Retró kvíz: Kitalálod mivel foglalkoztak régen ezek a mesterek?
A régi időkben a mindennapi élet teljesen máshogy zajlott, és rengeteg olyan szakma létezett, amikre ma már egyáltalán nincs szükség. A gépesítés előtt minden településnek megvoltak a maga megbecsült kézművesei. Bár a családnevekben a mai napig élnek ezek a klasszikus elnevezések, a pontos feladatkörök sokszor a feledés homályába merültek. Ebben a feladatsorban pont ezeket az eltűnt mesterségeket vettük elő, hogy megnézzük, kinek a fejében maradtak meg leginkább a régi szavak jelentései. Ez a nosztalgikus kvíz alaposan megdolgoztatja majd a memóriádat.
A legismertebb szakmák mindenkinek azonnal beugranak, de egy jó teszt mindig tartogat trükkösebb részleteket. Vajon kapásból eszedbe jut, hogy mit csinált a gerencsér, milyen üzletet vitt a szatócs, vagy pontosan melyik állatokat őrizte a kanász? Esetleg meg kell állnod gondolkodni, amikor a bognár vagy a vincellér feladatait látod a listán? Indítsd el a játékot, és mutasd meg, mennyire vagy otthon a letűnt korok mindennapjaiban. Sokan elvéreznek a kérdéseken, de logikával ez a retró kvíz is lehozható hibátlanra.
Ha szeretsz hagyományőrző témákon agyalni és dumálnál róluk másokkal is, ugorj be a Kvízkuckó Facebook csoportunkba! Odabent egy klassz közösség vár, és minden napra jut egy új kvíz a tagoknak. Ha pörgetnéd tovább a kérdéseket, a tudáspróba rovatunkban találsz még mit kitölteni. Ha inkább lazítanál a nagy agytorna után, a Keresztlabda YouTube csatornája is nyitva áll előtted.
Mit dolgoztak a vargák?
Mivel foglalkoztak a szíjjártók?
Mivel foglalkozott a gerencsér?
Kik voltak a szatócsok?
Milyen állatokat őrzöt a kanász?
Mit dolgozott a bognár?
Mit csinál egy vincellér?
Mit dolgozott a pákász?
Share your Results:
Kérdések
1. kérdés: “… a hosszú élet titka.” Helyes kvíz válasz: Nyugalom “A nyugalom a hosszú élet titka” – ez az egyik legősibb és leguniverzálisabb népi bölcsesség, amelyet a modern orvostudomány is alátámaszt: a krónikus stressz az egyik vezető egészségkockázat. A közmondás egyszerű és tömör, mégis évszázados tapasztalatot sűrít egyetlen mondatba. A “sok zöldség” és az “alvás” tévválaszok korszerűnek tűnnek (mindkettő valóban egészséges), de a közmondás hagyományos változata a lelki egyensúlyra helyezi a hangsúlyt.
2. kérdés: “… koporsóját se őrzik ingyen.” Helyes kvíz válasz: Senki “Senki koporsóját se őrzik ingyen” – ez a közmondás az emberi önérdek és a viszonzás elvének egyik legtömörebb és legkíméletlenebb megfogalmazása. Értelme: minden szívességért valamit elvárnak, senki sem dolgozik ingyen, még a legutolsó szívességért is jár ellenszolgáltatás. A “király” és a “Krisztus” tévválaszok vallásos vagy hatalmi keretet sugallanának, de a közmondás épp az általánosítással (“senki”) fejezi ki az emberi természet e jellemzőjét.
3. kérdés: “Késő bánat, … gondolat.” Helyes kvíz válasz: eb “Késő bánat, eb gondolat” – az egyik legtömörebb és legkifejezőbb magyar közmondás. Az “eb” (kutya) szó itt nem gyalázkodás, hanem az értéktelen, haszontalan dolog jelölője: a késő bánat olyan haszontalan, mint egy kutya gondolata. A “rossz” és a “sok” tévválaszok logikusnak tűnnek, és talán közelebb állnak a modern ízléshez, de az eredeti “eb” szó pontosan azt az erőt adja a közmondásnak, amellyel ma is él a köznyelvben.
4. kérdés: “Minden szentnek maga felé hajlik a … .” Helyes kvíz válasz: keze “Minden szentnek maga felé hajlik a keze” – az önzés és az önérdek egyik legszebb és leghumoresabb magyar megfogalmazása. Még a szentek is maguk felé hajtják a kezüket – azaz mindenki elsősorban a saját érdekeit nézi, bármennyire is törekszik a jóra. A “dereka” és a “fája” tévválaszok szintén anatómiailag vagy fizikailag értelmesek lennének, de a “keze” az egyetlen, amely a közmondás eredeti képét hordozza.
5. kérdés: “Okos embernek … a neve.” Helyes válasz: mester “Okos embernek mester a neve” – a tudás és a hozzáértés megbecsülésének egyik legegyszerűbb és legtömörebb megfogalmazása. A “mester” cím hagyományosan a legmagasabb szakmai elismerést jelölte a céhrendszerben és a népi hagyományban egyaránt. A “felcser” (orvos helyettese) és a “koros” (idős) tévválaszok részben hasonló kategóriákba esnek, de a “mester” az egyetlen, amely a közmondás eredeti értékelrendszerét hordozza.
6. kérdés: “A vén … is van vér.” Helyes válasz: kecskében “A vén kecskében is van vér” – az életkorral nem feltétlenül fogy el az életerő, a vágy és a szenvedély: még az idős ember is tud aktív és élni akaró lenni. A kecske itt nem véletlenül szerepel: a népi szimbolikában a kecske makacs, élénk, kiszámíthatatlan állat – és ezek a tulajdonságok az idős, de még tele vérű emberre is illenek. A “lányban” és az “asszonyban” tévválaszok emberi szereplőket hoznának be, de a közmondás épp az állat-ember párhuzammal ér el nagyobb távolságot és humort.
7. kérdés: “Pénteki öröm, vasárnapi … .” Helyes válasz: üröm “Pénteki öröm, vasárnapi üröm” – az üröm egy keserű ízű gyógynövény, és itt átvitt értelemben a keserűséget, a bánatot jelöli. A közmondás azt mondja ki, hogy a hét elején (pénteken) talált öröm hamar keserűvé válhat (vasárnapra). A “káröröm” és a “jöttöm” tévválaszok rímelnének, de az “üröm” az egyetlen valódi, eredeti szó – és a rímpár (öröm-üröm) maga is a közmondás legszebb formai jellemzője.
8. kérdés: “Az … egy tálból eszik az emberrel.” Helyes válasz: adósság “Az adósság egy tálból eszik az emberrel” – az adósság nem hagyja el az embert, mindig ott van mellette, mint egy hűséges (de nem kívánatos) asztaltárs. A közmondás az adósság ragaszkodó, kitartó természetét emeli ki: nem lehet elkerülni, mindig ott van, mint egy alvajáró vendég. Az “anyós” tévválasz is viccesnek tűnik ebben a kontextusban, de az “adósság” az egyetlen, amely az anyagi kényszert és a tehertételt pontosan kifejezi.
9. kérdés: “Szemérmes … üres a tarisznyája.” Helyes válasz: koldusnak “Szemérmes koldusnak üres a tarisznyája” – aki nem mer kérni, szégyell kéregetni, az nem kap semmit. A közmondás a merészség és az önérvényesítés fontosságát fejezi ki: a szemérmes, visszahúzódó ember nem jut hozzá ahhoz, ami kell neki. A “leánynak” és a “bojtárnak” tévválaszok más élethelyzeteket idéznek, de a “koldus” az egyetlen, ahol a szemérmesség és az üres tarisznya közötti összefüggés a legélesebb és legigazabb.
10. kérdés: “Ahol nincs ló, ott a … is jó.” Helyes válasz: szamár “Ahol nincs ló, ott a szamár is jó” – a hiányzó jobb megoldás helyett az alacsonyabb rendű is megteszi. A közmondás a pragmatizmus és a realitásérzék egyik legtömörebb kifejezése: ha nem érhető el az ideális, akkor a második legjobb is elfogadható. A “csikó” (fiatal ló) és a “marha” tévválaszok nem találják el a közmondás eredeti szellemiségét: a szamár a ló “alacsonyabb rendű” helyettese, és ez az ellentét adja a közmondás lényegét.
GYIK
Mik azok a közmondások és miért fontosak a magyar népi hagyományban? A közmondások tömör, általános érvényű, hagyományos mondások, amelyek tapasztalatokat, erkölcsi elveket és életbölcsességeket fogalmaznak meg. A magyar közmondások a népi kultúra egyik leggazdagabb rétegét alkotják – évszázados paraszti, mezőgazdasági és közösségi tapasztalat sűrített formájában. Egy-egy közmondás mögött sokszor egész élet bölcsessége és megfigyelése húzódik.
Kvíz: ki tudod egészíteni a magyar közmondásokat? A közmondások kiegészítő kvíze az egyik legszellemesebb és legtöbbeket meglepő szórakoztató teszt – mert a közmondásokat mindenki ismeri, de a pontos befejezés sokszor kiesik az emlékezetből. Az egy-két szavas különbség (eb vs. rossz, üröm vs. káröröm) pontosan azt mutatja meg, ki hallotta ezeket valóban és ki csak sejti a választ.
Mi a különbség a közmondás és a szólás között? A közmondás teljes mondat, általános érvényű igazságot fogalmaz meg, és önmagában is érthető. A szólás ezzel szemben általában nem teljes mondat, és valamilyen állandósult szókapcsolat – például “kutyából nem lesz szalonna” közmondás, míg “felveszi a gatyát” szólás. A két fogalmat a mindennapi beszédben sokszor összekeverik, de a nyelvtudomány élesen megkülönbözteti őket.
Honnan erednek a magyar közmondások? A magyar közmondások forrásai rendkívül változatosak: a paraszti élet tapasztalatai, az állattartás és a mezőgazdaság megfigyelései, a vallási hagyomány, a szomszéd népek kultúrája és az irodalom egyaránt hozzájárultak. Néhány közmondásunk latin eredetűre vezethető vissza (pl. az egyházi hagyomány révén), mások szláv, török vagy német párhuzamokkal rendelkeznek.
Miért fontos a “Késő bánat, eb gondolat” közmondásban az “eb” szó? Az “eb” (kutya) szó a régi magyar nyelvhasználatban az értéktelen, haszontalan, sőt megvető jelzőként is szerepelt. A “késő bánat, eb gondolat” közmondásban tehát az “eb gondolat” azt jelenti: olyan értéktelen gondolat, mint amit egy kutya gondol – azaz semmi hasznú, semmit nem érő. Ha a “rossz gondolat” lenne az eredeti, elveszne ez az erős, képszerű értékítélet.
Hol lehet megtalálni a magyar közmondások teljes gyűjteményét? A magyar közmondások legteljesebb tudományos gyűjteménye Margalits Ede Magyar közmondások és közmondásszerű szólások (1896) és O. Nagy Gábor Magyar szólások és közmondások (1966) c. munkái. Online a MEK (Magyar Elektronikus Könyvtár) és számos folklorisztikai adatbázis is hozzáférhető. Ezek a gyűjtemények a magyar nyelv és népi bölcsesség egyik leggazdagabb tárházai.
