Vajon minek köszönhető, hogy a norvég fatemplomok kiállták az idő próbáját? – Tudástár

Norvégia a mai napig lenyűgöző természeti adottságokkal büszkélkedik, hiszen szebbnél-szebb erdők övezik a területét. A skandináv fenyvesek kimeríthetetlen tárházát pedig az ősi északiak is kihasználták, hiszen életük minden szegletét átjárta a fa felhasználása. A fafaragók technikája mesteri szintű volt: nemcsak az óceán haragjának is ellenálló hajók kerültek ki a kezeik közül, de roppant érdekes templomok is.

A becslések szerint a 12-13. század környékén nagyjából 1000 fatemplom, vagy másnéven dongatemplom épült meg Norvégiában. Ezek közül az egyik legismertebb és egyben legrégebbi a borgundi fatemplom, amely 1181-re lett kész. Meglepő érdekesség, hogy a dongatemplomok kizárólag fából állnak, ráadásul még a szegeket is nagyítóval kell keresni, ugyanis nincsenek benne.  A kilincs és az aljzat az egyetlen kivétel ez alól, hiszen a nagyobb stabilitás érdekében kőlábazatra építették őket. Minden egyes részletükben a tradicionális skandináv építészet köszön vissza: a gondosan megmunkált faragványok, a keresztény motívumok és a többszintes tetőszerkezetek betekintést engednek a hajdani vikingek korába.

Az északiak tehát tudhattak valamit, ugyanis néhány példány még mindig úgy áll, ahogy több mint 8 évszázaddal ezelőtt. Habár szó szerint kemény fából faragták őket, a restaurátorok mindent megtesznek annak érdekében, hogy a még fent maradt közel 30 templom sokáig megmaradhasson az utókornak. A borgundi fatemplom éppen ezért már csak múzeumként funkcionál.