Napi helyesírás feladat: Aranylánc vagy arany lánc? Itt a hivatalos szabály!
Ez a figyelemfelkeltő, rózsaszín hátterű napi helyesírás feladat egy olyan ékszer nevére kérdez rá, amelyet mindannyian ismerünk, de leírni sokszor bizonytalanul szoktunk. A kérdés lényege: vajon egybeírjuk, különírjuk, vagy kötőjellel kapcsoljuk az anyagot (arany) és a tárgyat (lánc)? A magyar helyesírási szabályzat (AkH.) 12. kiadása tiszta vizet öntött a pohárba az anyagnévi jelzőkkel kapcsolatban, de a régi berögződések miatt sokan még mindig a “hagyományos” formát használják. A kötőjeles megoldás pedig egy tipikus túlbuzgó hiba.
Te naprakész vagy a szabályzatból? Egybe vagy külön kell írni?
A mai feladványunkban a helyes alakot kell kiválasztanod: Hogyan írjuk helyesen? Aranylánc, arany-lánc vagy arany lánc?
Nagyon sokféle kvízünk van, amivel karbantarthatod az agytekervényeidet, csak nézz körül nálunk és további érdekes napi játékokat találhatsz.
Tudod hogyan írjuk helyesen?
Share your Results:
GYIK
Melyik a szó helyes írásmódja? A hatályos szabályzat (AkH. 12. kiadás) szerint a helyes írásmód: arany lánc (különírva). Megjegyzés: A hagyomány és a korábbi szabályozás miatt az egybeírt aranylánc forma is rendkívül elterjedt, és bizonyos szótárak (pl. Osiris Helyesírás) “fajtanévként” (ékszerfajta) elfogadhatják egybeírva is, de a szigorú szabály szerint különírandó.
Miért kell (elvileg) különírni? Az anyagnévi jelzős szerkezeteket (amikor egy főnév anyagát egy másik főnév jelöli) alapesetben különírjuk. A szabályzat példái: arany gyűrű, fa asztal, vas korlát. Mivel az arany lánc esetében a lánc anyaga az arany, és nincs jelentésváltozás (nem jelent mást, mint egy láncot, ami aranyból van), a különírás a szabályos.
Mi a helyzet az arany-lánc (kötőjeles) változattal? Ez a forma teljesen helytelen. Kötőjelet csak speciális esetekben használunk (pl. háromnál több szóból álló, hat szótagnál hosszabb összetételek, vagy mellérendelő szerkezetek), itt viszont egy egyszerű jelzős szerkezetről van szó.
Mikor írjuk egybe az ilyen szavakat? Csak akkor, ha jelentésváltozás történik, azaz a szókapcsolat mást jelent, mint a tagjai külön-külön. Például: aranyeső (növény, nem pedig égből hulló arany), aranyköpés (szállóige). Az ékszereknél ilyen jelentésváltozás nincs, ezért indokolt a különírás.
Hol gyakorolhatom még a helyesírást? A Keresztlabda.hu „Napi helyesírás feladat” rovatában rendszeresen tesztelheted tudásodat a legtrükkösebb magyar kifejezésekkel.
