fajta tárgy-alapú tájszóalkotás tipikusan jellemzi az északkelet-magyarországi népi szókincset, ahol a hétköznapi tárgyak sokszor leíró neveket kaptak, nem az ipari kereskedelmi elnevezést. A lift és a redőny szándékos csapdaválaszok.
4. kérdés: Mit veszel fel ha bebújsz a tutyiba? Helyes válasz: Szőrmés papucsot A tutyi a bolyhos, szőrmebéléses, meleg házi papucs neve az északkelet-magyarországi tájnyelvben. A szó hangzása azonnal meleg, otthonos, nagymamás hangulatot idéz – és valóban: a tutyi jellegzetesen a nagymamák és az idős emberek háztartásaiban élt. “Bebújni a tutyiba” nem egyszerűen “felhúzni a papucsot” – a “bebújni” ige jelzi, mennyire befogadó és kellemes ez a lábbelifajta. A “vastag budrabugyit” és a “szőrmés kiskabát” tévválaszok hangzásilag csábítóak, de nem helytállóak.
5. kérdés: Ki a családban az ángyim? Helyes válasz: Nagynéni Az ángyim (ángy, ángyó) a nagynéni, tágabban a bátyó vagy a fivér felesége, illetve általában egy idősebb nőrokon megszólítása az északkelet-magyarországi tájnyelvben. A szó szláv-török eredetűnek tartott, és a Kárpát-medence több régiójában is megtalálható – de az északkelet-magyarországi változat különösen eleven és szeretetteljes. Az “unokanővér” és a “nagymama” tévválaszok – mindkettő a rokonság körébe esik, de az ángyim pontosan a nagynénit jelöli.
6. kérdés: Mi történik, ha valaki bemegy a susnyákosba? Helyes válasz: Bement a gazos részre A susnyákos a bozótos, gazos, sűrű aljnövényzettel borított terület neve – ahol a növényzet sűrűn, rendezetlen, áthatolhatatlannak tűnő tömeggé nő. A szó a “susnya” (bozót, gaz) szóból képzett helynévi értékű tájszó. “Bemenni a susnyákosba” annyit tesz, mint eltévedni a gazban, nehéz terepen járni. A kocsmajelenet és a tóban fürdés szórakoztató tévválaszok, de a susnyákos egyértelműen a természeti, gazos területre utal.
7. kérdés: Milyen az ha valaki tesznye? Helyes válasz: Mihaszna, lusta ember A tesznye szó az északkelet-magyarországi tájnyelvben a lusta, mihaszna, semmittevő, hasznavehetetlen embert jelöli – aki nem végzi el a munkáját, semmi hasznát nem lehet venni. A szó hangzásában van valami gúnyos, lenéző él, amellyel a közösség a munkát kerülőket bélyegezte meg. A “vicceskedő” és a “tevékeny ember” tévválaszok – az utóbbi szándékosan ellentétes értelmű, ami a kérdés egyik legravaszabb csapdája.
8. kérdés: Ki, vagy mi lehet a góré? Helyes válasz: A főnök A góré elsődleges jelentése az északkelet-magyarországi tájnyelvben a főnök, a vezető, az, aki parancsol. A szó a Romungro cigány nyelvből ered (gádzso = nem cigány, úr), és a munkásszlengben terjedt el – különösen a Nyírségben és a Szabolcsban volt elterjedt. A “takarmánytároló fa építmény” (kukoricagóré) és a “kupacba halmozott kukoricaszár” szintén létező mezőgazdasági fogalmak, de a “góré” szónak ez a főnök-jelentése a legismertebb és legelterjedtebb a köznyelvben.
9. kérdés: Ki a földim? Helyes válasz: Ugyan arról a helyről származó emberek A “földim” szó – röviden “a földim” – az ugyanonnan, ugyanabból a faluból, városból vagy tájegységből származó személyt jelöli: “szülőföldem szülöttje”. Ez egy mélyen közösségi, identitáshoz kötött megszólítás, amely a szülőföldi szolidaritás és az összetartozás érzését fejezi ki. A “közös osztatlan tulajdonban lévő szántó tulajdonostársa” ugyan grammatikailag belefér a “föld” fogalmába, de ez nem a tájszó értelme. “Egy anya szülte” szintén más típusú összetartozást jelöl.
10. kérdés: Milyen ha egy gyerek szumatyos? Helyes válasz: Szutykos, koszos A szumatyos szó a koszos, piszkos, szutykos, maszatos gyerek jelzője – akit nem sikerült rendesen megmosdatni, vagy aki az evés-játszás közben összepiszkolódott. A szó hangzása önmagában is festői: valami nehezen letörölhető, szétmászó piszkot sugall. A “taknyos” és a “fáradt, álmos” tévválaszok – az előbbi közelebb van a szumatyoshoz (mindkettő a “nem tiszta” szférájából jön), de a szumatyos specifikusan a koszos, maszatos állapotot jelöli.
GYIK
Mik azok az északkelet-magyarországi tájszavak és hol használják őket? Az északkelet-magyarországi tájszavak Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és a Nyírség területén élő népi szókincs részei – olyan szavak, amelyek a közmagyarból hiányoznak, de a helyi emberek mindennapjaiban ma is élnek. A pampuska, a tutyi, a susnyákos és a góré csak néhány ezek közül – mindegyik egy élő, szeretett és egyedi szókincset képvisel.
Kvíz: ismered az északkelet-magyarországi tájszavakat? A tájszó-kvízek az egyik legszellemesebb és legközvetlenebb módjai annak, hogy az ember megismerje Magyarország regionális nyelvi gazdagságát. Aki az ország más részéről való, az valószínűleg több kérdésen is meglepődik – aki viszont a Nyírségből vagy Szabolcsból való, az azonnal tudja a válaszokat.
Mi a különbség a tájszó és a köznyelvi szó között? A tájszó olyan szó, amelyet az ország egy adott területén használnak, de a standard köznyelvben nem szerepel vagy más alakban ismert. A pampuska például tájszó: a köznyelvben fánknak mondjuk, de a Nyírségben és környékén pampuskának. A tájszavak a helyi közösség identitásának, kultúrájának és történelmének élő lenyomatai.
Honnan ered a “góré” szó és miért jelent főnököt? A góré szó a Romungro cigány “gádzso” (úr, nem cigány) szóból ered, és a munkásszlengben terjedt el – különösen a fizikai munkások és a mezőgazdasági munkások körében, ahol a “góré” volt az, aki parancsolt. Az északkelet-magyarországi tájnyelvben különösen elterjedt, és ma is aktívan él a köznyelvi “főnök” szinonimájaként.
Mi a pampuska és miben különbözik a fánktól? A pampuska és a fánk ugyanaz az étel – olajban sütött, élesztős, kerek tészta. A különbség csak a névben van: a közmagyarban fánk, a Nyírségben és az északkelet-magyarországi tájnyelvben pampuska. A szó szláv (ukrán, ruszin) eredetűnek tartott, és azokban a régiókban honosodott meg, ahol a magyarság ruszin és ukrán szomszédokkal élt együtt évszázadokon át.
Miért fontos megőrizni a regionális tájszavakat? A tájszavak a magyar nyelv egyik leggazdagabb és legsajátosabb rétegét alkotják – az évszázados együttélés, a helyi természeti és mezőgazdasági hagyományok, valamint a szomszéd népekkel való érintkezés lenyomatai. Elveszítésük nemcsak nyelvi szegényedés, hanem kulturális veszteség is. A Magyar Tudományos Akadémia és számos helyi közösség dolgozik ezek dokumentálásán és megőrzésén.
