Történelem kvíz: Tudod, kinek köszönhetjük a golyóstollat és a színes tévét?
A magyar tudósok és feltalálók mindig is élen jártak az innovációban, és számos olyan eszközt adtak a világnak, amelyek nélkül ma már elképzelhetetlen lenne az életünk. A gyufától a számítástechnikán át az orvostudományig mindenhol ott van a “magyar agy” lenyomata. Ez a büszkeségre okot adó kvíz most próbára teszi a tudásodat nagyjainkról, és kideríti, mennyire ismered a leghíresebb hazai szabadalmakat.
Ebben a tudománytörténeti feladatsorban tíz zseniális elme találmányát kell helyesen beazonosítanod. Kiderül például, hogy tudod-e, pontosan mi fűződik Puskás Tivadar nevéhez: a telefonkagyló vagy a telefonközpont? Vajon tisztában vagy-e azzal, hogy a Déri-Bláthy-Zipernowsky trió a transzformátort vagy a fluxuskondenzátort alkotta-e meg? De az is próbára teszi a tudásodat, hogy felismered-e Karikó Katalin korszakalkotó munkásságát, és tudod-e, melyik hétköznapi tárgyunkat NEM Bíró Lászlónak köszönhetjük, bár sok mást igen. Ez a kvíz garantáltan feltölti a tudásraktáraidat!
Ha sikerült minden feltalálót és találmányt helyesen párosítanod, és úgy érzed, te is bármikor előrukkolnál egy világrengető ötlettel, csatlakozz a Facebook csoportunkhoz, ahol megvitathatjuk a magyar tudomány legnagyobb pillanatait. Amennyiben vérszemet kaptál és még több szellemi tornára vágysz, várnak rád további tudáspróba kvízek az oldalunkon. A felfedezés öröme után pedig, ha egy kis lazításra vágysz, érdemes felkeresned a Keresztlabda YouTube csatorna érdekes videóit is!
Sok kutató tudóst megelőzve, mit talált meg Szent-Györgyi Albert?
Sajnos nem ő szabadalmaztatta, de kétségkívül Selényi Pál érdeme. Mit talált fel?
A telefonálás hajnalán nagy előrelépést jelentett Puskás Tivadar találmánya. Mi volt az?
Jedlik Ányos érdeme, de sajnos 5 évvel később egy másik neves kutató szabadalmaztatta. Mit talált fel?
Bíró László rengeteg, a mindennapokban is használatos találmánnyal rukkolt elő. Melyik NEM az ő érdeme?
Tihanyi Kálmán a fejlődésnek induló kor egyik jeles feltalálója. Mi fűződik az ő nevéhez?
Miben jeleskedett Karikó Katalin?
Bláthy Ottó Titusz nevéhez az elektromossággal kapcsolatos felfedezések köthetőek. Mi az ő találmánya?
Mi volt a rendkívül népszerű találmánya Irinyi Jánosnak?
Déri Miksa, Bláthy Ottó Titusz és Zipernowsky Károly közösen dolgoztak egy találmányon. Mi volt az?
Share your Results:
Kérdések
1. Ki volt a révész? Helyes válasz: A révész a folyók bizonyos pontjain a két part között közlekedő hajók vagy kompok kezelője volt. Érdekesség: A révészeknek régen kiemelt szerepük volt, hiszen hidak híján ők kötötték össze a településeket. A “rév” szó nemcsak az átkelőhelyet jelentette, hanem az átkelésért fizetett díjat is, amit a révész szedett be.
2. Ki volt a bognár? Helyes válasz: A bognár kerekek készítésével foglalkozó kisipari kézműves. Érdekesség: Bár a kovács készítette a vasalatokat, a szekér fa részeit, így a kerekeket is a bognár (más néven kerékgyártó) faragta ki. A mesterség bonyolultságát jelzi, hogy egyetlen kerék elkészítése is óriási precizitást igényelt, hogy a jármű egyenesen fusson.
3. Mivel foglalkozott a tímár? Helyes válasz: A tímár dolga az állatbőr megmunkálása volt, a többi bőrmesterrel ellentétben ő a nyersbőr készítésével, cserzésével foglalkozott, emellett egyszerűbb lábbeliket varrott. Érdekesség: Ez volt az egyik legkellemetlenebb szaggal járó munka. A tímárok gyakran a városok szélén, vizek mellett dolgoztak, mert a bőröket sokat kellett áztatni, és a felhasznált anyagok (pl. csersav) miatt a műhely messziről “bűzlött”.
4. Ki volt a kefekötő? Helyes válasz: A kefekötő keféket és más kefeforma eszközöket, például seprűt, meszelőt, ecsetet, pamacsot készítő mesterember volt. Érdekesség: Ismerős a mondás: “Iszik, mint a kefekötő”? A hiedelem szerint azért alakult ki, mert a kefekötők vándorló életmódjuk miatt sűrűn látogatták a kocsmákat, mások szerint a munka közben belélegzett por miatt kellett gyakran “öblögetniük”.
5. Ki volt a drótostót? Helyes válasz: A drótostót törött cserépedények és lyukas fémedények javításával foglalkozó vándoriparos volt. Érdekesség: Régen nem dobták ki a repedt cserépedényt! A drótostót (aki gyakran a Felvidékről származott, innen a név) egyedi technikával “drótba fonta” az edényt, ami így még évekig használható maradt. Jellegzetes kiáltásukról már messziről felismerték őket.
6. Ki volt a vincellér? Helyes válasz: A vincellér, más néven szőlőműves, a szőlők kezelésével és megőrzésével foglalkozott. Érdekesség: A vincellér több volt egyszerű napszámosnál; ő volt a szőlőbirtok szakmai vezetője. Ő döntötte el, mikor kell metszeni, és mikor kezdődhet a szüret. Egy jó vincellér aranyat ért a gazdának, hiszen rajta múlt a bor minősége.
7. Kik voltak a mézesbábosok? Helyes kvíz válasz: A mézesbábosok vásárokon, búcsúkon, piacokon árusították a kézzel készített süteményeiket, amik legtöbbször valamilyen bábut, például pólyásbabát, huszárt, betyárt, lányt formáztak. Érdekesség: A leghíresebb vásárfia a “tükrös szív” volt. Ha egy legény ilyet vett a kiválasztott lánynak, az felért egy szerelmi vallomással. A mézeskalácsosságot gyakran a gyertyaöntéssel együtt űzték, mert mindkettőhöz mézre és viaszra volt szükség.
8. Ki volt a kékfestő? Helyes kvíz válasz: A kékfestő kész vásznakat mintázott meg – mintázta, szárította, vasalta a vásznakat. Érdekesség: A kékfestés egy speciális eljárás, ahol egy gátlószerrel (pappal) nyomták a mintát a fehér vászonra, majd az egészet kékre festették (eredetileg indigóval). A végén a gátlószer lemosása után tűnt elő a fehér minta a kék alapon.
9. Ki volt a kádár? Helyes kvíz válasz: A kádár főként hordókat, kádakat, dézsákat, különböző rendeltetésű faedényeket készített, aminek hasznát tudták venni a bortermelő vidékeken. Érdekesség: A kádárok (vagy bodnárok) munkája szorosan összefüggött a borászattal. A hordók készítésekor a dongákat tűz felett hajlították meg, amihez nagy fizikai erő és rutin kellett. Nélkülük nem lett volna miben érlelni a bort.
10. Ki volt a jegesember? Helyes kvíz válasz: A jegesember segített a folyót borító jégpáncélt feltörni, hogy azt így készült léket hűtőként, fagyasztóként lehessen használni. Érdekesség: A jegesemberek másik, ismertebb feladata az volt, hogy a télen kitermelt és jégvermekben tárolt jeget nyáron lovaskocsival hordták a házakhoz, hogy az élelmiszereket a “jégszekrényekben” hidegen tarthassák az elektromos hűtők kora előtt.
GYIK
Miért tűntek el ezek a régi mesterségek? Az ipari forradalom, a tömegtermelés és a technológia fejlődése feleslegessé tette a lassabb, kézi megmunkálást. A gépek gyorsabban és olcsóbban állítják elő a hordókat vagy kerekeket, a hűtőszekrények pedig kiváltották a jeget.
Mennyire nehéz ez a mesterségek kvíz a mai fiataloknak? A tapasztalatok szerint a 30 év alatti korosztálynak ez a kvíz komoly kihívást jelenthet, mivel ők már nem találkoznak ezekkel a kifejezésekkel a mindennapokban, legfeljebb csak vezetéknévként.
Hol találkozhatunk még ma is ezekkel a szakmákkal? Leginkább skanzenekben, kézműves vásárokon és hagyományőrző rendezvényeken. Néhány mesterség, mint a kékfestés vagy a mézeskalács-készítés, iparművészetként a mai napig él tovább.
Mi a különbség a bognár és a kádár között? Sokan keverik őket: a bognár a járművek (szekerek, kocsik) fa alkatrészeit és kerekeit készítette, míg a kádár a folyadéktárolásra alkalmas hajlított dongájú edények (hordók, dézsák) specialistája volt.
Használható ez a kvíz iskolai oktatásban is? Igen, ez a kvíz kiváló kiegészítő anyag lehet történelem vagy honismeret órákon, segítve a diákokat abban, hogy játékos formában ismerjék meg őseink életmódját és tárgyi kultúráját.
Honnan erednek ezek a mesterségnevek? A legtöbb név a végzett tevékenységből vagy a felhasznált anyagból ered, és mára a leggyakoribb magyar vezetéknevekké váltak (pl. Kovács, Szabó, Varga, Tímár, Bognár), így őrizve a szakmák emlékét.
