Történelem Kvíz: Tudod melyik évben voltak az alábbi események? Meglesz a 7 pont?
A történelemórák legnehezebb részei mindig is a végtelennek tűnő évszámok voltak. Miközben a királyok történeteit vagy a nagy csaták legendáit viszonylag könnyen megjegyeztük, a pontos dátumok bemagolása sokunknak okozott komoly fejtörést a dolgozatok előtt. Ebben a kvíz feladatsorban pontosan ezeket a klasszikus történelmi évszámokat vesszük elő, hogy megnézzük, kinek a fejében maradtak meg leginkább a legfontosabb hazai és világtörténelmi mérföldkövek.
Amerika felfedezése vagy államalapító Szent István koronázása valószínűleg mindenkinek kapásból beugrik, de azért érdemes figyelni, mert egy egy ravaszabb kérdés könnyen elbizonytalaníthat mindenkit. Vajon emlékszel még arra is, hogy pontosan mikor adták ki az Aranybullát, vagy mikor lépett be Magyarország az Európai Unióba? Esetleg meg kell állnod egy pillanatra a Nyugatrómai Birodalom bukásánál és a híres kiegyezés dátumánál? Nézzük meg, neked sikerül e gondolkodás nélkül rávágni a helyes válaszokat a kvízkérdésekre, és mennyire vagy képben a múlt nagy eseményeivel.
Ha szeretsz ilyen történelmi témákon agyalni és szívesen dumálnál a múltról másokkal is, akkor ugorj be a Kvízkuckó Facebook csoportunkba! Odabent egy klassz közösség vár, és mindig van valami új teszt. Ha pedig rögtön pörgetnéd tovább a feladványokat, a tudáspróba rovatunkban bőven találsz még mit kitölteni. Ha inkább videókat néznél az olvasás helyett, a Keresztlabda YouTube csatornája is nyitva áll előtted.
Melyik évben koronázták meg I. István királyt?
Melyik évben fedezte fel Kolumbusz Kristóf Amerikát?
Melyik évben jelent meg az I. Aranybulla?
Melyik évben koronázták meg Mátyás királyt (még a Szent Korona nélkül)?
Mikor írták alá a Trianoni Békét?
Melyik évben csatlakozott Magyarország az Európai Unióhoz?
Mettől meddig tartott a II. Világháború?
Melyik évben volt a Nyugatrómai Birodalom bukása?
Melyik évben koronázták Franciaország császáráva Bonaparte Napoleont?
Melyik évben írták alá az Osztrák-Magyar kiegyezést?
Share your Results:
Kérdések
1. kérdés: Mikor írták alá a Trianoni Békét? Helyes kvíz válasz: 1920 A Trianoni Békét 1920. június 4-én írták alá a versailles-i Nagy-Trianon palotában – ez a dátum a magyar történelem egyik legfájdalmasabb mérföldköve. Az első világháborút lezáró békediktátum értelmében Magyarország elveszítette területének kétharmadát és lakosságának több mint felét. Június 4-e ma a Nemzeti Összetartozás Napja Magyarországon. Az 1918-as dátum a háború végét, az 1922-es dátum pedig a Szovjetunió megalakulását jelzi – mindkettő csapda.
2. kérdés: Melyik évben koronázták meg I. István királyt? Helyes kvíz válasz: 1000 I. István koronázása 1000 karácsonyán (egyes források szerint 1001. január 1-jén) zajlott le – a pápa által küldött Szent Koronával. Ez az esemény nemcsak vallási aktus, hanem politikai mérföldkő is: Magyarország bekapcsolódott a keresztény Európába, és megszűnt puszta nomád fejedelemsége lenni. A kerek évszám – 1000 – az egyik legjobban megjegyezhető dátum a magyar történelemben, mégis a tévválaszok (1011, 985) sokakat megzavarnak.
3. kérdés: Melyik évben fedezte fel Kolumbusz Kristóf Amerikát? Helyes válasz: 1492 1492. október 12-én értek partot Kolumbusz hajói a Karib-tenger egyik szigetén – ezt a dátumot ma is “Kolumbusz-napként” ünneplik több országban (bár a megítélése egyre árnyaltabb). Az évszám azért is különleges, mert ugyanabban az évben fejezte be a Reconquistát is Spanyolország, és ekkor adtak ki a zsidókra vonatkozó kiűzetési rendeletet is. Az 1492 az egyik legismertebb évszám az egyetemes történelemben.
4. kérdés: Melyik évben csatlakozott Magyarország az Európai Unióhoz? Helyes válasz: 2004 Magyarország 2004. május 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz – a tíz új tagállam egyikeként, amelyek egyszerre léptek be (köztük Lengyelország, Csehország, Szlovákia, a három balti állam és Ciprus, Málta). Ez a “nagy bővítés” az EU történetének egyik legjelentősebb pillanata volt, és Magyarország számára a rendszerváltás utáni euroatlanti integráció csúcspontja. A 2008-as csapda különösen ravasz, mert abban az évben tört ki a globális pénzügyi válság.
5. kérdés: Melyik évben koronázták meg Mátyás királyt a Szent Korona nélkül? Helyes válasz: 1458 Hunyadi Mátyást 1458-ban választotta meg királynak a nemesi gyűlés a Duna jegén – de a Szent Korona ekkor III. Frigyes császár kezén volt, így a koronázás a korona nélkül zajlott le. A Szent Koronát csak 1464-ben sikerült visszaváltani, és ekkor koronázták meg Mátyást formálisan is. Mátyás uralma (1458–1490) a magyar középkor “aranykorának” számít – a reneszánsz kultúra, a Fekete Sereg és a Corvina-könyvtár korszaka.
6. kérdés: Melyik évben jelent meg az I. Aranybulla? Helyes válasz: 1222 Az Aranybullát II. András király adta ki 1222-ben – ez Magyarország első alkotmányos jellegű okmánya, amely korlátozta a királyi önkényt és biztosította a nemesség jogait. Az okmányt arany pecséttel látták el (innen az “arany” jelző), és tartalmazott egy ellenállási záradékot, amely szerint a nemesek fegyverrel is szembeszállhatnak a törvénytelen királlyal. Az angol Magna Cartával (1215) szokták párhuzamba állítani – és az Aranybulla mindössze 7 évvel fiatalabb nála.
7. kérdés: Melyik évben volt a Nyugatrómai Birodalom bukása? Helyes válasz: i.u. 476 476-ban Odoaker germán vezér megfosztotta trónjától az utolsó nyugatrómai császárt, Romulus Augustulust – ezt az eseményt tartja a történetírás a Nyugatrómai Birodalom végének és a középkor kezdetének. A 395-ös dátum a birodalom keleti és nyugati részre osztásának éve, a Kr. e. 33 pedig teljesen más korszak. A 476-os dátum az egyik legtöbbet emlegetett évszám az egyetemes történelemben.
8. kérdés: Melyik évben koronázták Napóleont Franciaország császárává? Helyes válasz: 1804 Napóleon Bonaparte 1804. december 2-án koronázta meg magát Franciaország császárává a Notre-Dame katedrálisban – VII. Pius pápa jelenlétében, de a koronát saját maga helyezte a fejére. Ez a gesztus szimbolikusan azt fejezte ki, hogy hatalmát nem az egyháztól, hanem saját katonai és politikai teljesítményétől nyerte. Jacques-Louis David híressé vált festménye örökítette meg a jelenetet, amelyen Napóleon Josephine-t koronázza meg.
9. kérdés: Melyik évben írták alá az Osztrák–Magyar kiegyezést? Helyes válasz: 1867 Az Osztrák–Magyar kiegyezést 1867-ben kötötték meg Deák Ferenc és Ferenc József között – ez teremtette meg az Osztrák–Magyar Monarchiát, és véget vetett az 1848–49-es szabadságharc utáni elnyomó neoabszolutista korszaknak. A kiegyezés értelmében Magyarország belügyeit maga igazgathatta, míg a külpolitika, a hadügy és a pénzügy közös maradt az osztrák féllel. 1867 a magyar történelem egyik legtöbbet vitatatott dátuma – sokan haladásnak, mások megalkuvásnak tartják.
10. kérdés: Mettől meddig tartott a II. világháború? Helyes válasz: 1939–1945 A II. világháború 1939. szeptember 1-jén kezdődött Lengyelország náci Németország általi megtámadásával, és 1945. szeptember 2-án ért véget Japán kapitulációjával. Az európai hadszíntéren 1945. május 8-án (V-E Day) fejezödött be a háború. A 1939–1944-es és az 1940–1945-ös változat tipikus csapda – az előbbi egy évvel rövidíti, az utóbbi egy évvel késlelteti a kezdetet.
GYIK
Mikor volt a Trianoni Béke és mit jelentett Magyarország számára? A Trianoni Békét 1920. június 4-én írták alá, amelynek értelmében Magyarország elveszítette területének kétharmadát és lakosságának több mint felét. Ez a dátum a magyar történelem egyik legfájdalmasabb mérföldköve, amelynek hatásai – a határon túli magyarság kérdése – máig meghatározzák a magyar politikai és kulturális identitást. Június 4-e ma a Nemzeti Összetartozás Napja.
Kvíz: mennyire ismered a magyar és az egyetemes történelem legfontosabb évszámait? A történelmi évszámok kvízei azért különösen szórakoztatóak, mert a nagy események sokszor pontosan ismert dátumokhoz kötödnek – de ezek az évszámok felnőttkorban meglepően könnyen feledésbe merülnek. Az Aranybulla (1222), a kiegyezés (1867) és Trianon (1920) a magyar történelem három olyan mérföldköve, amelyet minden magyarnak ismernie kellene.
Mi volt az Aranybulla és miért fontos a magyar alkotmánytörténetben? Az Aranybullát II. András király adta ki 1222-ben – ez Magyarország első alkotmányos jellegű okmánya, amely korlátozta a királyi hatalmat és biztosította a nemesség jogait. Az okmány ellenállási záradéka különösen fontos: ez alapján a nemesek törvényesen szembeszállhattak a törvénytelen királlyal. A Magna Cartával (1215) párhuzamba állítják, és a magyar jogfejlődés egyik alapköveként tartják számon.
Mikor és hogyan csatlakozott Magyarország az Európai Unióhoz? Magyarország 2004. május 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz, kilenc másik közép- és kelet-európai országgal együtt – ez volt az EU történetének legnagyobb egyszeri bővítése. A csatlakozás a rendszerváltás utáni euroatlanti integráció csúcspontja volt, és Magyarország számára a szabad mozgás, a strukturális alapok és az egységes piac megnyílását jelentette.
Mi volt a Nyugatrómai Birodalom bukásának jelentősége a történelemben? A Nyugatrómai Birodalom 476-os bukása hagyományosan az ókor végét és a középkor kezdetét jelzi a történetírásban. Odoaker germán vezér megfosztotta trónjától az utolsó nyugatrómai császárt, és ezzel megszűnt az a politikai és kulturális keret, amely évszázadokon át egységbe fogta Európa nagy részét. A birodalom kulturális öröksége – a latin nyelv, a kereszténység és a római jog – azonban tovább élt a középkorban és a modern Európában.
Miért koronázták Mátyás királyt a Szent Korona nélkül? Hunyadi Mátyást 1458-ban választotta meg a nemesi gyűlés, de a Szent Korona ekkor III. Frigyes császár kezén volt – az előző király, V. László zálogosította el. A koronát csak 1464-ben sikerült visszaváltani, és ekkor koronázták meg Mátyást formálisan is. A két dátum – 1458 és 1464 – közötti különbség az egyik legérdekesebb és legkevésbé ismert részlet Mátyás király történetéből.
