KvízÁltalános KvízekIsmeretterjesztőTudáspróba

Állatos kvíz: Nyomozz velünk! 8 állatot keresünk, de csak a leírásuk van meg!

Az állatokat többnyire a külsejükről ismerjük fel, de mi történik, ha csak a leírásuk marad? Ebben a kvízben nyolcszor kapsz egy rövid személyleírást, és három tipp közül kell kiválasztanod azt az állatot, amelyikre illik. A nyomok között szerepel a testtömeg, a háziasítás ideje, a természetvédelmi státusz, a legközelebbi rokon, és az is, hogy az adott állat mire képes, vagy éppen mire nem.

A kérdések az élővilág több szegletéből válogatnak: szerepel köztük háziasított állat, éjszakai ragadozó és vízhez alkalmazkodott emlős is. A tippek között madár, rágcsáló és tengeri emlős is akad, ezért nem elég egyetlen állatcsoportot jól ismerned. Mindhárom válaszlehetőség valódi állatot nevez meg, így a puszta találgatás kevés: többet ér, ha a testfelépítésből, az életmódból és a rokonságból következtetsz. Néhány leírás számokat is megad, ezért a pontos adatok ismerete sem árt. Nyolc leírás, huszonnégy tipp, nyolc helyes válasz: lássuk, hányat sikerül kiszúrnod a kvízben!

állatok felismerése leírás alapján kvíz
Hirdetés
0%

A legmagasabb szárazföldi élőlény. Társas állat, többnyire 10–20, különböző korú és ivarú egyedből álló csordákat alkotnak.

Helyes! Helytelen!

Párosujjú patás de a legközelebbi rokonaik a cetek. Teste csaknem teljesen csupasz, hatalmas szájában több fog is agyarrá módosult.

Helyes! Helytelen!

Igen intelligens madarak, rendkívül fogékonyak, zsákmányszerzési módszereik és az ehhez kapcsolódó adottságaik nagyon kifinomultak. Főleg éjszaka aktív ragadozók, szemgolyójukat nem tudják forgatni.

Helyes! Helytelen!

A világon szinte mindenfelé elterjedt rágcsáló. Hazánkban a népnyelv cibókána is nevezi. Fej-törzs-hossza 21-30 centiméter, farokhossza 15-25 centiméter, testtömege 250-500 gramm, látása rendkívül fejlett.

Helyes! Helytelen!

Az emlősök osztályának a páratlanujjú patások rendjébe tartozó faj. Háziasítása Közép-Ázsiában kezdődött, nagyjából 5000 évvel ezelőtt.

Helyes! Helytelen!

A párosujjú patások rendjébe tartoznak, alakjuk a halakéhoz hasonló. Hátsó végtagjaikat elveszítették. Az emlősök ügetéséből átörökölt, a gerincet függőlegesen hullámoztató mozgással közlekednek.

Helyes! Helytelen!

Már a kőkori barlangrajzokon is látható és több mint százszor fordul elő a Bibliában. Természetvédelmi státusza sebezhető, csupán 20-25 ezer példány él szabadon.

Helyes! Helytelen!

Súlyuk 0,35-6,5 kg-ig terjedhet. Lábukon három ujj előrenéz, a negyedik hátra. Szárnya testéhez viszonyítva kicsi, lekerekített, csak rövidebb távokat képes repülni.

Helyes! Helytelen!

Melyik állatról van szó?

Share your Results:

Kérdések, válaszlehetőségek, magyarázatok

1. kérdés: Kőkori barlangrajzokon is szerepel, a Bibliában sokszor előfordul, és csak mintegy 25 ezer példány él szabadon. Melyik állatról van szó?
Válaszlehetőségek: Vadmacska / Oroszlán (helyes) / Bölény
Az oroszlán a megoldás: a barlangrajzoktól a Bibliáig végigkíséri az emberi kultúrát, a vadon élő állományát pedig az IUCN Vörös Listája sebezhetőként tartja nyilván.
A bölény is gyakori barlangrajzokon, ezért sokan őt tippelik. A Biblia említései és a szabadon élő példányok kis száma viszont egyértelműen oroszlánra mutat.
Magyar vonatkozás: a Lánchíd négy kőoroszlánját Marschalkó János faragta, és Budapesten talán ezekkel találkozol a legtöbbet.

2. kérdés: Párosujjú patás, a legközelebbi rokonai a cetek, szinte csupasz testű, és a nagy szájában agyarrá módosult fogak vannak. Melyik állatról van szó?
Kvíz Válaszlehetőségek: Víziló (helyes) / Rozmár / Elefánt
A víziló a megoldás: párosujjú patás, és a legközelebbi élő rokonai valóban a cetek. A szinte csupasz bőr és az agyarrá nőtt fogai szintén rá vallanak.
Az agyar a rozmárt is jellemzi, ezért sokan őt tippelik. Ő viszont tengeri ragadozó, nem patás, vagyis a leírás másik fele nem igaz rá.
Érdekesség: a víziló bőre vöröses, olajos váladékot választ ki, amit sokan vérnek hisznek, pedig feltehetően napvédőként és fertőtlenítőként is működik.

3. kérdés: Páratlanujjú patás emlős, háziasítása Közép-Ázsiában kezdődött nagyjából négyezer évvel ezelőtt. Melyik állatról van szó?
Kvíz Válaszlehetőségek: Kecske / Szarvasmarha / Ló (helyes)
A ló a helyes válasz: páratlanujjú patás, vagyis a testsúlyát egyetlen, középső ujjon hordozza, amelyet a pata zár körbe.
A kecske és a szarvasmarha is patás, de ők párosujjúak, két fő ujjon járnak. Ez a különbség dönti el a feladatot.
Magyar vonatkozás: a Hortobágyi Nemzeti Park a lovas pásztorhagyomány egyik ismert helyszíne.

4. kérdés: Intelligens madár, főleg éjszaka vadászik, és nem tudja forgatni a szemgolyóit. Melyik állatról van szó?
Kvíz Válaszlehetőségek: Bagoly (helyes) / Sas / Karvaly
A bagoly a megoldás: szemgolyója csőszerű, a koponyában szinte rögzített, ezért nem forgatható. Helyette a fejét képes messzire elfordítani.
Tévhit, hogy a bagoly teljesen körbe tudja fordítani a fejét. Valójában nagyjából kétszázhetven fokig megy, ezt a tizennégy nyakcsigolya teszi lehetővé.
Magyar vonatkozás: hazánkban az erdei fülesbagoly és a macskabagoly is költ, a gyöngybagoly pedig sokszor emberi épületekben, például templomtornyokban talál otthonra.

5. kérdés: Párosujjú patások rendjébe sorolják, alakja a halakéhoz hasonló, hátsó végtagjait elvesztette, és függőleges gerinchullámzással úszik. Melyik állatról van szó?
Kvíz Válaszlehetőségek: Cetek (helyes) / Fókák / Kacsacsőrű emlős
A cetek a megoldás: halra hasonlító testű emlősök, hátsó végtagjuk elsorvadt, és a gerincüket függőlegesen hullámoztatva úsznak.
A halak a farkukat oldalirányban mozgatják, a cetek lefelé és felfelé. Ez az árulkodó különbség a vízbe visszatért szárazföldi emlős ősök örökségét őrzi.
A fóka is tengeri emlős, de megtartotta a hátsó végtagjait. A kacsacsőrű emlős pedig tojásokat rak, így a leírásnak még a közelébe sem jön.

6. kérdés: Testtömege 0,35 és 6,5 kg között mozog, lábán három ujj előre, egy hátra néz, szárnya rövid és lekerekített, csak rövid távolságra repül. Melyik állatról van szó?
Kvíz Válaszlehetőségek: Kacsa / Fogoly / Tyúk (helyes)
A tyúk a megoldás: rövid, lekerekített szárnya csak rövid szárnyalásra elég, a lábán pedig három ujj néz előre, egy hátra.
A tyúk testtömege fajtánként óriásit változik, a törpe fajtáktól a nagy testű húsfajtákig. Ez a nagy szórás is a házityúkra utal.
Magyar vonatkozás: a magyar tyúk és az erdélyi kopasznyakú is a hazai őshonos baromfifajták közé tartozik.

7. kérdés: Szinte az egész világon elterjedt rágcsáló, testtömege 250 és 500 gramm között van, és magyar népi neve is van. Melyik állatról van szó?
Kvíz Válaszlehetőségek: Mókus / Cickány / Patkány (helyes)
A patkány a megoldás: a rágcsálók egyik legelterjedtebb képviselője, az emberrel együtt vándorolva az Antarktisz kivételével mindenhová eljutott.
Tévhit, hogy a cickány rágcsáló, pedig rovarevő: a hegyes orra és az apró mérete téveszti meg a tippelőket.
Magyar vonatkozás: a vándorpatkány hazánkban is él, jellemzően vizek és csatornák közelében.

8. kérdés: A legmagasabb szárazföldi élőlény, 10 és 20 egyedből álló csordákban él. Melyik állatról van szó?
Kvíz Válaszlehetőségek: Zsiráf (helyes) / Elefánt / Strucc
A zsiráf a megoldás: ő a legmagasabb szárazföldi élőlény, a hímek az öt métert is meghaladhatják.
Tévhit, hogy az elefánt a legmagasabb állat, mert a legnagyobb testű szárazföldi emlős. A tömeg és a magasság azonban nem ugyanaz: a zsiráf nyaka adja a rekordot.
Nyaka ellenére csak hét nyakcsigolyája van, ugyanannyi, mint az embernek, a csigolyák viszont rendkívül megnyúltak. Több magyar állatkertben is láthatsz zsiráfot.

GyIK

Hány kérdésből áll a Melyik állatról van szó? kvíz?
Nyolc kérdésből áll, és mindegyikhez egy leírás és három válaszlehetőség tartozik. Képet nem kapsz, csak a szöveg alapján dönthetsz.

Hogyan ismerhető fel leírás alapján az állatvilág egy szereplője?
Először keress kizáró jegyet, például azt, hogy az adott állat patás, madár vagy rágcsáló. Utána a testtömeg, az élőhely és a mozgásmód segít szűkíteni a három lehetőséget.

Hol nézhetem meg a kvíz után, mennyire veszélyeztetett egy állatfaj?
Az IUCN Vörös Listáján, az iucnredlist.org oldalon fajonként megtalálod a besorolást. A kategóriák a nem veszélyeztetettől a kihaltig terjednek, mellette a hozzávetőleges állományi trend is látszik.

Mit köszönhet az állatvilág ismerete Carl von Linnének?
Linné a tizennyolcadik században egységesítette a fajok elnevezését: minden faj nemzetség és fajnév párosát kapta. A zoológiai nevezéktan hivatalos kiindulópontja az 1758-as kiadású Systema Naturae.

Judit

Judit vagyok, a Keresztlabda kvízszerzője. A fejemben mindig új kérdések cikáznak, és imádom a legérdekesebb tényeket izgalmas feladványokká formálni. Legyen szó általános műveltségről vagy tematikus tesztekről, minden egyes kvízemet azzal a céllal írom, hogy szórakoztató kihívást nyújtsak. Remélem, a kérdéseim neked is szereznek néhány vidám percet és sikerélményt!

Vélemény, hozzászólás?