Drogba karrierjének kezdetéről

Drogba Elefántcsontpart fővárosában, Abidjanban nőtt fel és 6 évesen költözött Franciaországba, ahol a nagybátyjánál lakott.

“Tito azt jelenti, hogy ‘barátom’, anyukám hívott így mindig. Fiatal volt amikor megszülettem, szóval a barátja voltam, a bizalmasa, valaki akire számíthatott. Még mindig így hív, ezek a dolgok nem változnak.”

“Ahogy emlékszem, anya és apa mindig ott volt nekem. Anya 16 éves volt, amikor terhes lett, apa egy bankban dolgozott. A nagybátyám Európában dolgozott és mindig oda-vissza utazott. Kíváncsi voltam, hogy mi történik a világ másik oldalán, mindig hozott cukorkákat vagy mezeket.”

 

“Az öltet, hogy költözzek Franciaországba 6 évesen akkor jött, amikor a nagybátyám és felesége meglátogatott minket és sokat játszottam velük, nagyon közel kerültem hozzájuk. Apa szerette volna, ha költözök, mert így több esélyt kaphattam.”

“Nagyon izgatott voltam, addig amíg a repülőtérre nem értünk. Anya nagyon sírt, láttam a bánatot az arcán. Akkor tudatosult bennem, hogy 6 évesen el kell hagynom anyukámat és apukámat, egy helyért amit nem is ismerek. Nagyon szomorú lettem, minden megváltozott.”

“11 éves voltam amikor elkezdtem a labdarúgást, az észak franciaországi Dunkirk csapatában szerepeltem.”

“Jobb hátvéd volt az első posztom, le-fel rohangáltam a szélen, gólokat szereztem pontrúgásokból, vagy amikor szélről középre törtem. A nagybácsim azt mondta: ‘Miért nem játszol jobb hátvédet? A családban mindenki csatár volt.”

“Amikor másik városba költöztünk, akkor azt mondtam csatár vagyok. Szerencsére 40 gólt lőttem abban a szezonban és így elöl ragadtam.”

“Mielőtt 1998-ban a Le Manshoz igazoltam, minden első osztályú csapatnak levelet írtam, amiben próbajáték lehetőséget kértem, de soha sem kaptam pozitív választ. Nem adtam fel, szóval amikor lehetőségem volt a Le Mansnál játszani, azonnal megragadtam.”

“Marseillebe igazolni az egyik álmom volt, mindig mondtam a barátaimnak, amikor még a Le Mansban játszottam, hogy meglátjátok egy nap ott fogok játszani. 2003-ban teljesült életem álma, amikor végül odaigazoltam.”