Tudástár: Szerinted mekkora a világ legnagyobb növénye?
A világ legtermetesebb növénye egy tengerifű féle (Posidonia australis), amelyet még Ausztrália partjainál fedeztek fel a kutatók. Azonban nem egyetlen hajtásról van szó, hanem egy több ezer kilométeren átívelő gigantikus kolóniáról.
A Flinders Egyetem kutatócsoportja eredetileg azért indult útnak, hogy mélyrehatóbb ismereteket szerezzenek a tengerifű rétek genetikai sokszínűségéről. A gyökérsarjakból vett mintavételezést Nyugat-Ausztrália védett partszakaszain végezték, Shark Bay térségében. Ekkor érte őket a felismerés, hogy minden füvesrét genetikailag azonos, tehát nem többféle növényfajról volt szó, hanem csupán egyetlen egyről. És, hogy mekkora a füves rét? Ameddig a szem ellát! Kb. 200 ezer négyzetkilométert ölel fel, ami számokban mérve nagyjából 20 000 futballpályának felel meg.
A szóban forgó növény magja valamikor még 4500 évvel ezelőtt fészkelhette be magát az ausztrál Shark-öbölbe, avagy egyetlen magból vert biztos gyökeret. Az pedig, hogy hogyan tudta évezredeken át „klónozni” magát, igazi ökológiai feladványt jelentett a kutatóknak. Meglepő érdekesség, hogy ezek a növények mondhatni terméketlenek, avagy nincs nemük, nem képesek virágzásra/magtermelésre, mégis utat tudtak maguknak törni a természetben és fennmaradni ilyen hosszú időn át. És még mielőtt azt gondolnánk, hogy a tengerben ideális feltételek uralkodnak, akkor nagyon is tévedünk: az itt portyázó növényeknek bírniuk kell a langyos, de akár a forróbb vízhőt is, el kell tudniuk viselni a tengervíz váltakozó sótartalmát, és akkor még szó sem esett a magas fényviszonyokról vagy dermesztő sötétségről. Ezek a tényezők pedig mind-mind próbára teszik a növények tűrőképességét.
De akkor vajon minek köszönheti szívósságát ez a növény? A többi tengerifűvel ellentétben, a Posidonia australis poliploid – azaz olyan sejtmagok alkotják, amelyek több mint két kromoszómával rendelkeznek. „Egy kicsit anyából, egy kicsit apából” – ó, dehogy! A tengerifű úgy döntött, hogy mindkét felmenője teljes kromoszóma készletét felmarkolja, így mindkettőből a teljes adagot kapta, avagy dupla génkészlettel büszkélkedhet. Ez a „génlottó nyeremény” pedig lehetővé tette számára, hogy még igen mostoha környezeti körülmények mellett is terjeszkedni tudjon.