Kémia kvíz: Átmennél ma egy nyolcadikos kémiavizsgán? Teszteld a tudásod!
A kémia órák és a laboratóriumi kísérletek emléke sokunk számára egyet jelent a hatalmas falra akasztott periódusos rendszer böngészésével. Ez a pörgős kémia kvíz most arra vállalkozik, hogy visszarepítsen az iskolapadba, és alaposan letesztelje a memóriádat a legismertebb és a legritkább elemek vegyjeleivel kapcsolatban. Sokan azt hiszik, hogy az első hallás után azonnal tudják az oxigén vagy a hidrogén rövidítését, de amikor az igazán trükkös fémek vagy halogének becsapós betűkombinációi közül kell dönteni, hirtelen elbizonytalanodnak. Most kiderül, hogy mennyire vagy otthon a tudomány világában, és képes vagy e hiba nélkül kitölteni ezt az izgalmas villám kvíz feladatsort.
A tesztben nyolc rendkívül elgondolkodtató kérdést gyűjtöttünk össze a periódusos rendszer legérdekesebb soraiból. Kiderül például, hogy tisztában vagy e azzal, mi pontosan a jód vagy éppen a volfrám hivatalos rövidítése a nemzetközi jelölések szerint. De az is próbára teszi a lexikális tudásodat ebben a remek kvíz játékban, hogy felismered e a különbséget a nagyon hasonló hangzású fémek betűzése között, vagy rájössz e a helyes megoldásra a polónium és a francium kapcsán. Vajon emlékszel még a foszfor, a rubídium vagy a kadmium pontos kémiájára? Ezek a tudományos feladványok nemcsak megizzasztanak, hanem egy újabb kvíz kitöltése során értékes agytornát is biztosítanak az elmédnek.
Amennyiben szereted a tudományos kihívásokat és az ehhez hasonló fejtörőket, és szívesen lennél egy igazán okos közösség tagja, akkor gyere és csatlakozz a Keresztlabda Facebook csoportjához, ahol nap mint nap remek társaság és egy újabb elgondolkodtató kvíz feladvány vár. Ha úgy érzed, hogy maradt még benned lendület egy következő fordulóhoz, bátran kattints a további tudáspróba játékok oldalára a folytatásért. Ha pedig inkább csak szórakoztató és ismeretterjesztő videókat néznél és lazítanál egy kicsit, a Keresztlabda YouTube csatorna tartalmai biztosan lekötik majd a figyelmedet minden megoldott kvíz után.
Mi a Francium vegyjele?
Mi a Volfrám vegyjele?
Mi a Kadmium vegyjele?
Mi a Foszfor vegyjele?
Mi az Arzén vegyjele?
Mi a Polónium vegyjele?
Mi a Rubidium vegyjele?
Mi a Jód vegyjele?
Share your Results:
Kérdések
1. Kérdés: Mi a Volfrám vegyjele? Helyes válasz: W Érdekesség: A volfrám a legmagasabb olvadáspontú fém, ezért használták a hagyományos villanykörték izzószálaként. Vegyjele (W) a német wolfram névből ered, ami igazi kémiaórai beugratós kérdés, hiszen a magyar neve alapján sokan V betűre tippelnének!
2. Kérdés: Mi a Kadmium vegyjele? Helyes válasz: Cd Érdekesség: A kadmium egy ezüstös-fehér, mérgező nehézfém. A kémiai elemek történetében érdekes, hogy régen a laboratóriumokban és a festékiparban gyönyörű, élénk sárga és piros pigmentek (kadmiumsárga) előállítására használták a művészek.
3. Kérdés: Mi a Francium vegyjele? Helyes kvíz válasz: Fr Érdekesség: A francium a periódusos rendszer legkevésbé elektronegatív és az egyik legritkább eleme a Földön. Marguerite Perey fedezte fel 1939-ben, és a szülőhazájáról, Franciaországról nevezte el ezt a rendkívül instabil, radioaktív alkálifémet.
4. Kérdés: Mi a Rubídium vegyjele? Helyes válasz: Rb Érdekesség: A rubídium lángfestése lila színű, amiről a nevét is kapta (rubidus = sötétvörös). Ezek az elemek olyan hevesen reagálnak a vízzel, amit az iskolai kísérletek során a tanárok sokszor kifejezetten látványos módon demonstráltak a természettudományok iránt érdeklődő diákoknak.
5. Kérdés: Mi az Arzén vegyjele? Helyes válasz: As Érdekesség: Az arzén vegyjele az As. Bár az általános műveltség leginkább a történelem hírhedt mérgeként (például Agatha Christie krimijeiből) ismeri, a modern tudomány és a félvezetőipar ma is aktívan használja bizonyos ötvözetekben.
6. Kérdés: Mi a Jód vegyjele? Helyes válasz: I Érdekesség: A jód elengedhetetlen az emberi szervezet, különösen a pajzsmirigy egészséges működéséhez. Lilás-fekete kristályos anyag, amely melegítés hatására folyékony halmazállapot nélkül, közvetlenül lila gázzá szublimál a lombikban.
7. Kérdés: Mi a Polónium vegyjele? Helyes válasz: Po Érdekesség: Ezt a ritka és rendkívül radioaktív elemet a híres kétszeres Nobel-díjas tudós, Marie Curie fedezte fel, és szülőhazája, Lengyelország (Polonia) tiszteletére nevezte el. Felfedezése a modern fizika és kémia egyik legnagyobb mérföldköve volt.
8. Kérdés: Mi a Foszfor vegyjele? Helyes válasz: P Érdekesség: A foszfor (P) az élethez nélkülözhetetlen, jelen van a DNS-ünkben is. Nevének jelentése “fényhozó”, ami arra utal, hogy a fehérfoszfor a sötétben halványan világít. Mengyelejev táblázatában a nitrogéncsoport kiemelkedően fontos tagja.
GYIK
Kinek ajánlott ez a periódusos rendszer kvíz? Mindenkinek, aki szeretné felfrissíteni az általános iskolai emlékeit, vagy szimplán csak imádja a tudományokat. A vegyjelek tesztelése kiváló agytorna, és remekül karbantartja a memóriát és a lexikális tudást.
Milyen nehézségű kérdésekre számíthatunk a kvíz során? A feladatsor vegyes: a legismertebb alapanyagoktól (mint a Jód vagy a Foszfor) kezdve a ritkább, beugratósabb elemekig (mint a Francium vagy a Volfrám) mindennel találkozhatsz benne.
Miért hasznos a vegyjelek és a kémiai elemek ismerete? A kémiai elemek építik fel a körülöttünk lévő világot és a saját testünket is. A rövidítések (vegyjelek) ismerete segít eligazodni az élelmiszerek összetevői, a gyógyszerek vagy épp a mindennapi technológiai hírek között.
Ki alkotta meg az első periódusos rendszert? Dmitrij Mengyelejev orosz kémikus alkotta meg a ma is használt rendszer alapjait 1869-ben. Zsenialitása abban rejlett, hogy nemcsak rendszerezte az ismert elemeket, hanem üres helyeket is hagyott a később felfedezendő anyagoknak.
Vannak beugratós vegyjel kérdések a tesztben? Igen! A legjobb példa erre a Volfrám, aminek a vegyjele “W”, nem pedig V. Ez azért van, mert a nemzetközi jelölésrendszer gyakran a latin, görög vagy német elnevezéseket (Wolfram) veszi alapul.
Mi a legérdekesebb dolog az olyan ritka elemekben, mint a Polónium? Ezek az elemek rávilágítanak a tudománytörténet nagy pillanataira. A Polóniumot Marie Curie fedezte fel, és a szülőhazája, Lengyelország (Polonia) után nevezte el, ami gyönyörű példája a tudományos hazaszeretetnek.
