Retro kvízÁltalános KvízekKvízTudáspróba

Retró kvíz: „Mesterségem címere…” – Te ismered ezeket a régi mesterségeket?

A modern technológia világában hajlamosak vagyunk elfelejteni azokat a kétkezi mesterségeket, amelyek évszázadokon át meghatározták elődeink mindennapjait. A régi műhelyek illata, a szerszámok csilingelése és a mesterek tudása ma már csak a múzeumokban vagy a nagyszülők elbeszéléseiben él tovább. Ez a nosztalgikus kvíz most visszarepít a vásárok és céhek korába, hogy kiderítse, mennyire ismered a feledésbe merülő szakmákat.

Ebben a hagyományőrző feladatsorban tíz régi mesterséget kell beazonosítanod a leírásuk alapján. Kiderül például, hogy tudod-e, mivel foglalkozott pontosan a tímár, és miben különbözött a munkája a szűcsétől. Vajon tisztában vagy-e azzal, hogy a bognár kerekeket készített vagy hordókat, és hogy a mézesbábosok milyen formákat árultak a búcsúban? De az is próbára teszi a tudásodat, hogy felismered-e a drótostót feladatát, és tudod-e, kinek segített a vincellér a szőlőhegyen. Ez a kvíz garantáltan tiszteletet ébreszt a régi idők mesterei iránt!

Ha sikerült minden mesterséget helyesen párosítanod a tevékenységével, és úgy érzed, téged bármelyik céh szívesen látna tagnak, csatlakozz a Facebook csoportunkhoz, ahol megoszthatod velünk a családodban előforduló régi szakmákat is. Amennyiben vérszemet kaptál és még több történelmi időutazásra vágysz, várnak rád további tudáspróba kvízek az oldalunkon. A munka végeztével pedig, ha egy kis lazításra vágysz, érdemes felkeresned a Keresztlabda YouTube csatorna érdekes videóit is!

Hirdetés
0%

Ki volt a kékfestő?

Helyes! Helytelen!

Ki volt a vincellér?

Helyes! Helytelen!

Ki volt a jegesember?

Helyes! Helytelen!

A ____ dolga az állatbőr megmunkálása volt, de a többi bőrmesterrel ellentétben ő a nyersbőr készítésével, cserzésével foglalkozott, emellett egyszerűbb lábbeliket varrott.

Helyes! Helytelen!

A ____ vásárokon, búcsúkon, piacokon árusították a kézzel készített süteményeiket, amik legtöbbször valamilyen bábut, például pólyásbabát, huszárt, betyárt, lányt formáztak.

Helyes! Helytelen!

Ki volt a drótostót?

Helyes! Helytelen!

Ki volt a kádár?

Helyes! Helytelen!

Ki volt a révész?

Helyes! Helytelen!

Ki volt a kefekötő?

Helyes! Helytelen!

Ki volt a bognár?

Helyes! Helytelen!

Kvíz: „Mesterségem címere…” – Te be tudod azonosítani ezeket a régi mesterségeket? Sikerül a 10/10?

Share your Results:

Kérdések

1. Ki volt a révész? Helyes válasz: A révész a folyók bizonyos pontjain a két part között közlekedő hajók vagy kompok kezelője volt. Érdekesség: A révészeknek régen kiemelt szerepük volt, hiszen hidak híján ők kötötték össze a világot. A “rév” szó nemcsak az átkelőhelyet jelentette, hanem az átkelésért fizetett díjat is.

2. Ki volt a bognár? Helyes válasz: A bognár kerekek készítésével foglalkozó kisipari kézműves. Érdekesség: Bár a kovács készítette a vasalatokat, a szekér fa részeit, így a kerekeket is a bognár (más néven kerékgyártó) faragta ki. A mesterség bonyolultságát jelzi, hogy egyetlen kerék elkészítése is óriási precizitást igényelt, hogy ne “üssön” menet közben.

3. Mivel foglalkozott a tímár? Helyes válasz: A tímár dolga az állatbőr megmunkálása volt, a többi bőrmesterrel ellentétben ő a nyersbőr készítésével, cserzésével foglalkozott. Érdekesség: Ez volt az egyik legkellemetlenebb szaggal járó munka. A tímárok gyakran a városok szélén, vizek mellett dolgoztak, mert a bőröket sokat kellett áztatni, és a felhasznált anyagok miatt a műhely messziről “bűzlött”.

4. Ki volt a kefekötő? Helyes válasz: A kefekötő keféket és más kefeforma eszközöket, például seprűt, meszelőt, ecsetet, pamacsot készítő mesterember volt. Érdekesség: Ismerős a mondás: “Iszik, mint a kefekötő”? A hiedelem szerint azért alakult ki, mert a kefekötőknek munka közben sok port kellett belélegezniük, és a torkukat “öblögették” gyakran, bár valószínűbb, hogy a vándorló életmódjuk miatt látogatták sűrűn a kocsmákat.

5. Ki volt a drótostót? Helyes válasz: A drótostót törött cserépedények és lyukas fémedények javításával foglalkozó vándoriparos volt. Érdekesség: Régen nem dobták ki a törött agyagedényt! A drótostót (aki gyakran a Felvidékről származott, innen a név) egyedi technikával “drótba fonta” az edényt, ami így még évekig használható maradt. Jellegzetes kiáltásukról már messziről felismerték őket.

6. Kik voltak a mézesbábosok? Helyes válasz: A mézesbábosok vásárokon, búcsúkon, piacokon árusították a kézzel készített süteményeiket, amik legtöbbször valamilyen bábut formáztak. Érdekesség: A leghíresebb vásárfia a “tükrös szív” volt. Ha egy legény ilyet vett a kiválasztott lánynak, az felért egy szerelmi vallomással. A mézeskalácsosságot gyakran a gyertyaöntéssel együtt űzték, mert mindkettőhöz mézre és viaszra volt szükség.

7. Ki volt a vincellér? Helyes kvíz válasz: A vincellér, más néven szőlőműves, a szőlők kezelésével és megőrzésével foglalkozott. Érdekesség: A vincellér nem egyszerű napszámos volt, hanem a szőlőbirtok szakmai vezetője. Ő döntötte el, mikor kell metszeni, és mikor kezdődhet a szüret. Egy jó vincellér aranyat ért a gazdának.

8. Ki volt a kádár? Helyes kvíz válasz: A kádár főként hordókat, kádakat, dézsákat készített, aminek hasznát tudták venni a bortermelő vidékeken. Érdekesség: A kádárok (vagy bodnárok) munkája szorosan összefüggött a borászattal. A hordók készítésekor a dongákat tűz felett hajlították meg, amihez nagy fizikai erő és rutin kellett. Nélkülük nem lett volna miben érlelni a bort.

9. Ki volt a kékfestő? Helyes kvíz válasz: A kékfestő kész vásznakat mintázott meg – mintázta, szárította, vasalta a vásznakat. Érdekesség: A kékfestés egy speciális eljárás, ahol egy gátlószerrel nyomták a mintát a fehér vászonra, majd az egészet kékre festették (eredetileg indigóval). A végén a gátlószer lemosása után tűnt elő a fehér minta a kék alapon. Ez ma már a szellemi kulturális örökség része.

10. Ki volt a jegesember? Helyes válasz: A jegesember segített a folyót borító jégpáncélt feltörni, hogy azt így készült léket hűtőként, fagyasztóként lehessen használni. (Illetve: hordta a jeget a háztartásokba). Érdekesség: Mielőtt feltalálták volna az elektromos hűtőszekrényt, a “jesszekrényekbe” a jegesember hozta a tömböket lovaskocsival vagy teherautóval. A gyerekek imádták, mert a kocsi után szaladva gyakran kaptak jégforgácsot hűsítőként.

GYIK

Miért tűntek el ezek a régi mesterségek? Az ipari forradalom és a technológia fejlődése feleslegessé tette a kézi megmunkálást. A gépek gyorsabban és olcsóbban állítják elő a hordókat, kerekeket, a hűtőszekrények pedig kiváltották a jegesembereket.

Mennyire nehéz ez a kvíz a mai fiataloknak? A tapasztalatok szerint a 30 év alatti korosztálynak ez a kvíz komoly kihívást jelenthet, mivel ők már nem találkoznak ezekkel a kifejezésekkel a mindennapokban, hacsak nem a történelemkönyvekben.

Hol találkozhatunk még ma is ezekkel a szakmákkal? Leginkább skanzenekben, kézműves vásárokon és hagyományőrző rendezvényeken. Néhány mesterség, mint a kékfestés vagy a mézeskalács-készítés, iparművészetként él tovább.

Mi a különbség a bognár és a kádár között? Bár mindketten fával dolgoztak, a bognár a járművek (szekerek, kocsik) fa alkatrészeit és kerekeit készítette, míg a kádár a folyadéktárolásra alkalmas edények (hordók, dézsák) specialistája volt.

Használható ez a kvíz iskolai oktatásban is? Igen, ez a kvíz kiváló kiegészítő anyag lehet történelem vagy honismeret órákon, segítve a diákokat abban, hogy játékos formában ismerjék meg őseink életmódját.

Honnan erednek ezek a mesterségnevek? A legtöbb név a tevékenységből vagy a felhasznált anyagból ered, és mára a leggyakoribb magyar vezetéknevekké váltak (pl. Kovács, Szabó, Varga, Tímár), így őrizve a szakmák emlékét.

Judit

Judit vagyok, a Keresztlabda kvízszerzője. A fejemben mindig új kérdések cikáznak, és imádom a legérdekesebb tényeket izgalmas feladványokká formálni. Legyen szó általános műveltségről vagy tematikus tesztekről, minden egyes kvízemet azzal a céllal írom, hogy szórakoztató kihívást nyújtsak. Remélem, a kérdéseim neked is szereznek néhány vidám percet és sikerélményt!