Úgy tűnik, hogy megtalálták a Mikulás (Szent Miklós) sírkamráját

A Mikulás az a személy, akit a gyerekek minden évben a legnagyobb csodálattal várnak. Abba azonban általában kevesen gondolnak bele, hogy a nagyszakállú, piros ruhás imidzs mögött, egy nagyon is valós karakter rejtőzik. 

Szent Miklós a 3. században látta meg a napvilágot, egy tehetős család gyermekeként. Felmenői halála után fogalmazódott meg benne, hogy hátralévő életében a rászorulókat fogja segíteni – kifejezve ezzel az egyház felé tanúsított elkötelezettségét. Habár jótettei sikeresen eljutottak a modern időkig, és a személyéhez fűződő ajándékozás a mai napig hagyomány a keresztény országokban, a végső nyughelyének hollétéről csak nemrégiben kezdték el lehúzni a fátylat.

Az eredeti felállás szerint, a török kisvárosában (Demre) található sírhelyet, olasz kalózok fosztották ki még a 11. században. Az elkobzott földi maradványokat pedig egészen Barig, Olaszországig hurcolták. Egy török régészcsoport felfedezése alapján azonban azok a csontok nem a püspökhöz tartoztak, és tévedésből egy másik szerzetes sírkamráját sikerült kirabolniuk. Jó hír, hogy elméletileg a kedves jótevő „megmenekült”, hiszen továbbra is egy titkos sírkamrában fekszik a Demrei bazilika alatt.  

Érdekesség, hogy a feltárás csak nagyon lassan halad, hiszen számos nehezítő körülménnyel kell megküzdenie a régészeknek. Például, hogy az ember méretű üreg nagyon gondosan el lett dugva: nemcsak a megközelítés nehézkes, de egy értékes mozaik padló is fedi, melynek darabjait csak nagyon óvatosan lehet eltávolítani.