Retro kvíz: Mesterségem címere – Vajon tudod, mivel foglalkozott a bognár vagy a drótostót?
Régen a piacterek és a falvak utcái egészen más zajoktól voltak hangosak, mint manapság, és ez a nosztalgikus kvíz most visszarepít minket abba a korba, amikor még a kézművesek aranykora zajlott. Ha szereted a történelmet, vagy csak szívesen emlékszel vissza a nagyszüleid elbeszéléseire, akkor ez a kvíz remek alkalom arra, hogy felelevenítsd a már letűnt mesterségek emlékét.
Vajon tudod még, pontosan mi volt a feladata a kékfestőnek, amikor a műhelyében dolgozott, vagy mit árult a mézesbábos a zajos vásárokban? Ebben a játékban nemcsak a lexikális tudásodra, hanem a logikádra is szükséged lesz, hiszen olyan kifejezésekkel találkozhatsz, mint a kádár, a bognár vagy éppen a jegesember. Ezek a szakmák egykor nélkülözhetetlenek voltak a mindennapi élethez, mára azonban sokuk teljesen eltűnt, vagy csak a családneveinkben él tovább. Most kiderül, hogy felismered e a régi mesterek munkáját, vagy segítségre szorulsz a céhes világ útvesztőjében.
Ha sikerült minden mesterséget helyesen beazonosítanod, és élvezted ezt a kis időutazást, gyere és csatlakozz a Facebook csoportunkhoz, ahol megoszthatod az eredményedet a közösséggel. Amennyiben vérszemet kaptál és még több hasonló szellemi kihívásra vágysz, bátran nézz szét a további tudáspróba kvízek között is az oldalunkon. Ha pedig inkább vizuális típus vagy, a Keresztlabda YouTube csatorna érdekes videóit ajánljuk a figyelmedbe a garantált kikapcsolódáshoz.
Ki volt a bognár?
Ki volt a drótostót?
Ki volt a jegesember?
A ____ vásárokon, búcsúkon, piacokon árusították a kézzel készített süteményeiket, amik legtöbbször valamilyen bábut, például pólyásbabát, huszárt, betyárt, lányt formáztak.
Ki volt a kékfestő?
A ____ dolga az állatbőr megmunkálása volt, de a többi bőrmesterrel ellentétben ő a nyersbőr készítésével, cserzésével foglalkozott, emellett egyszerűbb lábbeliket varrott.
Ki volt a kádár?
Ki volt a révész?
Ki volt a kefekötő?
Ki volt a vincellér?
Share your Results:
Kérdések
Tárgy: Melyik mester foglalkozott a nyersbőr készítésével és egyszerű lábbelik varrásával? Helyes kvíz válasz: Tímár Érdekesség: Bár a tímárok elsősorban a bőrök kikészítéséről (cserzéséről) voltak híresek, a középkorban gyakran készítettek egyszerűbb lábbeliket is a megmaradt anyagból. Műhelyeiket a szörnyű szag miatt a város szélére száműzték.
Tárgy: Ki volt a kefekötő? Helyes válasz: Keféket, seprűt, meszelőt, ecsetet készítő mester Érdekesség: A “iszik, mint a kefekötő” mondás onnan ered, hogy a kefekötők munkája nagy porral járt, ami kiszárította a torkukat, ezért munka közben és után sűrűn látogatták a kocsmát “portalanítás” céljából.
Tárgy: Ki volt a jegesember? Helyes válasz: Segített a folyót borító jégpáncélt feltörni (és jeget árult hűtéshez) Érdekesség: A hűtőszekrények előtti időkben a jegesember volt a nyár hőse. Télen a tavakról és folyókról vágott jeget jégvermekben tárolták (szalmával szigetelve), és ezt hordta szét a jegesember lovaskocsival a háztartásokba a “jégszekrényekbe”.
Tárgy: Ki volt a bognár? Helyes kvíz válasz: Kerekek készítésével foglalkozó kisipari kézműves Érdekesség: A bognár (vagy kerékgyártó) munkája elengedhetetlen volt a közlekedéshez. Ő készítette a szekér fa részeit (küllők, abroncs), de a vasalást már a kovács végezte. A két szakma mestereinek műhelyei ezért gyakran egymás mellett álltak.
Tárgy: Ki volt a vincellér? Helyes válasz: A szőlők kezelésével és megőrzésével foglalkozott (szőlőműves) Érdekesség: A vincellér több volt egyszerű kapásnál: ő volt a szőlőbirtok szakmai vezetője. Értett a metszéshez, a permetezéshez és a borkészítéshez is. A nagyobb uradalmakban megbecsült, vezető beosztású alkalmazottnak számított.
Tárgy: Ki volt a révész? Helyes válasz: A folyók két partja között közlekedő hajók vagy kompok kezelője Érdekesség: A hidak megépülése előtt a révészek tartották fenn a kapcsolatot a települések között. Munkájuk veszélyes volt, különösen áradáskor vagy jégzajláskor. Szent Kristóf, az utazók védőszentje is révész volt a legenda szerint.
Tárgy: Kik árusítottak vásárokon bábukat formázó süteményeket? Helyes válasz: Mézesbábosok Érdekesség: A mézeskalácsosság (mézesbábosság) az egyik legrégebbi magyar édesipari mesterség. A tükrös szív, a huszár és a pólyásbaba nemcsak édesség volt, hanem szerelmi zálog is, amit a legények a vásárból vittek haza a kedvesüknek.
Tárgy: Ki volt a kádár? Helyes válasz: Hordókat, kádakat, dézsákat készített Érdekesség: A kádár (vagy bodnár, pintér) mesterség virágzása a bortermeléssel függött össze. A hordókészítéshez (“dongázás”) nagy fizikai erő és precizitás kellett, hogy a hordó a folyadéktól megduzzadva tökéletesen zárjon, ragasztó nélkül is.
Tárgy: Ki volt a kékfestő? Helyes válasz: Kész vásznakat mintázott meg (festett, vasalt) Érdekesség: A kékfestés egy speciális textilfestési eljárás. A vászonra egy “gátlóanyaggal” (pap) nyomták a mintát, majd indigókék festékbe mártották az anyagot. Ahol a gátlóanyag fedte, ott a vászon fehér maradt – így jött létre a jellegzetes kék-fehér mintázat.
Tárgy: Ki volt a drótostót? Helyes válasz: Törött cserépedények és lyukas fémedények javításával foglalkozó vándoriparos Érdekesség: A “drótostót” elnevezés onnan ered, hogy ez a mesterség főleg a Felvidékről (Szlovákiából) származó vándoriparosokra volt jellemző. Hátukon hordták a szerszámokat és a drótot, és házról házra járva “foltozták” meg a repedt köcsögöket és lyukas lábosokat.
GYIK
Mennyire nehéz ez a mesterségek kvíz? Ez a kvíz közepes nehézségű. A kádár vagy a révész szinte mindenki számára ismerős, de a drótostót vagy a vincellér pontos feladatköre (főleg a fiatalabb generációnak) már okozhat fejtörést.
Mi a különbség a kádár és a bognár között? Ez a leggyakoribb tévesztés! A kádár (bodnár) a hordókat és faedényeket készítette a folyadékok tárolására, míg a bognár a kerekeket és szekereket a közlekedéshez.
Léteznek-e még ezek a mesterségek ma is? Ipari méretekben már nem, de hagyományőrző formában igen. Vannak még kézműves kékfestő műhelyek (pl. Pápán), mézeskalácsosok a karácsonyi vásárokban, és a minőségi borászatokban is újra keresik a kézzel készült hordókat.
Miért hívták “drótostótnak” a fémedény-javítókat? Mert a 18-19. században a szegényebb, hegyvidéki területekről (főleg a Felvidékről) származó szlovák (tót) mesteremberek vándoroltak le az Alföldre, hogy ebből a munkából tartsák el a családjukat. A drótozás az ő speciális tudásuk volt.
Miért volt olyan fontos a jegesember munkája? Mert elektromos hűtő hiányában csak a jégvermekből hozott jéggel lehetett tartósítani az élelmiszert nyáron. Ha a jegesember nem jött, a hús és a tej megromlott, ami komoly veszteség volt a háztartásoknak.
Miért érdemes kitölteni ezt a hagyományőrző kvízt? Mert ezek a mesterségek a magyar kultúra és nyelv részei. A családneveink (Kádár, Bognár, Tímár) őrzik az emléküket, és a kvíz segít megérteni, mivel is foglalkoztak valójában az őseink.
