Régi szavak kvíze: Tíz elfeledett magyar tájszó amely garantáltan megizzaszt
A magyar nyelv egyik leggyönyörűbb és legváltozatosabb sajátossága, hogy a különböző tájegységeken és nyelvjárásokban olyan egyedi kifejezéseket találhatunk, amelyeket máshol talán sosem hallottak. Ez a hagyományőrző régi szavak kvíz most arra vállalkozik, hogy próbára tegye a szókincsedet a legkülönlegesebb hazai és erdélyi tájszavakkal kapcsolatban. Sokan azt hiszik, hogy az első hallás után azonnal értik a nagyszülők vagy a vidéki rokonok beszédét, de amikor egy teljesen ismeretlen vagy furcsa hangzású kifejezésre kérdezünk rá a válaszlehetőségek között, hirtelen elbizonytalanodnak. Most kiderül, hogy mennyire vagy otthon a magyar dialektusok világában, és képes vagy e hiba nélkül kitölteni ezt a szórakoztató és elgondolkodtató kvíz feladatsort.
A tesztben tíz rendkívül becsapós kérdést gyűjtöttünk össze a Kárpát medence legkülönfélébb szegleteiből. Kiderül például, hogy tisztában vagy e azzal, mit jelent pontosan a dunántúli régióban a csingál vagy a bakkog kifejezés, vagy éppen tudod e a választ az északkeleti nyelvjárásban használt nyivászta szó valódi jelentésével kapcsolatban. De az is próbára teszi a tudásodat ebben a remek kvíz játékban, hogy felismered e az olyan palóc és székely érdekességeket, mint a kompér vagy az iringál. Vajon rájössz e a helyes megoldásra, ha a sergő vagy a hömbölödik szavakat hallod? Ezek a feladványok nemcsak szórakoztatnak, hanem egy újabb kvíz kitöltése során nagyszerű lehetőséget adnak a kulturális gyökereink és a népi emlékezet ápolására is.
Amennyiben szereted a nyelvi kihívásokat és a hagyományőrző fejtörőket, és szívesen lennél egy okos közösség tagja, akkor gyere és látogass el a Keresztlabda oldalára, ahol mindig vár egy újabb elgondolkodtató kvíz feladvány. Ha úgy érzed, hogy maradt még benned lendület egy következő fordulóhoz, bátran kattints a további tudáspróba játékok oldalára a folytatásért. Ha pedig inkább csak szórakoztató és ismeretterjesztő videókat néznél és lazítanál egy kicsit, a Keresztlabda YouTube csatorna tartalmai biztosan lekötik majd a figyelmedet minden megoldott kvíz után.
A következő innen származó tájszavunk a csök, mi lehet a jelentése az alábbiak közül?
Sok olyan székely szó van, amely az egész magyar nyelvterületre átterjedt. De mit csinál aki bogározik?
Szintén a Nyugat-Dunántúlról származik a hömbölödik kifejezés. Mit jelent?
A nyugat-dunántúli régióban használják a csingál szót. Vajon tudod mit jelent?
A Közép-Dunántúli-Kisalföldi nyelvjárás is igen izgalmas. Tudod mit jelent, ha bakkog valaki?
Az én nagyim bizony nagyon sok palóc szót használt, pedig nem is Észak-Magyarországról származik. Gyakran használt kompért, mi lehet az?
Az északkeleti nyelvjárásban milyen aki nyivászta?
A sergő vásárokban, majálisokon használatos a mai napig. De mi lehet az?
Mit tesz, aki iringál?
Az előbbi kérdésből kifolyólag, vajon mi lehet a bikacsök?
Share your Results:
Kérdések
1. A nyugat-dunántúli régióban használják a csingál szót. Vajon tudod mit jelent? Helyes válasz: Lóg (szárítókötélről, korlátról) Érdekesség: A csingál egy rendkívül kifejező hangulatfestő szó, ami szinte láttatja velünk, ahogy egy ruhadarab vagy egy leeresztett kar ernyedten lóg, himbálózik a levegőben. Jellemzően a Nyugat-Dunántúlon, Vas és Zala vármegyékben bukkan fel a köznyelvben.
2. Szintén a Nyugat-Dunántúlról származik a hömbölödik kifejezés. Mit jelent? Helyes válasz: Legurul Érdekesség: Ha valami hömbölödik, az általában bukdácsolva, tehetetlenül gurul lefelé egy lejtőn. A falusi gyerekek gyakran használták ezt a szót, amikor a domboldalon játszva, nevetve “hömbölödtek” le a fűben.
3. A Közép-Dunántúli-Kisalföldi nyelvjárás is igen izgalmas. Tudod mit jelent, ha bakkog valaki? Helyes válasz: Nem tud aludni Érdekesség: Az éjszakai forgolódás, a nyugtalan, álmatlan ágyban hánykolódás tökéletes leírása a bakkogás. Ha valaki az éjszaka közepén a plafont bámulja, a helyiek arra bizony rásütik, hogy “egész éjjel csak bakkogott”.
4. A következő innen származó tájszavunk a csök, mi lehet a jelentése az alábbiak közül? Helyes válasz: Tuskó Érdekesség: A fák kivágása után a földben maradó, nehezen kiirtható, makacs fatuskót illették a csök névvel. Később átvitt értelemben a nagyon makacs, nyakas, “tuskó” viselkedésű emberekre is elkezdték használni.
5. Az előbbi kérdésből kifolyólag, vajon mi lehet a bikacsök? Helyes válasz: Bikának a hímvesszeje szárítva, botnak, fegyvernek használták Érdekesség: A bikacsök a pásztorok, csikósok és gulyások elengedhetetlen kelléke volt a pusztai életben. A speciálisan kiszárított, majd zsiradékkal rugalmassá tett eszköz hihetetlenül strapabíró volt, pásztorbotként és önvédelmi fegyverként is kiválóan funkcionált.
6. Az én nagyim bizony nagyon sok palóc szót használt, pedig nem is Észak-Magyarországról származik. Gyakran használt kompért, mi lehet az? Helyes válasz: Krumpli Érdekesség: A kompér (vagy grumpér, kolompér) a burgonya egyik legelterjedtebb vidéki elnevezése. Eredete a német/bajor “Grundbirne” (földi körte) szóra vezethető vissza, ami a nyelvjárásokban a sajátos magyar kiejtéshez formálódott.
7. A sergő vásárokban, majálisokon használatos a mai napig. De mi lehet az? Helyes válasz: Körhinta Érdekesség: A “sergő” vagy “sereglő” a forgó, körbe-körbe járó mozgásból (sergés) kapta a nevét. A vidéki búcsúk és vándorcirkuszok legnépszerűbb attrakciója volt, ahol a falusi fiatalok a láncos sergőn szórakoztak.
8. Mit tesz, aki iringál? Helyes válasz: Csúszkál a jégen Érdekesség: A téli fagyok beköszöntével a befagyott pocsolyákon és tavakon a gyerekek előszeretettel iringáltak. Ez a vidám, lendületes szó magában hordozza a jégen való siklás és az azzal járó játékos esések hangulatát.
9. Sok olyan székely szó van, amely az egész magyar nyelvterületre átterjedt. De mit csinál aki bogározik? Helyes válasz: Saját feje után megy Érdekesség: A székely nyelvjárás híres a képi, metaforikus kifejezéseiről. Aki “bogározik”, azt ahhoz a bogárhoz hasonlítják, amelyik céltudatosan, de a külső szemlélő számára látszólag kiszámíthatatlanul, csak a saját útját járja, nem törődve másokkal.
10. Az északkeleti nyelvjárásban milyen aki nyivászta? Helyes válasz: Cingár Érdekesség: Ha valakire azt mondják, hogy nyivászta, az bizony nem egy dicséret. Ezt a kifejezést a nagyon vékony, erőtlen, sovány, kissé nyápic testalkatú emberekre használják, legtöbbször enyhe gúnnyal fűszerezve.
GYIK
Miért izgalmasak a magyar tájszavas kvíz feladatok? A nyelvjárási kvíz játékok nem csupán szórakoztatóak, de egyfajta kulturális időutazást is jelentenek. Segítenek felfedezni a magyar nyelv rejtett kincseit, és olyan szavakat elevenítenek fel, amelyeket talán utoljára a nagyszüleinktől hallottunk.
Honnan erednek a különböző magyar nyelvjárások? A nyelvjárások a földrajzi elkülönülés, a történelmi események (például a török hódoltság) és a szomszédos népekkel való keveredés hatására alakultak ki. A zártabb közösségek évszázadokon át megőrizték sajátos szókincsüket és kiejtési szabályaikat.
Kinek ajánlott kitölteni egy ilyen nyelvi kvíz tesztet? Mindenkinek, aki szereti az anyanyelvét, és szívesen próbára teszi a szókincsét! Egy ilyen kvíz tökéletes agytorna, szórakoztató kihívás a család minden tagjának, és remek beszédtéma, ahol mindenki bedobhatja a saját vidékéről származó kedvenc kifejezéseit.
Mi a különbség a palóc és a székely nyelvjárás között? Bár mindkettő rendkívül gazdag tájszavakban, a palóc nyelvjárást elsősorban Észak-Magyarországon beszélik, és a legjellemzőbb sajátossága a rövid “a” hangok ajakkerekítés nélküli, nyíltabb ejtése (illabiális a). A székely nyelvjárás (Erdélyben) pedig a csavaros észjárású, ízes szóképekről és az archaikus, régi magyar szavak megőrzéséről ismert.
Mennyire használják még napjainkban a hagyományos tájszavakat? A televízió, az internet és a városiasodás hatására a tájszavak használata a mindennapi köznyelvben fokozatosan visszaszorul. Ugyanakkor az idősebb generációk és a hagyományőrző vidéki közösségek ma is aktívan használják őket, bizonyos régiókban pedig a helyi identitás büszke részei maradtak.
Hogyan őrizhetjük meg a kihalófélben lévő vidéki kifejezéseinket? A leghatékonyabb módszer, ha tudatosan használjuk őket, mesélünk róluk a gyerekeinknek, és nem hagyjuk kiveszni a családi anekdotákból. Az ilyen játékos tesztek, szótárak és a nyelvjárásgyűjtő munkák is mind hozzájárulnak e nyelvi örökség megmentéséhez.
