Fizika kvíz: Itt most kizárólag a józan eszedre és az iskolai tudásodra lesz szükséged!
Sokszor hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a fizika csupán unalmas képletek és bonyolult törvények halmaza, pedig valójában a világ legizgalmasabb játékszere. Ez a pörgős kvíz most visszavezet az alapokhoz, és próbára teszi a józan paraszti eszedet olyan kérdésekkel, amelyek első ránézésre pofonegyszerűnek tűnnek. Biztosan te is emlékszel a klasszikus iskolai beugratós kérdésre: vajon egy kiló vas vagy egy kiló libatoll a nehezebb? Bár a válasz ott lapul a nyelved hegyén, hidd el, a fajsúly és a sűrűség trükkös dolgokra képes.
Ebben a játékos összeállításban nem számításokat kell végezned, csupán el kell döntened két dologról, hogy melyik a nehezebb vagy éppen a könnyebb. Könnyen lehet, hogy a szemed azt súgja, a nagyobb tárgy biztosan súlyosabb is, de ez a kvíz gyorsan bebizonyítja, hogy a méret nem minden. Készülj fel rá, hogy olyan hétköznapi anyagok és tárgyak kerülnek mérlegre, amelyekkel nap mint nap találkozol, mégis okozhatnak meglepetést. Itt az ideje, hogy leporold a tudásodat a sűrűségről és a tömegről, és megmutasd, hogy nem dőlsz be az optikai csalódásoknak.
Ha sikerült minden párbajból győztesen kikerülnöd, és élvezted ezt a kis agytornát, gyere és csatlakozz a Facebook csoportunkhoz, ahol megvitathatjuk, melyik kérdés volt a legbecsapósabb. Amennyiben vérszemet kaptál és még több tudományos vagy logikai kihívásra vágysz, bátran nézz szét a további tudáspróba játékok között is az oldalunkon, mert ez a kvíz csak a bemelegítés volt. Ha pedig inkább hátradőlnél egy videó mellett, a Keresztlabda YouTube csatorna érdekes tartalmai garantálják a kikapcsolódást.
mustárgáz
Etén
szén-dioxid
Hidrogén
szén-monoxid
hélium
Metán
Klórgáz
PB gáz
Ammónia
Share your Results:
Kérdések
Tárgy: Mustárgáz Helyes kvíz válasz: Nehezebb Érdekesség: A mustárgáz (kén-mustár) valójában folyadékpermet, amely sokkal nehezebb a levegőnél. Az I. világháborúban ezért volt annyira pusztító a lövészárkokban: a gáz leült a mélyedésekbe, és napokig ott maradt, folyamatosan mérgezve a katonákat.
Tárgy: Hidrogén Helyes válasz: Könnyebb Érdekesség: A hidrogén a legkönnyebb gáz az univerzumban. Sűrűsége a levegőének mindössze tizennegyede. Érdekesség, hogy bár a Hindenburg-katasztrófa miatt veszélyesnek tartják, a hidrogén olyan gyorsan száll felfelé, hogy szabad téren egy szivárgás kevésbé okoz robbanásveszélyes elegyet, mint a nehezebb gázok.
Tárgy: Etén (Etilén) Helyes kvíz válasz: Könnyebb (valójában majdnem egyforma, de picit könnyebb: 28 g/mol vs 29 g/mol) Érdekesség: Az etén egy növényi hormon, amely a gyümölcsök érését szabályozza. Ezért nem szabad banánt és almát együtt tárolni: az általuk kibocsátott eténgáz felgyorsítja a többi gyümölcs rothadását is.
Tárgy: Hélium Helyes kvíz válasz: Könnyebb Érdekesség: A nemesgázok közül a hélium a legkönnyebb. Mivel teljesen semleges és nem lép reakcióba semmivel (nem éghető), ez a legbiztonságosabb töltőgáz a lufikhoz. A Földön ritka, mert olyan könnyű, hogy egyszerűen “kiszökik” a légkörből az űrbe.
Tárgy: Klórgáz Helyes válasz: Nehezebb Érdekesség: A klórgáz sűrűsége kb. 2,5-szerese a levegőének. Ezért ha uszodában vagy ipari területen klórszivárgás történik, a gáz a padló közelében terjed. A menekülést ezért mindig a lehető legmagasabb pont felé (pl. emeletre) kell irányítani.
Tárgy: PB gáz (Propán-bután) Helyes válasz: Nehezebb Érdekesség: Ez a legfontosabb biztonsági tudnivaló a háztartásokban: a palackos gáz nehezebb a levegőnél! Ha szivárog, nem szellőzik ki az ablakon át, hanem “megfolyik” a padlón, mint a víz, és feltölti a pincéket, aknákat, ami robbanáshoz vezethet.
Tárgy: Szén-dioxid Helyes válasz: Nehezebb Érdekesség: A “mustgáz” néven ismert jelenség okozója. Mivel nehezebb a levegőnél, a pincék alján gyűlik össze erjedéskor. Ezért tartják a gyertyát derékmagasság alatt: ha a láng kialszik, az jelzi, hogy a láthatatlan gázszint már veszélyes magasságban van.
Tárgy: Ammónia Helyes válasz: Könnyebb Érdekesség: Az ammónia (NH3) majdnem feleolyan sűrű, mint a levegő. Ezért a hűtőházakban bekövetkező ammóniaszivárgásnál a gáz a mennyezet felé száll. Ez az egyik oka, hogy a vészjelzőket magasan helyezik el.
Tárgy: Metán (Földgáz) Helyes válasz: Könnyebb Érdekesség: A vezetékes gáz fő alkotóeleme. Ellentétben a PB-gázzal, a metán felfelé száll. Ezért, ha a konyhában gázszagot érzünk, az ablaknyitás hatékony kereszthuzatot csinál, ami kiviszi a gázt a lakásból.
Tárgy: Szén-monoxid Helyes kvíz válasz: Könnyebb Érdekesség: Ez egy trükkös kérdés: a szén-monoxid (28 g/mol) és a levegő (29 g/mol) sűrűsége majdnem azonos, de a CO egy hajszállal könnyebb. A gyakorlatban azonban a hőáramlás miatt kiválóan elkeveredik a levegővel, ezért kell a CO-érzékelőt fejmagasságba szerelni, nem a plafonra vagy a padlóra.
GYIK
Hogyan jegyezzem meg, melyik gáz száll lefelé és melyik felfelé? A legegyszerűbb szabály a 29-es szám (a levegő átlagsúlya). Ha a gáz moláris tömege ennél nagyobb (pl. CO2=44, Klór=71), akkor lesüllyed. Ha kisebb (pl. Metán=16, Hélium=4), akkor felszáll.
Miért veszélyesebb a PB gáz szivárgása, mint a földgázé? Mert a PB gáz (propán-bután) nehezebb a levegőnél, így a padlón gyűlik össze, befolyik a repedésekbe, pincékbe, és nagyon nehéz kiszellőztetni. A földgáz (metán) könnyebb, így egy nyitott ablakon át magától is távozik a plafon alól.
Miért használtak mustárgázt a háborúban, ha nehezebb a levegőnél? Pont azért, mert nehezebb! A gáz nem oszlott el a szélben, hanem “belefolyt” a lövészárkokba és bunkerekbe, ahol a katonák rejtőztek, és napokig ott is maradt a talaj közelében.
Tényleg könnyebb a szén-monoxid a levegőnél? Igen, de csak minimálisan (kb. 3%-kal). Ezért a gyakorlatban úgy viselkedik, mintha a levegővel azonos sűrűségű lenne: tökéletesen elkeveredik vele, kitöltve a teljes teret. Ez teszi olyan veszélyes “csendes gyilkossá”.
Melyik gáz a legkönnyebb a felsoroltak közül? A hidrogén. Sűrűsége annyira kicsi, hogy ha egy lufit megtöltünk vele, az sokkal nagyobb emelőerőt fejt ki, mint a hélium (viszont robbanásveszélyes, ezért nem használják partilufikhoz).
Nehéznek számít ez a kémiai kvíz? A kvíz logikai alapú. Ha valaki tisztában van a gázok alapvető tulajdonságaival (pl. hogy a héliumos lufi száll, a pincegáz pedig öl), akkor könnyen elérhető a 10/10-es eredmény.
