Retró kvíz: Hömbölödik és bakkog – 10 tájszó, ami kifoghat a városi emberen
A magyar nyelvjárások kincsesbányát jelentenek, tele olyan ízes kifejezésekkel, amelyeket ma már ritkán hallani. Ez a hagyományőrző nyelvi kvíz most arra vállalkozik, hogy felidézze a dédszüleink szókincsét, és tesztelje, mennyire érted a régies beszédet. Sokan azt hiszik, hogy tökéletesen beszélik az anyanyelvüket, de amikor egy váratlan tájszóval találkoznak a Dunántúlról vagy Székelyföldről, hirtelen elakad a szavuk. Most kiderül, hogy mennyire vagy járatos a népi kultúrában, és képes vagy helyesen megfejteni a furcsa hangzású igéket és főneveket.
A feladatsorban tíz különleges szót gyűjtöttünk össze az ország különböző szegleteiből. Kiderül például, hogy tisztában vagy e a sergő pontos jelentésével, vagy éppen tudod e, mit csinál az az ember, aki bakkog. De az is próbára teszi a tudásodat ebben a kvíz játékban, hogy felismered e a kompér szó mai megfelelőjét, vagy rájössz e, mit jelent a hömbölödik kifejezés. Ezek a szavak nemcsak a múltat idézik, hanem rávilágítanak nyelvünk sokszínűségére és gazdagságára is.
Amennyiben szereted a nyelvjárásokat és a néprajzi érdekességeket, és szívesen lennél egy hagyománytisztelő közösség tagja, akkor gyere és csatlakozz a Facebook csoportunkhoz, ahol mindig vár egy újabb szófejtő feladvány. Ha úgy érzed, hogy maradt még benned lendület egy következő fordulóhoz, bátran kattints a további tudáspróba kvízek oldalára a folytatásért. Ha pedig inkább csak népmeséket hallgatnál és lazítanál egy kicsit, a Keresztlabda YouTube csatorna tartalmai biztosan lekötik majd a figyelmedet.
Sok olyan székely szó van, amely az egész magyar nyelvterületre átterjedt. De mit csinál aki bogározik?
Az előbbi kérdésből kifolyólag, vajon mi lehet a bikacsök?
A sergő vásárokban, majálisokon használatos a mai napig. De mi lehet az?
A Közép-Dunántúli-Kisalföldi nyelvjárás is igen izgalmas. Tudod mit jelent, ha bakkog valaki?
Az északkeleti nyelvjárásban milyen aki nyivászta?
Szintén a Nyugat-Dunántúlról származik a hömbölödik kifejezés. Mit jelent?
Az én nagyim bizony nagyon sok palóc szót használt, pedig nem is Észak-Magyarországról származik. Gyakran használt kompért, mi lehet az?
Mit tesz, aki iringál?
A következő innen származó tájszavunk a csök, mi lehet a jelentése az alábbiak közül?
A nyugat-dunántúli régióban használják a csingál szót. Vajon tudod mit jelent?
Share your Results:
Kérdések
1. A nyugat-dunántúli régióban használják a csingál szót. Vajon tudod mit jelent?
- Helyes kvíz válasz: Lóg (szárítókötélről, korlátról)
- Rossz válaszok: Leszedi valaki a gyümölcsöket a fáról, Tésztát dagaszt
- Tudtad? A csingál kifejezést gyakran használják ruhákra (“kicsingálta a ruhát”), de akár lelógó tárgyakra is. Egy nagyon hasonló hangzású szó, a “csingáz” viszont azt jelenti, hogy iskolát kerül, vagyis lóg az óráról – a közös pont a “lógás”.
2. Szintén a Nyugat-Dunántúlról származik a hömbölödik kifejezés. Mit jelent?
- Helyes kvíz válasz: Legurul
- Rossz válaszok: A gombóc főzés közben szétesik, Megfordul
- Tudtad? Ez egy klasszikus hangutánzó szó, szinte halljuk, ahogy valami nehézkesen, döcögve gurul lefelé. Göcsejben és Hetésben gyakran hallani: “Lehömbölödött a dombú”, azaz legurult a dombról.
3. A Közép-Dunántúli-Kisalföldi nyelvjárás is igen izgalmas. Tudod mit jelent, ha bakkog valaki?
- Helyes kvíz válasz: Nem tud aludni
- Rossz válaszok: Dadogva beszél, Kecskén lovagol
- Tudtad? Bár a szó a bakkecskét juttathatja eszünkbe, semmi köze az állatokhoz. Arra az állapotra utal, amikor valaki csak forgolódik az ágyban, jár az agya, és nem jön álom a szemére. “Egész éjjel csak bakkogott” – mondták a nyugtalan alvóra.
4. A következő innen származó tájszavunk a csök, mi lehet a jelentése az alábbiak közül?
- Helyes válasz: Tuskó
- Rossz válaszok: Csónak, Buta ember
- Tudtad? Ez a szó remek példa arra, hogyan változik a nyelv. Míg a köznyelvben ma már mást értünk alatta (lásd a következő kérdést), a régi erdészeti és falusi nyelvben a kivágott fa földben maradt részét, a tuskót hívták így.
5. Az előbbi kérdésből kifolyólag, vajon mi lehet a bikacsök?
- Helyes válasz: Bikának a hímvesszeje szárítva, botnak, fegyvernek használták
- Rossz válaszok: Marhalábszár, Szárított marha lapocka…
- Tudtad? A bikacsököt (vagy bikacsöke) régen a rendfenntartók és a pásztorok használták “nevelőeszközként”. Mivel rugalmas, de kemény volt, nagyot ütött, de nem tört el. Készítése során a bikák nemi szervét kifőzték, majd súly alatt szárították egyenesre.
6. Az én nagyim bizony nagyon sok palóc szót használt, pedig nem is Észak-Magyarországról származik. Gyakran használt kompért, mi lehet az?
- Helyes válasz: Krumpli
- Rossz válaszok: Karalábé, Marharépa
- Tudtad? A burgonyának van a legtöbb magyar neve: krumpli, pityóka, kolompér, csucsorka, földialma. A “kompér” a kolompér rövidült, palócos változata. A Mátraalján és a Bükk vidékén ma is teljesen természetes szóhasználat.
7. A sergő vásárokban, majálisokon használatos a mai napig. De mi lehet az?
- Helyes válasz: Körhinta
- Rossz válaszok: Fabódé, Színpad
- Tudtad? A szó a “serög-forog” (sürög-forog) kifejezésből ered. A sergő a falusi búcsúk elengedhetetlen kelléke volt, ahol a legények meghívhatták a kiszemelt lányt egy menetre. Jellegzetes láncos körhintát kell alatta érteni.
8. Mit tesz, aki iringál?
- Helyes válasz: Csúszkál a jégen
- Rossz válaszok: Idegesít másokat, Hintán ringatózik
- Tudtad? Ez a kifejezés főleg a Dél-Dunántúlon volt elterjedt. A gyerekek téli szórakozását jelölte, amikor cipőtalpon csúszkáltak a befagyott tócsákon. A szó hangzása is kicsit a bizonytalan mozgást, a “ringást” idézi.
9. Sok olyan székely szó van, amely az egész magyar nyelvterületre átterjedt. De mit csinál aki bogározik?
- Helyes válasz: Saját feje után megy
- Rossz válaszok: Bogarakat gyűjt, Elgereblyézi a földet
- Tudtad? Ha valaki bogározik, az különc, önfejű, kicsit talán “bogaras” is. A székely észjárásban ez azt az embert jelöli, aki nem hallgat a jó szóra, hanem a saját (sokszor furcsa) elképzeléseit követi, akár a logikával szemben is.
10. Az északkeleti nyelvjárásban milyen aki nyivászta?
Tudtad? A szó a “nyavalyás” és a “nyív” szavakkal rokon. Olyan emberre mondják, aki betegesen sovány, gyenge testalkatú, mintha elfújná a szél. Szabolcsban és Borsodban még ma is hallani: “Egyél fiam, tiszta nyivászta vagy!”
Helyes válasz: Cingár
Rossz válaszok: Nyivákolva kiabál, Mosdatlan
GYIK
Miért hasznos kitölteni ezt a tájszólás kvízt? A régi szavak ismerete összeköt minket a múltunkkal és az őseinkkel. Nemcsak szórakoztató fejtörő, de segít megőrizni a magyar nyelv gazdag örökségét, amit lassan elfelejtünk a modern világban.
Hogyan teljesítek, ha 10-ből 5 pontot érek el? Mivel ezek a kifejezések erősen régiófüggőek, az 5 pontos eredmény teljesen átlagosnak számít, ha nem éltél vidéken. Ha viszont 8 pont fölött teljesítesz, akkor igazi nyelvjárás-szakértő vagy, akinek a kisujjában van a népi kultúra!
Melyik korosztálynak ajánlott ez a nyelvi kvíz? Gyakorlatilag mindenkinek! Az idősebbeknek kellemes nosztalgia, a fiataloknak pedig izgalmas felfedezés. A gyerekek számára különösen tanulságos lehet, hogy lássák, milyen színesen beszéltek a dédszüleik.
Ismerhetem ezeket a szavakat, ha budapesti vagyok? Igen, sok tájszó beépült a köznyelvbe, vagy irodalmi művekből (pl. Mikszáth, Móricz regényeiből) ismerős lehet. Előfordulhat, hogy “passzív tudásként” ott van a fejedben, csak ritkán használod őket.
Megoszthatom az eredményemet az ismerőseimmel? Természetesen! A végén érdemes kiposztolni a Facebookra, hogy “Ti tudjátok, mi az a bikacsök?”. Garantáltan beindítja a beszélgetést, hiszen mindenkinek van egy-egy vicces emléke ezekről a szavakról.
Mennyi időt vesz igénybe a kitöltés? Nagyjából 2 percet. A kérdések rövidek és pörgősek, így tökéletes kikapcsolódás egy kávé mellé, vagy amíg a buszra vársz.
