Napi érdekességek: Több ezer éves elemeket találtak, amikről azt hinnéd, hogy csak vázák
A régészeti ásatások során számtalan izgalmas dologra, érdekességekre bukkan az ember. Például egy olyan elsőre jelentéktelennek tűnő vázára, ami meglehet, hogy egyike volt elődeink elektromossággal kapcsolatos kísérletezéseinek.
1936-ban a régészek egy pár igen különös edényt emeltek ki a homokból és poroltak le Irak fővárosától, Bagdadtól nem messze egy kis faluban. A feltételezések szerint a régészeti leletek valahová Kr.e. 3 század és Kr.u. 3 század közé datálhatók, elnevezésüket tekintve pedig a bagdadi elem nevet kapták, talán nem véletlenül. A vázák sokáig az Iraki Nemzeti Múzeum raktárjában árválkodtak, mígnem Wilhelm König német régész fel nem kapcsolta rájuk a villanyt.
Küllemét tekintve egy nagyjából 14 cm magas agyag vázára hajazó elemet kell elképzelni. Meglepő érdekesség, hogy az edény nem virágok elhelyezésére és nem is víztárolásra szolgált, hanem volt benne egy henger formájú rézcső, egy vasrúddal a közepén. A szorosan az edény nyílásába rögzített fémeket gondosan elszigetelték egymástól bitumennel illetve dugaszokkal. A vasrúd korrózióját állítólag valamilyen savas kémhatású folyadékkal (pl. bor vagy ecet) történő érintkezés okozhatta, amiből arra következtettek, hogy ez a közeg jelen lehetett az edényben.
Wilhelm König szentül hitte, hogy a vázákat galvanizáláshoz használták, hiszen a réz és a vas köztudottan elektrokémiai párt alkot. Ezt a feltételezést pedig több esetben is tesztelték a mérnökök: elkészítették a vázák pontos másolatát, majd rézszulfát oldattal, musttal vagy éppen ecettel öntötték fel azokat. Az eredményt tekintve pedig majdnem 2 V-os feszültséget is sikerült mérniük. Az tehát már biztos volt, hogy lehetett velük valamennyi áramot generálni, de több ponton is vérzett a dolog. Például, hogy a rézhenger nyitott vége miatt alapból nem jól rakták össze azokat, vagy, hogy nem volt hozzájuk elektromos vezető sem. Egy másik tábor szerint pedig korántsem biztos, hogy elemként használták a vázák szerény teljesítményű feszültségét, hanem sokkal inkább fájdalomcsillapításra, akupunktúrás-eszközként, vagy simán csak papiruszok tárolására. Mivel azonban nem volt egyetértés a szakértők között – és a bagdadi elemek rejtélye is csak néhány embert csigázott fel – a pontos választ még homály fedi.
