Napi helyesírás feladat: Egybeírjuk vagy külön? Ezt sokan elrontják!
A magyar helyesírás egyik leggyakoribb dilemmája a különírás és egybeírás kérdése. Sokszor érezzük úgy, hogy két szó annyira összetartozik, hogy “kívánkozik” az egybeírás, ám a szabályok szigorúak. Különösen igaz ez a minőségjelzős szerkezetekre, ahol a melléknév és a főnév (vagy főnévi igenév) kapcsolata nem mindig eredményez összetételt.
A mai feladványunkban egy gyakran használt kifejezést vizsgálunk. Amikor sokan jelentkeznek valahová, akkor “nagy számú” vagy “nagyszámú” tömegről beszélünk? A kiejtés itt nem segít, hiszen egy levegővel mondjuk ki.
Nézd meg a két alakot! Melyik követi a nyelvtani logikát? Van-e jelentésváltozás, ami indokolná az egybeírást? Válassz okosan!
Nagyon sokféle helyesírás kvízünk van, amivel karbantarthatod az agytekervényeidet, csak nézz körül nálunk és további érdekes napi játékokat találhatsz.
Tudod hogyan írjuk helyesen?
Share your Results:
GYIK
Melyik a helyes írásmód: külön vagy egybe? A helyes alak: nagy számú jelentkező, különírva. A “nagy” itt a számosságra utaló minőségjelző, a “számú” pedig a jelzett szó. Mivel a szerkezet nem jelent mást, mint az elemek összege (nagy a száma), ezért külön kell írni.
Miért írják sokan egybe? Mert létezik a “nagyszámú” szókapcsolatnak egy olyan árnyalata, amikor már nem csak a darabszámot, hanem a “sok” jelentést hordozza, és a beszédben is összeforr. Azonban az akadémiai helyesírás szerint a különírt alak az elsődleges és ajánlott forma ebben a szerkezetben.
Mikor írunk egybe minőségjelzős szerkezeteket? Akkor, ha jelentésváltozás történik. Például a zöld asztal (bútor) különírandó, de a zöldasztal (hivatalos tárgyalás helyszíne) egybe, mert itt már nem a szín a lényeg, hanem az átvitt értelem.
Van kivétel a “nagy számú” esetében? A szabályzat megengedi a “nagyszámú” egybeírását is bizonyos, jelentéssűrítő esetekben (amikor a “számos” szinonimájaként áll), de a “nagy számú jelentkező” esetében a különírás a biztos és szabályos megoldás.
Hogyan ellenőrizhetem magam? Próbáld meg fokozni vagy bővíteni a jelzőt! Ha azt mondhatod, hogy “igen nagy számú” vagy “nagyobb számú”, és a szerkezet nem esik szét, akkor biztosan külön kell írni.
Miért olyan nehéz ez a szabály? Mert a magyar nyelv élő és változó. Sok kifejezés van az átmeneti zónában, ahol a szokás kezdi felülírni a nyelvtani logikát. A helyesírás azonban igyekszik rendszert tartani: ha nincs egyértelmű jelentésváltozás, maradjunk a különírásnál.
