Villám kvíz: Rég elfeledett szavak. Lássuk, tudod-e mindnek a jelentését?

1. kérdés: Rabsic Helyes kvíz válasz: Orvvadász A rabsic szó a német “Rabenschiss” vagy inkább a “Raubschütz” (orvvadász) szóból ered, és a Kárpát-medence erdős vidékein volt elterjedt – főleg ott, ahol a magyar és a német kultúra érintkezett. Az orvvadász olyan személyt jelölt, aki engedély nélkül vadászott az uraság földjén – ez súlyos büntetéssel járt a feudális rendszerben. A betörő szó tévválasz: ahhoz a “rabló” szócsalád lenne közelebb, nem a “rab” + “sic” összetétel.

2. kérdés: Krucifix Helyes kvíz válasz: Feszület A krucifix a latin “crux” (kereszt) és “fixus” (rögzített) szavakból ered – Jézus Krisztus keresztre feszített alakját ábrázoló vallási szobrot vagy képet jelöl. A szó a középkori latin egyházi terminológiából kerülő be a köznyelvbe, és ma is aktívan használt, bár kissé régies hangulatú kifejezés. Az “ördögfióka” tévválasz – bár létezik ilyen szó a magyarban – egészen más kategória. A krucifix mint fogalom az európai keresztény kultúra egyik legelterjedtebb vizuális szimbóluma.

3. kérdés: Kótyavetye Helyes kvíz válasz: Árverés A kótyavetye (régiesen: kótyavetye) egy régi magyar szó az árverésre, a nyilvános elárverezésre. Eredetileg katonai árverést jelölt, ahol a hadizsákmányt adták el – a szó feltehetőleg a “kótya” (kikiáltó, dobos) és a “vetye” (dobás, kínálat) összetételéből áll. A szó Arany János, Jókai Mór és más 19. századi magyar írók műveiben is előfordul, és ma az archaikus szókincs egyik legkedvesebb darabja. “Kótyavetyére vet” = nyilvánosan elad, kiárusít.

4. kérdés: Aló mars Helyes válasz: Gyerünk, indulj! Az “aló mars!” kifejezés a francia “allons, marche!” (menjünk, menetelj!) torzult formája, amely a napóleoni háborúk idején kerülhetett a magyar katonai szlengbe, majd onnan a köznyelvbe. Biztatásra, sürgetésre, továbbléptetésre használták – “gyerünk, ne tétovázz!” értelemben. Ma is megtalálható az idősebb generáció szóhasználatában, különösen vidéken és a Kárpát-medence peremterületein, ahol a régi katonai és polgári szókincs tovább élt.

5. kérdés: Fuszulyka Helyes válasz: Bab A fuszulyka a bab tájnyelvi neve, amely elsősorban az erdélyi és kelet-magyarországi nyelvjárásokban él. A szó a törökből ered (fasulye = bab), amely az oszmán uralom öröksége a Kárpát-medence gasztronómiai szókincsében. A fuszulyka főzelék, leves és töltelék formájában egyaránt ismert az erdélyi konyhában. Ez a szó az egyik szép példája annak, hogyan őriz meg egy tájnyelv olyan idegen szavakat, amelyek a közmagyarból már kiszorultak.

6. kérdés: Sezlony Helyes válasz: Heverő A sezlony a francia “chaise longue” (hosszú szék) magyarosított formája – egy hosszabb, dőlni is alkalmas kanapéféleség, amely a 19–20. századi polgári lakáskultúra egyik jellegzetes bútoradarabja volt. A szó a 20. század közepéig aktívan élt a köznyelvben, majd a “kanapé” és a “heverő” szavak szorították ki. A “chaise longue” ma újra divatos fogalom a design- és lakberendezési világban – de a sezlony szó maga már csak az idősebb generáció emlékezetében él.

7. kérdés: Tutujgat Helyes válasz: Szeretget, kényeztet A tutujgat szó a gyengédség, az elkényeztetés és a szeretgetés kifejezője – elsősorban gyerekekkel vagy állatokkal való kedves bánásmódra használták. A “tutus” (gyengéd simogatás) tőből képzett ige a népi szeretetnyelvészet egyik legszebb szava. Ma már szinte kizárólag az idősebb generáció szóhasználatában él, de a hangzása és a jelentése olyan meleg és képszerű, hogy nehéz elfelejteni, ha egyszer hallja az ember.

8. kérdés: Abriktol Helyes válasz: Kioktat, megver Az abriktol szó a német “abrichten” (idomít, betanít) igéből ered, és kettős jelentéssel bír a magyarban: egyrészt állatokat “betanít, idomít”, másrészt – átvitt értelemben – embert “megver, helyreigazít, kemény szóval megfedd”. Ez a kettős jelentés tipikusan tükrözi azt a módot, ahogyan az idegen szavak a népi szóhasználatban új, tágabb vagy átvitt értelmet vesznek fel. Az “állatokat megetet” tévválasz teljesen más fogalom – az etetés és az idomítás között lényeges különbség van.

Mik azok az elfeledett magyar szavak és hol használják még őket? Az elfeledett magyar szavak olyan régi, archaikus vagy tájnyelvi kifejezések, amelyek a standard köznyelvből mára kiszorultak, de irodalmi szövegekben, idős emberek szóhasználatában és egyes vidéki nyelvjárásokban még élnek. Ilyen szavak például a kótyavetye (árverés), a fuszulyka (bab) vagy a sezlony (heverő) – mindegyik egy letűnt korszak és kultúra nyoma a magyar szókincsben.

Kvíz: ismered az elfeledett és archaikus magyar szavakat? Az elfeledett szavak kvízei az egyik legszellemesebb és legkülönlegesebb nyelvészeti tesztek – nem nyelvtani szabályokat kérdeznek, hanem azt, mennyire ismerjük saját anyanyelvünk régi, elfeledett rétegeit. Ezek a szavak nemcsak érdekesek, hanem az emberiség kulturális emlékezetének részei is.

Honnan ered a kótyavetye szó és mit jelent pontosan? A kótyavetye régi magyar szó az árverésre, nyilvános elárverezésre – eredetileg katonai hadizsákmány elárverezését jelölte. A “kótya” szó feltehetőleg a kikiáltóra, a “vetye” a dobásra utal. Arany János és Jókai Mór is használta műveikben. A “kótyavetyére vet” kifejezés azt jelenti, hogy valaki valamit nyilvánosan, olcsón elad vagy feláldoz.

Mi a különbség a tájnyelv és az archaikus szókincs között? A tájnyelvi szavak egy adott földrajzi területen ma is élő, aktívan használt kifejezések – ilyen a fuszulyka (Erdélyben máig használt szó a babra). Az archaikus szókincs ezzel szemben olyan szavakból áll, amelyek az egész magyar nyelvterületen kimentek a divatból, és ma már csak irodalmi szövegekben vagy idős emberek szóhasználatában fordulnak elő. A kettő nem zárja ki egymást: egy szó lehet egyszerre tájnyelvi és archaikus.

Miért fontos megőrizni az elfeledett magyar szavakat? Az elfeledett szavak a magyar kulturális és történelmi emlékezet részei – bennük él az oszmán, a latin, a német és a francia hatás nyoma, amelyek évszázadokon át gazdagították a magyar szókincset. Elvesztésük nemcsak nyelvi, hanem kulturális szegényedés is. A Magyar Tudományos Akadémia és számos nyelvészeti projekt dolgozik ezek dokumentálásán és megőrzésén.

Melyik elfeledett szavaink erednek idegen nyelvekből? A kvíz szavai között több idegen eredetűt is találunk: a krucifix a latinból, az aló mars a franciából, a sezlony szintén a franciából, a fuszulyka a törökből, az abriktol a németből ered. Ez jól mutatja, hogy a magyar szókincs mennyire sokrétű és nyitott hatás befogadásra – a különböző korok, hódítások és kulturális kapcsolatok mind lenyomatot hagytak a nyelvben.